Forrásközlemények

Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére (1954)[1] 3. rész

Összeállította Osváth István

A cirkusz üzemelésének munkaerő szükséglete nagycirkusznál:

Igazgató
Műsortadók

Üzemtitkár

Sátormester

Szervező titkár

 

Pénztáros

Műsorvezető

Berendezés felelős

Helyi propagandista

Gk. vezetők

Állat-pénztár

Zenekar

Műszaki felelős

 

Gk. felelős

Elővételi pénztár

Rekvizitőrök

Rakodás vez.

 

Villanyszerelő

 

Világosító

Műszaki dolgozó

 

Állatidomár

 

 

 

 

Istálló fel.

 

 

 

 

Állatápolók

 

 

 

 

Rendező gárda

 

 

 

 

Portás

 

 

 

 

Ruhafelelős

 

 

 

 

Szakács

 

 

 

 

Éjjeliőr-kerékpárőrző

 

 

Kiscirkusznál:

Igazgató

Sátormester

Szervezőtitkár

Műsortadók

Pénztáros

Műsorvezető

Rakodásvez.

Helyi propagandista

Műsorvezető

Állat-pénztár

Rekvizitőrök

Műszaki dolg.

 

Rendező gárda

 

 

Villanyszerelő

 

Portás

 

 

 

 

Istálló részleg

 

 

 

 

Gk. vezetők

 

 

Ezen beosztottak közül a társulat megválasztja a párttitkárt, szakszervezeti bizalmit, Ü.B. elnököt, könyvtárost, szoc.pol. felelőst, stb.

Az igazgató munkáját szocialista öntudatnak kell áthatnia, hogy vezetésével vállalatunk, Pártunk, főhatóságunk irányelvei alapján, dolgozó népünk kulturális célkitűzésének a könnyű műfaj - jelen esetben a cirkuszművészet területén -  eleget tegyen.

Az igazgató működését jellemezze dolgozó társaival, a hatóságokkal és tömegszervezetekkel való öntudatos emberi magatartás. Felelős a rábízott cirkuszért, a nép vagyonáért, aminthogy felelős a cirkusz minden egyes dolgozója is a rábízott felszerelésekért, vagyontárgyakért.

Az igazgató éberen ügyeljen a cirkusz dolgozóinak erkölcsi magatartására, azok szakmai, politikai és kulturális fejlődésére. Az igazgató legyen szigorú, amikor eréllyel kell fellépnie a vezetés érdekében. Legyen azonban megértő dolgozótársaival szemben, egyben küzdő és harcos segítőtársa a cirkusz valamennyi dolgozójának a közös cél, a szocialista kultúra szolgálatában.

Az igazgató emberi magatartása kivívja dolgozó társai megbecsülését, szeretetét, ami visszatükröződik a társulat kollektív szellemében, művészi munkájában és minden egyéb megnyilvánulásban.

Az egyszemélyi felelősség elve alapján felelős a cirkusz művészeti produkciójáért és gazdasági eredményeiért. Ebből kiindulva követelje meg a vállalat művészeti osztályától, hogy cirkuszának műsora megfeleljen a dolgozók egyre fokozódó kulturális igényeinek. A vállalat gazdasági, szervezési, stb. osztályától pedig kérje azoknak a feltételeknek biztosítását, amelyek ezen célkitűzés eléréséhez hozzásegítik.

Melyek ezek a feltételek? Mindenekelőtt a cirkusz műsortadóinak és műszaki dolgozóinak helyes kiválogatása, a cirkusz jó technikai felszerelése, mutatós, dekoratív külseje, elsőrendű művészeti produkciója, megfelelő számú üzemképes járműve és nem utolsósorban a cirkusz jó kollektívája biztosítja a műsor sikerét és elősegíti a jó gazdasági eredményeket.

A jó kollektíva kialakításában nagy szerepe van az igazgatónak, miért is ezt a kérdést fokozottan szem előtt kell tartania.

Az igazgató a cirkusz indulása előtt hívjon össze társulati ülést, amelyen ismertesse a célkitűzéseket, jelölje ki a reszortfelelősöket, részletezze azok feladatait. Jó politikai nevelő munkával győzze meg a cirkusz dolgozóit, hogy a cirkuszt, amelyben dolgoznak, sajátjuknak tekintsék és ennek tudatában végezzék munkájukat.

A célkitűzések keretében ismertesse a terv- és gazdasági vonatkozású feladatokat, kultúrpolitikánkat és az üzemeltetéssel kapcsolatos összes szempontokat. Közölje a cirkusz útiránytervét, méltassa a szocialista munkaverseny jelentőségét, a társadalmi munka és az önköltségcsökkentés fontosságát. Szervezze meg a társadalmi munkában résztvevő dolgozókat és jelölje ki azok feladatait.

