H. Orlóci Edit: Cirkuszcikkek 2007 2. rész
A Maczák Ibolya szerkesztette segédlet[1] szerint 2007-ben a három országos napilap online változatában a cirkuszra vonatkozóan a következő cikkek jelentek meg (időrendi sorrendben):
Dátum |
Hely |
Szerző |
Cím |
Terjedelem "n" |
|
1. |
0104 |
mno |
[Munkatársunk] |
Zsonglőrök és digitális varázslat |
1605 |
2. |
0112 |
mno |
P. Szabó Ernő |
Cirkusz kozmosszal |
1730 |
3. |
0127 |
nol |
Trencsényi Zoltán |
Clownozás |
2361 |
4. |
0213 |
mno |
Molnár Györgyi |
Megmentésére vár a kőcirkusz |
1078 |
5. |
0403 |
mno |
Molnár Györgyi |
Támogatás helyett megszorítás |
978 |
6. |
0413 |
nol |
Trencsényi Zoltán |
H2-Ó! |
3458 |
7. |
0427 |
nol |
- |
Marokkó-medzsik |
222 |
8. |
0505 |
nol |
Trencsényi Zoltán |
Tangeri csillagok |
2340 |
9. |
0614 |
mno |
Molnár Györgyi |
Hiány a szakképzett bohócok piacán |
2799 |
10. |
0618 |
nol |
Rédei Judit |
Cirkuszigazgató az üzleti élet csúcsán |
3692 |
11. |
0621 |
nol |
- |
Az A38 átkel a disznó évébe |
289 |
12. |
0802 |
mno |
Molnár Györgyi |
Tánc felettünk, a vasrácson |
3058 |
13. |
0803 |
nol |
Sz. E. |
Salto mortale |
2467 |
14. |
0809 |
mno |
- |
[Sziget] |
1448 (176) |
15. |
0825 |
mno |
Munkatársunk |
Bizonytalan az artisták képzése |
1186 |
16. |
0829 |
nol |
Várhegyi Júlia |
Oda neki az oroszlánt is |
4147 |
17. |
0901 |
mno |
Lukács Csaba |
Őszi rügy |
5993 (142) |
18. |
0903 |
mno |
Borsodi Attila |
A figyelemelterelés a cél |
2577 |
19. |
0924 |
nol |
Ötvös Zoltán |
Búcsú a cirkuszi majmoktól és elefántoktól |
3285 |
20. |
1001 |
mno |
Molnár Györgyi |
Bizonytalan évadkezdés |
1504 |
21. |
1004 |
mno |
G. Juhász Judit |
Egy nap az állatok védelméért |
4047 |
22. |
1011 |
nol |
Hudecz Andrea |
Shakespeare trapézra |
1445 |
23. |
1012 |
mno |
- |
Indul a Budapesti Őszi Fesztivál |
1903 (115) |
24. |
1013 |
mno |
Konkoly Edit |
Utolsó transzport |
14852 |
25. |
1016 |
nol |
Trencsényi Zoltán |
Fennforgás |
3375 |
26. |
1019 |
nol |
Horeczky Krisztina |
A Cenzor árnya rajtuk |
2103 |
27. |
1020 |
mno |
Lukács Csaba |
Ungarók |
16679 (26) |
28. |
1021 |
nol |
Szemere Katalin |
Hólyagcirkusz-zene-seria |
1629 |
29. |
? |
mh |
Bóta Gábor |
Hírnév, pénz.... |
2459 |
30. |
1112 |
mno |
Margittai Gábor |
Tánc |
3482 |
31. |
1115 |
nol |
Willin-Tóth Kornélia |
Bohócvilág |
6626 |
32. |
1123 |
nol |
R. Hahn Veronika |
Megamusical a Gyűrűk urából |
3138 |
33. |
? |
mh |
Bóta Gábor |
Szomorkodó bohócok |
2302 |
34. |
1215 |
mno |
Végh Alpár Sándor |
Köznapló |
7855 (1054) |
35. |
1215 |
mno |
Modor Ádám |
Az író-humorista Szilágyi György szelencéje |
3461 |
36. |
1219 |
mno |
- |
Sportcsillagok gálája |
1024 (247) |
Az újságok
A napilapok elemzése során elkerülhetetlenül és mindenekelőtt vizsgálni kell a politikai irányultságot. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Hírlapot és a Magyar Nemzetet jobboldalinak, a Népszabadságot pedig baloldalinak kell minősíteni. Elsőként azt lehet megállapítani, hogy a téma lényegesen nagyobb súllyal szerepel a jobboldali sajtóban[2], mint a baloldaliban: a 36 vonatkozó cikknek szám szerint több mint a fele jelent meg itt (MNO: 19, MH: 2, NOL: 15), az összterjedelmet illetően pedig a kétharmadnál is nagyobb rész (82056/40609 „n”)[3], tehát igen jelentős a különbség.
