Forrásközlemények

Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére (Országos Levéltár XXIX-I-3/25 [1954]) 10. rész  Összeállította Osváth István

Cirkuszi szállítás

Az utazócirkuszok egyik legfontosabb problémája a szállítás. Ez a probléma kihatással van a gazdasági tervek alakulására, az alábbi okok miatt. Egyrészt a vasúti szállítás helytelen intézése olyan súlyos költségtöbbletet idéz elő, amely a kiadási tervet fölöslegesen terheli, másrészt a szállítási pontatlanság kieső napokat okozhat, mely körülmény a bevételi terv előirányzatát károsan befolyásolja.

Nem érdektelen összefoglalni azokat a problémákat és azok megoldási lehetőségeit, amelyek ismeretében a cirkusz technikai szállítási része helyesen kivitelezhető és ezen a réven a gazdasági terv – mely a kulturális programnak szoros együtthatója és kiegészítője,– eredményesen teljesíthető.

Az alábbi felsorolásban megkísérelem a szállítás részproblémáit és lehetőségeit felmerülésük sorrendjében három fő csoportra osztva megtárgyalni és azokra útmutatást nyújtani.

I. Vasúti terv

Az államvasutak a szocialista tervgazdálkodás keretében szintén csak megtervezett szállításokat bonyolít le. Vállalatunk szállításai is vasúti szempontból tervkötelezettség alá esnek. E tekintetben könnyítést jelent, hogy nem vagyunk kötelesek havi szállítási tervet adni, mivel az üzemegységeink utazási szükségességét előíró tényezők állandó változása folytán (időjárás és látogatottság) az utazási tervet hónapokra előre beütemezni nem lehet. Azonban tervkötelezettek vagyunk 5 napos dekádtervre, amelyet a dekád beindulása előtt a nyomtatványon megszabott határidőig a szállítást végző vasútállomáshoz el kell juttatni. Ezen a tervnyomtatványon feltüntetendő, hogy a szállítási dekád melyik napján, hová és milyen mennyiségű anyagot óhajtunk elszállíttatni. A dekád összesítő rovatában még fel kell tüntetni a tételezést is. A kitöltött nyomtatványt cégszerűen aláírva, lebélyegezve kell a szállítóállomás tervhivatalába juttatni. Az űrlap alján megjelölt határidőnapok kétféle változatban szerepelnek. Az egyik esetben, ha a szállítóállomás helyben van, a határidő 3 nappal rövidül, ellenkező esetben postai feladásnál a megérkezés napja irányadó. A feladást tehát úgy kell eszközölni, hogy a nyomtatvány a dekádot megelőző határidő napig rendeltetési helyére érkezzék. Ezt a nyomtatványt, ha az állomás helyben van, 3 példányban kell kiállítani, melyből 2 példány a vasúté, 1 példány a szállító félé. Ha a feladás postán történik, akkor a nyomtatvány 4 példányban készül. Ezek közül az egyik példányt a felvevő postahivatal keletbélyegzőjével kell elláttatni, 3 példányt pedig ajánlott levélben, borítékba zárva kell elküldeni. Az esetben, ha a szállítás eszközlése a tervnyomtatványban megjelölt időponttól az időjárási viszonyok vagy egyéb elemi akadály miatt eltér, úgy a Közlekedési Minisztérium külön engedélye alapján vállalatunk tervbírságra nem kötelezhető. Minden egyéb tervsértés azonban a vasút részéről tervbírsággal sújtható. A tervbírság mértéke első esetben 10-100 Ft-ig terjedő összeg, mely azonban az igénybevett vagonok darabszáma szerint értendő. Okvetlenül figyelembe kell tehát vennünk, hogy a vasúti terv első és legfontosabb lépéseink egyike, amelynek betartása az összes többi teendőink alapját képezi, elmulasztása viszont - a tervbírságon kívül - egyéb következménnyel, sőt végső fokon a szállítás megtagadásával járhat.

II. Vagonmegrendelés

A vasúti terv leadása után a következő teendő a vagonok megrendelése, amihez az erre a célra rendszeresített nyomtatványt használjuk. A vagonrendelést - eltérően a tervnyomtatványtól - mindig helyben kell leadni, tehát a leadási határidő is úgy van megszabva, hogy az minden körülmények között (3 napos mozdulás) is eszközölhető. A megrendelőlapot tehát a szállító vasútállomás állomásfőnökségének címezve a szállítási határidő előtt 24 órával kell leadni. A megrendelőlapon fel kell tüntetni a szállítás célját, illetve a vasútállomást, ahová a szállítás történik. Feltüntetendő a szállítandó áru megnevezése (cirkusz), tonnasúlya és az igényelt vagonok megjelölése. (Értsd: pőre vagy csukott.) A vagonok leírását, melyek céljainknak legjobban megfelelnek, a rakodási technika taglalásánál fogjuk ismertetni.