A cirkusz műsortadó dolgozóinak az építkezéseknél és egyéb munkálatoknál csak irányító megbízatásokat adjon. Helytelen ugyanis, ha fizikai munka elvégzését kívánja tőlük, mert ez művészeti munkájuk rovására megy.

Ismertesse a dolgozókkal a cirkusz házirendjét és követelje meg annak legszigorúbb betartását. A házirend ellen vétőket első esetben figyelmeztetéssel, dorgálással vonja felelősségre, súlyos esetekben fegyelmi eljárást indítson ellenük.

A társulati ülésen válasszák meg az üzemi bizottságot, amellyel az igazgató szoros kapcsolatot tartson fenn. Tárgyaljon meg minden problémát az üzemi bizottsággal, mert csak a jó együttműködés biztosítja a cirkusz eredményes munkáját.

Az igazgató hívja fel a cirkusz dolgozóinak figyelmét a munkával kapcsolatos alapfeltételekre, a munkafegyelem és egyéni felelősség fontosságára, amely a cirkusz valamennyi dolgozójára vonatkozik.

Az igazgatónak és valamennyi munkatárásának kötelessége az előirányzott tervteljesítés érdekében munkáját minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával elvégeznie, természetesen sohasem a műsor vagy a dolgozók szociális helyzetének rovására.

A társulati ülésen válasszák meg a faliújság, kultúr-, sport-, könyvtár, stb. resszortfelelősöket.

Az igazgató jelölje ki a műszaki dolgozók munkakörét, ossza be azok munkaidejét és szabadnapjait. Dolgozza ki a munkarendet és adjon utasítást a cirkusz titkárának, valamint műszaki felelősének a mindennapi munkák elvégzésére és időpontjára. A cirkuszban elhelyezett hirdetőtáblán ismertesse az elvégzendő munkákat és a munkára beosztottak névsorát. Ez a beosztás tünteti fel, hogy ki a porondfelelős, az udvaros, karbantartó, takarító, stb., továbbá azt is, hogy kik a szabadnaposak.

A társulati ülésen hozzanak határozatot, hogy a politikai oktatás melyik napon és időpontban történik. Tegyenek javaslatot és intézzenek felhívást vállalatunk vezetőségéhez a munkaversenyek megindítására.

Az igazgató munkakörének három fő tényezője:

1.    a jó kollektív szellem megteremtése,

2.    a munkafegyelem szigorú betartatása

3.  a tervfegyelem szem előtt tartása és végrehajtása.

E három főtényező bármelyikének hiánya súlyosan hátráltatja a feladatok végrehajtását.

Az igazgató ismertesse részleteiben a három tényező jelentőségét.

Mit jelent a jó kollektív szellem?

A kollektív szellem nemcsak a dolgozók egymás közötti elvtársias jó viszonyát jelenti a cirkuszon belül, hanem annak a magánéletben és a közönséghez való példás viszonyban is meg kell nyilvánulnia.

Mit jelent a munkafegyelem?

A pontosságot, a feladatok mindenkori végrehajtását, a munka becsületét és szeretetét, a dolgozók vagyonának, az állam vagyonának megvédését.

Mit jelent a tervfegyelem?

Ennél a kérdésnél sorolja fel az igazgató mindazon tényezőket, amelyek alátámasztják az előirányzott terv teljesítését.

Hangsúlyozza ki az önköltségcsökkentés jelentőségét, továbbá azon törekvéseknek fontosságát, amelyek a műsor színvonalának emelésére, az előirányzott előadások megtartására, az utazások zavartalan lebonyolítására, a cirkuszi felszerelések élettartamának meghosszabbítására irányulnak. Mindezek együttesen segítenek bennünket tervünk végrehajtásában, túlteljesítésében. Így növeljük népgazdaságunk erejét és biztosítjuk kultúrforradalmunk győzelmét.

Az előzőekben felsorolt szempontok betartásával és érvényesítésével az igazgató megteremtheti a jó üzemeltetés alapját és gyakorlati kivitelezését, s bebizonyíthatja rátermettségét arra a munkakörre, amelyre a vállalat bizalma őt kijelölte.

Igazgatói munkakör taglalása

Egy nagy cirkusz üzemeltetésénél az igazgatónak komoly adminisztrációt kell végeznie, annál is inkább, mert adminisztratív beosztottként csak a cirkusztitkár áll mellette.

A cirkuszüzem vezetése az igazgató feladata. Ahhoz, hogy ezt a munkakört jól és maradéktalanul elláthassa, teljes gyakorlati ismerője kell, hogy legyen ennek a területnek. Munkakörét három főcsoportba tömörítjük:

1.    Művészeti igazgatás és felügyelet.

2.    Gazdasági vezetés és üzemeltetés.

3.    Politikai képzés és szakmai fejlődés biztosítása.

Vállalatunk művészeti osztálya - mint már több alkalommal említettem, - az előre elkészített művészi elgondolások alapján az üzemgazdasági osztállyal karöltve összehangolja a műsor művészi és gazdasági vonatkozású terveit. Az előirányzott ráfordítások, dologi kiadások, munkabér stb. figyelembevételével leszerződtetik a műsortadókat, kijelölik a cirkusz igazgatóját, titkárát, pénztárosát és megszervezik a cirkusz műszaki személyzetét.