A témák kiválasztását, azok tartalmát és tárgyalásának módját tekintve azonban nincs szembetűnő eltérés. Egyetlen cikk (18.[4]) tűnik ki némi tendenciózus elvakultsággal a kormány bírálatában, amely eljárás egyben a választott témát dezavuálja, vagyis a cirkuszi állatidomításnak a súlyát anullálja.
A szerzők
Ami a szignálás jellegét illeti, a cikkek szerzőjének nevét nem vagy csak utalással tüntették fel nyolc esetben (5 MNO, 3 NOL). Ezek közül ötben a cirkuszra vonatkozó rész 300 „n” alatti, és ezeknek az igen rövid írásoknak a szövege sem érinti a tradicionális cirkuszt semmilyen vonatkozásban (a kínai akrobatákra tett egyetlen utalást leszámítva). A terjedelmében és tartalmában is fontosabb három (hosszabb: 1100-2500 „n”) cikk egyikében az MNO „Munkatárs”-a számol be egy újcirkuszi produkcióról (Trafó), a másik kettő pedig az Állami Artistaképző Intézet megszűnésével, ill. fenntartóváltásával foglalkozik (NOL: Sz. E.; MNO: Munkatársunk).
A fentieken kívül tizenöt szerző egyetlen cikkel, (MNO: 7, NOL: 8), két szerző kettővel (MNO, MH) és két szerző több írásával szerepel a mintában: Molnár Györgyi (MNO 5 cikk), valamint Trencsényi Zoltán (NOL 4 cikk). Ez utóbbiakat indokolt külön kiemelni, hiszen vissza- visszatérően, tehát speciális érdeklődési körükbe tartozóan foglalkoznak a cirkusszal (bár az egyetlen cikkel szereplő újságírók között is akad olyan, aki a témán belül az adott kérdéseknek alaposan utánajárt).
Az egycikkes szerzők egy része valamely - elsősorban posztmodern - művészeti esemény ismertetése során csak utal a cirkusz kapcsolódási pontjaira: P. Szabó (2.), Hudecz (22.), Horeczky (26.), Szemere (28.), Margittai (30.), R. Hahn (32); egy másik része bár közelítve, de még mindig csak érinti a cirkuszi eseményeket: Végh Alpár Sándor (34.) a Tolnai lexikon 'akrobata'-címszavával kapcsolatosan, Modor Ádám (35.) pedig Szilágyi György humorista köszöntése során.
Egyetlen cikkel szerepel Willin-Tóth (31.) a bohócókról és Rédei (10.) a Cirque du Soleil tulajdonosáról írottakkal. A további egycikkes szerzőkkel a téma szerinti elemzés során részletesen foglalkozom majd, mivel ők az ún. menazséria-rendeletről írtak, és ezt a jogszabályi fejleményt a tradicionális cirkusz fennmaradása szempontjából a legfontosabb eseménynek kell minősíteni /Várhegyi (16.), Borsodi (18.), Ötvös (19.), G Juhász (21.) és Konkoly (24.)/.