A vagonmegrendelésnél van azonban egy szigorítás, mely a megrendelési határidőt 24 óráról 48 órára, illetve 72 órára hosszabbítja meg. Ez arra az esetre vonatkozik, ha az igényelt vagonok különleges rendeltetésűek, (pl. különleges hosszúság, különleges rakszer felszerelés, különlegesen csukott, állatszállításra szolgáló elefántvagon.) vagy pedig, ha a vagonok rendeltetési állomása olyan, amelyre a MÁV rendszabályai előírják pl. a kétéves fővizsgánál aluliságot. (Külföldre irányuló.)

A megrendelési idő további eltolódására kell számítani akkor, ha a vagonnak különleges rendeltetése miatt a kiállítás a MÁV részéről nehézségbe ütközik, sőt végső esetben megfelelő vagon hiányában a MÁV a teljesítést lemondhatja.

A vagonmegrendeléssel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a rakodási idő tökéletes kihasználása érdekében a vagonokat a megállapított szállítási nap 0 órájára kérjük. Ez azt a célt szolgálja, hogy az előírt 5 órai rakodási időt túl ne lépjük, mert 5 óra elteltével a MÁV álláspénz címén büntetést számít fel. Az 5 órás rakodási idő természetesen független a vagonok számától, s ha pl. 12 vagont kell megraknunk, akkor erre nem 12x5 óra áll rendelkezésre, hanem valamennyi vagon megrakásával 5 órán belül vagyunk kötelesek elkészülni.

A vagonmegrendelés lemondása minden esetben bírsággal jár. A bírság azonban kisebb, ha a rendelést akkor mondjuk le, amikor a vagon még nincs a rakodóra beállítva.

A vagonmegrendeléssel és beállítással kapcsolatban az elmondottak képezik a főbb irányelveket, de külön megemlítendő, hogy a vasút dolgozóihoz való barátságos, jó viszony mindig nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a beállítás és rakodás büntetés- és álláspénzmentes legyen.

III. Fuvarlevél kiállítása

Vagonmegrendelés után következő teendőnk a fuvarlevél kiállítása. A MÁV-nál kétféle fuvarlevél van forgalomban. Az egyik: gyorsáru, a másik: teheráru. Mindkettőnek további két válfaja van. Az egyik darabárura, a másik kocsirakományra szolgál. Darabos árura vonatkozó fuvarlevéllel kevesebb dolgunk lesz, mert eltekintve néhány kivételt képező szállítástól, szállítmányainkat rendszerint kocsirakomány gyanánt adjuk fel. Mindamellett nem érdektelen annak megemlítése, hogy ha valami különleges, aránylag kisebb terjedelmű dolgot akarunk szállítani, úgy azt darabos áruként adjuk fel. 1500 kg súlymegnevezéssel és a fuvarlevél megjegyzési rovatába beírjuk, hogy „nem kizárólagos használatra.”

A kocsirakomány fuvarlevelének kiállítását bővebben ismertetjük. A fuvarlevél legelőször kitöltendő felső rovatában szerepelnek a vagonokra vonatkozó hivatalos adatok, melyeket rendszerint a szállító fél köteles kitölteni.