A felsorolt vezetők és munkavállalók kiválasztásával és a munkaköri beosztás kijelölésével, ismertetésével egyidejűleg elkészül a cirkusz műsora is bemutatásra.
A beállított kész műsort a külön erre a célra, illetve a műszaki átvétel céljára felállított cirkuszokban bemutatják. A bemutató előadásra a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztálya, valamint a rokon- és érdekelt szakmák képviselői kapnak meghívást.

Bemutató után az említett szervek bevonásával a műsort kiértékelik és a felmerült hibákat, azok megvitatása után kijavítják, illetve a hiányosságokat pótolják. Ennek végeztével a vállalat központi vezetője átadja a műsort a cirkusz igazgatójának.

Ettől fogva a cirkusz igazgatója felelős a műsorért, és azon csak a művészeti osztály engedélyével eszközölhet változtatást. Kivételt képeznek rendkívüli körülmények. (Műsortadó megbetegedése, elemi csapás, műszaki hiányosság, stb.).

A műsorral kapcsolatos mindennemű változtatást csak a művészeti osztály beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával lehet eszközölni.

Az igazgató feladata a műsor időbeni kezdésének és befejezésének, esetleg a műsor megszakításának vagy meg nem tartásának elrendelése vagy engedélyezése. (Pl. Rossz időjárás, késői megérkezés, műszaki hiányosság esetében.)

A műsor levezetése

Az igazgató kijelöli a műsor vezetőjét, ügyelőjét, akik az igazgató rendelkezései szerint a műsort levezetik és ügyelnek annak zavartalan lefolyására, sorrendjének betartására, a vállalat művészeti osztályának direktívái alapján;

Műsor ügyelőjének (Stahlmeister) átbeszéli a műsor problémáit és intézkedik a zökkenőmentes művészi lebonyolítás érdekében;

fokozottan ügyel a műsorra, hogy az művészi kivitelezésében és színvonalában egyaránt a közönség legnagyobb megelégedését érdemelje ki. Gondoskodik róla, hogy a művészeti osztály által beállított műsorszámokon a szereplők önkényes változtatásokat ne eszközölhessenek;

intézkedik, hogy artistáink veszélyes mutatványainál megfelelő óvóintézkedések, longekötél, háló, vadállatainknál ketrecen kívüli védő-berendezések, víztömlő, szúróeszköz, nem utolsósorban pedig a központi áramszolgáltatáson kívül kézi accumulátoros reflektorok, viharlámpák, vészlámpák legyenek üzemben.

Állatszámainknál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a porond közelében lévő ülőhelyeken a közönség biztonságban legyen, mert gyakran előfordult, hogy pl. lovas mutatványok közben a ló kirúgott, kutyaszámnál a kutya harapott, medveszámnál a medve megtámadta a közönséget.

Az igazgató utasítsa a szervező titkárt, hogy gondoskodjék mindenkori orvosi és szükség esetén rendőri vagy tűzoltói ügyeletről.

Végül utasítsa a műsor műszaki vezetőjét (ügyelőjét), hogy a fellépő artistákkal közösen győződjék meg a műsor kezdete előtt a felszerelések ép, használható állapotáról, nehogy ennek elmulasztása vagy felelőtlen, hanyag ellenőrzés miatt megismétlődjenek gyakori szerencsétlenségek, mint pl. Czagány artista, Merkl artistanő lezuhanása, stb.

Gazdasági vezetés és üzemelési feladatok

Mint már elöljáróban többször említettem, a cirkuszigazgató felelős a cirkusz vagyontárgyaiért és annak leltári készleteiért. A cirkusz elindulása előtt a vállalat üzemgazdasági osztálya a cirkusz összes felszereléseit és tartozékait leltár szerint átadja az üzemet vezető igazgatónak.

Leltár

A cirkusz igazgatója a leltári tárgyakat mennyiség és minőség pontos meghatározásával átadja a tárgyak kezelőinek, és tőlük a leltári tárgyak átvételéről elismervényt vesz.

A tárgyak gondos és lelkiismeretes kezelésének ellenőrzését az igazgató végzi.

Valamely leltári tárgy esetleges megsemmisüléséről vagy nagymérvű megrongálódásáról jegyzőkönyvet vesz fel, kivizsgálja a kár eredetét, és jelentését azonnal továbbítja a vállalat vezetőségének.