Bár két olyan szerző került a mintába, aki két-két cikkel szerepel, ám esetükben a téma iránti érdeklődés jellege igen eltérő. Lukács Csaba (MNO) a mi nézőpontunkból indifferens: az Orczy kertről szóló helytörténeti irásában (17.) utal egy cirkuszra („a [XIX.] század közepére az odatelepedő cirkusz miatt a park egyre rosszabb állapotba került”), ill. egy néptáncos csoportról készített riportjában (27.) a fesztivál minősítéseként említi meg, hogy milyen világhírességek léptek már fel ott (az ausztráliai Oz cirkuszon át).
Bóta Gábor (MH) szintén két cikkel szerepel (29., 33.), de ő egyfajta szakértőnek mondható[5], vagyis bír bizonyos tájékozottsággal a cirkuszi eseményeket illetően. Anélkül, hogy minősíteném a cikkek szakmai és intellektuális színvonalát, azt kell megállapítani, hogy a témaválasztásában teljes mértékig a divatos irányvonalat követi, vagyis itt és most nem érint tradicionális cirkuszi produkciót. Az egyik cikke a Cirque du Soleil pesti vendégjátékát bírálja (29.), a másik (33.) pedig színházi előadásról ad hírt (Hólyagcirkusz).
Molnár Györgyi a cirkusz témakörében -cikkei számának alapján (4., 5., 9., 12., 20.)- a Magyar Nemzet illetékes referensének tekinthető. Inkább a működési feltételekkel, a cirkuszi valóság aktuális körülményeivel igyekszik megismerkedni és megismertetni az olvasókat. Eltekintve egy kortárs táncművészeti beszámolójától (12.), valamennyi írása aktualitáshoz kötődően a Fővárosi Nagycirkusz és a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Kht - mára kft), vagyis az állami támogatásban részesített cégek menedzsereinek véleményét jeleníti meg (továbbá a bohócokét egy rendezvényük és egyesületük megalapítása kapcsán).
Trencsényi Zoltánnak a Népszabadságban közölt négy cikke (3., 6., 8., 25.) kifejezetten a produkciók ismertetésére koncentrál, vagyis egy Trafóbeli előadás (8.) mellett az FNC három műsorát veszi sorra: egy hagyományosat (3.), az orosz vízirevü (6.) és a kínai cirkusz (25.) tradicionális-új műsorát. Lehet ez persze véletlen, de tény, hogy a műfaj sokszínűségét reprezentatív módon mutatja be, anekdotákkal tarkított, játékos stílusban.
A cikkek
A cikkeket különböző, egymást kölcsönösen befolyásoló aspektusokból osztályozhatjuk: terjedelmük, műfajuk, stílusuk és tartalmuk szerint a rövid ismertetéstől a kis színesen keresztül a komoly tényfeltáró riportig. A cikkek és a bennük foglalt témakörök száma nem azonos. Bár a választóvonal határozottsága és pontossága[6] nem mondható teljesnek, de érdemes megemlíteni, hogy vannak egyetlen kérdéskörre koncentráló és vannak több témát érintő írások, ez utóbbiak nagyjából a cikkek harmadát teszik ki (4., 5., 8., 9., 13., 14, 16., 18., 20., 22., 24., 34.).
Ha a cirkusz intézményének a közvélekedésben elfoglalt helyére a ‘cirkusz’ kifejezés pejoratív értelemben használt változatából következtetünk, akkor minden bizonnyal a szórakoztó, könnyed vagy szenzációhajhász írásoknak kellene dominálniuk. Ebben a mintában azonban nemhogy nem dominálnak, de ilyen írásokkal mégcsak nem is találkozhatunk.
A stílusjegyek vizsgálata elmélyültebb elemzést igényelne, itt csak egyetlen jellegzetességet emelek ki, a kétértelmű utalásokét. Bizonyos szófordulatokat az én ízlésem szellemes nyelvi játékosságnak minősít /Clownozás (3.), H2-Ó! (6.), Oda neki az oroszlánt is (16.), Fennforgás (25.)/, másokat minden fantáziát nélkülözö olcsó élcelődésnek tartok /a hátralevő egy hónap pedig még egy született zsonglőrnek is édeskevés (13.), A pályázatírás a legújabb artistaprodukció (31.), Cirkusz ma máshol folyik, és egyensúlyozásról a jövőben a politika címszó alatt keressük a részleteket. Ott szerepelnek majd a „gumiemberek” és a késdobálók is. (34.)/.