A vagonok jelzése: betűvel a vagon gyártója, illetve tulajdonosai: MÁV, a vagon önsúlya és terhelhetősége. A következő rovat, ami kitöltendő: a feladóállomás neve, és annak az állomásnak a neve, ahová az árut továbbítani akarjuk. Külön rovat van az útirány meghatározására is, arra az esetre, ha a kitűzött állomás két irányból megközelíthető. Erre vonatkozóan megjegyezzük, hogy a MÁV-díjszabás szerint tarifális szempontból a két lehetséges útirány közül a rövidebbik az irányadó. A fuvarokmány következő fontos rovata a szállíttató fél nevét, címét, illetve a szállítás rendeltetési helyét tartalmazza. Vállalatunknál a kitöltés módja a következő: Feladó és átvevő az üzemegység. Megnevezés gyanánt: „Állomáson marad” töltendő ki. A következő rovatokba az árumegnevezést kell beírni, következőképpen: 1 kocsirakomány cirkuszi felszerelés, cirkuszi kocsik és azok tartozékai, szétszedett állapotban, saját keréken. A súlymegnevezési rovatba: 5.000 kg, a statisztikai szám rovatába 8070 statisztikai szám írandó be. Az 5.000 kg súlymegnevezésre nagyon ügyeljünk, mert ha ez kimarad, akkor vagy mindjárt az elszámoló pénztár vagy pedig a fuvarrevízió alkalmával a MÁV hivatala a vagon önsúlya után fogja részünkre a tarifát kiszámítani, illetve utólag követelni. A MÁV hivatalos tarifájában az 5.000 kg-os kocsirakomány kedvezmény gyanánt szerepel, s ha ez nincsen pontosan kiállítva, akkor a vagon önsúlyához mért kötelező terhelést veszi számítási alapul. A következő rovat a megjegyzési rovat, ahová beírjuk: „a fél maga rakta be.” Ezenkívül még egy rovatot kell kiállítanunk, amelybe a dátum és a cégszerű aláírás írandó be. A fizetési feltételek rovatába „átutalva” vagy bérmentve írandó be aszerint, hogy a szállítmányt miként óhajtjuk feladni. Ha bérmentve adjuk fel, akkor legyünk figyelemmel a dátumra, alábbi okoknál fogva:

Vállalatunk a fuvarleveleket rendszerint bérmentve és a szállítást megelőző napon szokta elszámoltatni.

A dátum azonban azt az időpontot tartozik megjelölni, amikor a szállításra ténylegesen sor kerül.

A kiszámolással felmerülhető egyéb hibákra és módokra vonatkozó eljárást következő fejezetünkben „a csekk-kezeléssel” kapcsolatban tárgyaljuk meg.

Mint teljesen rendkívülit, még egy lehetőséget kell megemlítenünk, éspedig ha sem fuvarlevelet, sem elszámolást nem tudunk eszközölni. Ha pl. az éjszaka folyamán még egy vagonra van szükségünk, akkor ezt a MÁV-tól indítólappal kérjük rendes szerelvényünkkel együtt elszállítani. De ilyenkor az igénybevett vagon után megrendelési bírságot és tervbírságot tartozunk téríteni. E vagon elszámolása a rendeltetési állomáson a fuvarokmány utólagos kiállítása mellett történik.

A fuvarlevélen a statisztikai szám beírására mi nem vagyunk kötelezve, de a 8070-es szám határozza meg az árudíjszabásban részünkre azt a szállítási kedvezményt, illetve legmegfelelőbb áruosztályt, amelynek alapján üzemegységünk tartozékai a legolcsóbban szállíthatók. Ha a beírásnál ezt elmulasztjuk, megtörténhet, hogy az elszámoló pénztár egy másik szám alatt szereplő magasabb díjszabás alapján számolja el szállítmányunkat.

IV. Csekk-kezelés

Vállalati szállítmányainkat fuvarcsekkel bérmentesítjük. Rendszeresen 2 db. 10.000 Ft-os csekktömböt adunk, amelyek kimerülésük esetén azonnal továbbítandók központunkhoz további feltöltés végett. A két fuvarcsekktömb éppen azért van rendszeresítve, hogy egyik mindig rendelkezésre álljon, míg a másik feltöltés alatt van.

Vasúti szállításainkat készpénzzel megváltani nem szabad. A fuvarcsekk kezelőjének nem sokat kell foglalkoznia annak kiállításával, mert a fuvarcsekket a vasút tölti ki. Ezért inkább azzal foglalkozunk, hogy miképpen ellenőrizhetjük a helyes kiállítást és a számlázást.

A fuvarcsekket vállalati bélyegzővel lebélyegezzük és aláírjuk. A fuvarcsekk tőlapján, mely a fennmaradt összeget mutatja, a csekkel kiegyenlített szállítási díjat levonjuk, s a fennmaradó összeg a következő tőlapra kerül, mint a csekk jelenleg felhasználható összegértéke.

A fuvarlevélen szereplő pénztári elszámolásban a vasúti pénztár kiírja az egy fuvarlevélre eső szállítási díjat. Ezt az összeget annyival kell megszoroznunk, ahány vagont szállíttatunk és a végeredménynek egyeznie kell a vasúti pénztáros által kimutatott összeggel.

Ha a fuvarcsekkre tévedésből helytelen összeget írunk, akkor ezt a lapot piros ceruzával áthúzzuk, rávezetjük, hogy hibás példány és benne hagyjuk a csekkfüzetben.