Az üzemeltetés közben előforduló változásokat, berendezési tárgyak, eszközök pótlása, felszerelések megsemmisülése tekintetében jelenti, és leltárigazítást kér.

A leltár átvételekor a megjegyzési rovatban kitölti a leltári tárgy átvételekori állapotát. (Pl. Hiányos, használt, rossz, új, javított, stb.)

A leltári tárgyak megőrzéséért és karbantartásáért az átvevő felelős. (Lásd házirend.)

Anyagkönyvelés, bevétel, kiadás, beszerzés

Az igazgató feladatköréhez tartozik a cirkuszhoz befutó leltári tárgyaknak vagy fogyóanyagoknak könyvelése, nyilvántartása, az állatetetéshez szükséges takarmány, hús, kenyér stb. könyvelése, üzemanyag és más fogyóanyagok raktárkönyvbe való be- és kivezetése.

Javítás, karbantartás

Az állandóan mozgásban lévő cirkuszoknál elkerülhetetlen a felszerelési tárgyak rongálódása. Egy idény folyamán komoly, nagy összeget tesz ki a javítási és karbantartási kiadással járó költség. Felszerelési tárgyaknak javítását vagy pótlását csak a vállalat előzetes engedélyével lehet eszközölni. Kivételt képeznek olyan esetek, amikor az üzemeltetés folytonossága érdekében azonnal intézkedni kell, mint pl. autó fékberendezés, időjárás miatt előállott károk vagy hiányosságok.

Összefoglalva tehát, mindennemű javítás, karbantartás, beszerzés, amely 500 Ft-ot túlhalad, csak a vállalat központjának előzetes engedélyével eszközölhető vagy fizethető ki.

Rendelkezések, ellenőrzés, adminisztráció

Az igazgató munkaköréhez tartozik az utazónapok meghatározása és annak előkészítésére a rendelkezések kiadása. 

Az utazással kapcsolatos vasútproblémákat a helyi titkárral tisztázza, az építés, bontás és vagonírozás időbeni befejezése érdekében pedig a reszortfelelősökkel állapodik meg.

Munkaköréhez tartozik, hogy ellenőrizze a cirkusz felépítésének, bontásának ütemét és munkálatait, hogy előadásra a felépítés, elutazásra a lebontás kellő időben elkészüljön.

Az igazgató ellenőrzi a pénztárszolgálatot, megállapítja annak időtartamát, ügyel arra, hogy a pénztáros magatartása a közönséggel szemben udvarias, kifogástalan legyen. Éberen figyel minden esetleges visszaélésre. Ellenőrzi a pénztáros által elkészített forgalmi jelentéseket és utasítja őt, hogy a bevételt lehetőleg a másnapi pénztárnyitás előtt  a vállalat MNB egyszámlájára befizesse.

Ellenőrzi az aznapi jegyelszámolást és a pénztárkönyvet, melyet előadás után aláírásával igazol. A megmaradt jegyeket letétbe helyezi, elzárja.

Ellenőrzi a rendelkezésre álló ellátmány összegét és gondoskodik annak mindenkori feltüntetéséről. Szigorúan ügyel arra, hogy a pénztárban 24 órán túl bon elszámolatlanul ne maradjon.

Az igazgató a vállalat előzetes engedélye alapján hozzájárulást adhat szerevezett előadások alkalmával kedvezményes jegyek kiadására, katonai, iskolai vagy más tömegszervezetek részére.

Vezessen pontos naplót, amelybe bejegyzi a cirkuszhoz érkező és a kimenő postát, s nyilvántartja annak elintézési módját is.

Vezessen személyi nyilvántartási naplót, amelybe bevezeti a cirkusz összes dolgozóinak személyi adatait. Minden dolgozóról állítson ki egy feljegyzési lapot, amelyre a dolgozó személyi, munkaügyi, magaviseleti viszonyát jegyzi fel.

Vezessen egy naplót, amelybe bejegyzi a cirkusz állomáshelyeit, a napi látogatottságot, a bevételt a tervnek megfelelő kiszázalékolásban, hogy állandóan tájékozott legyen a cirkusz havi tervteljesítésének mértékéről. Ugyancsak jegyezze fel a nap folyamán konstatált  mindennemű hiányosságot és fontosabb megjegyezni valókat. Tartsa nyilván az utazással, érkezéssel, építéssel, bontással, egyszóval az üzemeltetéssel járó összes észrevételeit.

Az igazgató jelöli ki a rendező személyzetet, jegykezelőket, ültetőket, nézőtéri felelőst, rekvizitőröket, portást stb. Utasítja a nézőtéri felelőst annak állandó szem előtt tartására, hogy a jegykezelők és a rendezők részéről a közönséggel való bánásmód a legudvariasabb, legelőzékenyebb formában történjék.

 



[1]              Országos Levéltár XXIX-I-3/25 [1954]