A témák
Az alábbi táblázatban a cikkek (az első táblázat sorszámaival) témák szerinti csoportosításban szerepelnek:
Produkció:újcirkusz/tradicionális Utalás Szervezet, életforma
1. |
+ |
|
|
|
2. |
|
|
+ (Fellini kiállítás) |
|
3. |
|
+ |
|
|
4. |
|
+ |
|
+ (FNC) |
5. |
+[7] |
+ |
|
+ (FNC) |
6. |
+ |
+ |
|
|
7. |
+ |
|
|
|
8. |
+ |
|
+ (cirkusztörténet) |
|
9. |
+ |
|
|
+ (bohócképzés) |
10. |
+ |
|
|
+ (Soleil) |
11. |
|
|
+ (A38) |
|
12. |
|
|
+ (tánc) |
|
13. |
|
|
+ (cirkusztörténet) |
+ (ÁAI) |
14. |
+ |
|
|
|
15. |
|
|
|
+ (ÁAI) |
16. |
|
|
|
+ (Perinyó-riport) |
17. |
|
|
+ (cirkusztörténet) |
|
18. |
|
|
+ (politika) |
+ (menazséria-rendelet) |
19. |
|
|
|
+ (menazséria-rendelet) |
20. |
|
|
|
+ (ÁAI, FNC) |
21. |
|
|
|
+ (menazséria-rendelet) |
22. |
+ |
|
|
|
23. |
+ |
|
+ (Őszi Fesztivál) |
|
24. |
|
|
+ (cirkusztörténet) |
+ (MNC, menazséria-rendelet) |
25. |
+ |
+ |
+ (cirkusztörténet) |
|
26. |
|
|
+ (színház) |
|
27. |
|
|
+ (néptánc) |
|
28. |
|
|
+ (színház) |
|
29. |
+ |
|
|
|
30. |
|
|
+ (tánc) |
|
31. |
|
|
|
+ (körkép) |
32. |
|
|
+ (színház) |
|
33. |
|
|
+ (színház) |
|
34. |
|
|
+ (‘akrobata’) |
|
35. |
|
|
+ (humorista) |
|
36. |
|
|
+ (sport) |
|
Utalások (4. oszlop)
Azokkal a cikkekkel, amelyekben csak érintőlegesen fordul elő a cirkuszi utalás, a továbbiakban nem foglalkozunk, eligazításként elég a zárójelben megadott kulcsszó.
Produkció-ismertetés (2., 3. oszlop)
Mint látható, az előadásokról szóló ismertetések, kritikák között lényegesen kisebb számban fordulnak elő azok, amelyek a tradicionális műsorokkal foglalkoznak (öt eset), mint azok, amelyek az újcirkuszról szólnak (tizenkét eset). Az utóbbiakkal nem foglalkozunk.
A cirkuszkritika az újságírói felkészültség, szakmai ismeretszerzési lehetőség szempontjából igencsak mostoha körülmények között, hátrányos helyzetben működik. A különböző művészeti egyetemeken, főiskolákon az adott témakör iránt érdeklődők részére intézményes képzési keretek között biztosítják a megfelelő szakmai tudásanyag elsajátításának lehetőségét, így az adott kurzus elvégzésével a fogalmi és praktikus jártasságok birtokában a kellőképpen kompetens újságírók magabiztosan fogalmazhatják meg hiteles véleményüket, mert rendelkeznek a szükséges tudásanyaggal.
A cirkusz területének nincs felsőfokú képzési intézménye. Az érdeklődők a cirkuszszakmára vonatkozó ismereteiket csak informális úton, esetlegesen és rendszerezetlenül szerezhetik be. Érthető tehát, hogy a mintánkban szereplő cikkek is megmaradnak a leíró és felszínes ismertetetések szintjén, ill. a stílusjegyeknek az egyéni ízlés diktálta minősítésénél. Profi számleírással, a trükksor erősségeinek, gyengéinek, felépítésének, kivitelezésének elemző mérlegelésével nem találkozunk, és hiányzik a műfaji „stilisztika” is (melynek kidolgozása persze nem újságírói feladat).
A tradicionális cirkusz műsorának ismertetését, ill. kritikáját tartalmazó öt cikk (3., 4., 5., 6., 25.) Molnár Györgyi és Trencsényi Zoltán tollából származik. A megfelelő szövegrészek egybevetésével megállapíthatjuk, hogy míg Molnár Györgyi (4., 5.) igen szűkszavúan, felsorolásszerűen (...az orosz Marina Efremkina, az olasz Curatola testvérek, Lilla, az elefánt, a Hacsatran család tagjai...) számol be egy-egy előadásról mindösszesen 552 „n” terjedelemben, addig Trencsényi (3., 6., 25. / 8895 „n”) jól felépített, hangulatos írásokat közöl, gyakran igen találó, szellemes kitételekkel (pl.: mindhárom cikkcím; szarkasztikus szóösszetételek: a becsületes profizmus vagy az üzemszerű cukiság; de korrektségre törekvő megfogalmazásainak hangulati helyiértéke is értékelhető: arról szeretne meggyőzni minket, hogy nem kell a múltat végképp eltörölni, mert a cirkusz újraértelmezésének korában is van létjogosultságuk a hagyományos produkcióknak).
Intézményi, szervezeti keretek, életforma (5. oszlop)
Az alábbi táblázatban terjedelmi sorrendben közölt tizenkét cikk tematikája /miután kiemeltük az egyetlen külföldi és egyben újcirkuszi írást (10.)/ jól reprezentálja a 2007-es évnek a cirkuszszakmára vonatkozó legfontosabb eseményeit:
1. |
FNC (5.) |
978 „n” |
2. |
FNC (4.) |
1078 „n” |
3. |
ÁAI (15.) |
1168 „n” |
4. |
ÁAI, FNC (20.) |
1504 „n” |
5. |
ÁAI (13.) |
2467 „n” |
6. |
menazséria-rendelet (18.) |
2577 „n” |
7. |
bohócképzés (9.) |
2799 „n” |
8. |
menazséria-rendelet (19.) |
3285 „n” |
9. |
menazséria-rendelet (21.) |
4047 „n” |
10. |
Perinyó-riport (16.) |
4147 „n” |
11. |
körkép (31.) |
6626 „n” |
12. |
MNC, menazséria-rendelet (24.) |
14852 „n” |
A tartalmi elemzés folytatása periodikánk következő számában jelenik meg.
[1] www.cirkusziakrobatika.hu I. évf. 1. számtól folyamatosan
[2] Hozzá kell tenni, hogy a jobboldali sajtó esetünkben gyakorlatilag csak az MNO-t jelenti, hiszen az MH-ban mindössze két cikk, kevesebb mint 5000 "n"-nel szerepel.
[3] V.ö.: a tanulmány első részében közöltekkel (itt a bruttó leütésszámot adtam meg).
[4] A továbbiakban ha a szövegösszefüggésből kitűnik, hogy egy adott cikkről van szó, a zárójelben szereplő sorszám az e tanulmány elején szereplő táblázat első oszlopára utal, melynek alapján beazonosítható az írás.
[5] Vizsgálatomban igyekszem az adott cikkállomány keretei között maradni, de itt nem lehet elkerülni az utalást arra, hogy a korábbi évekbeli anyagokban, egyéb sajtótermékekben (pl. Pepita) Bóta Gábor gyakran szerepel írásaival, ill. személyesen is a televízióban. Ismeretei érdeklődésének köszönhető jártasságból, de nem cirkuszszakmai hozzáértésből származnak.
[6] Egy témának tekintettem pl. a Trafó terveinek ismertetését annak ellenére, hogy természetesen több műsorral foglalkozik (22.) vagy a néptáncturné leírását igen szerteágazó utalásokkal (27.).
[7] Az orosz vízirevü és a kínai műsor stílusbeli behatárolás kérdéses, ezért itt a kettős besorolás nem különböző témákat jelent, hanem a produkció kettősségére utal.