Murainé Szakáts Ildikó: A magyar artistaképzés jogszabályi háttere 5. rész

 

Mielőtt a 2009. májusában megjelent Artista központi program részletes elemzéséhez fognék, szükségesnek tartok ismét egy rövid visszatekintést, most az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ) egymást követő megjelenését áttekintve az Artista szakképesítés viszonylatában.

 

1993.

Az OKJ 1993-ban jelent meg először, benne az Artista szakképesítéssel. A szakképesítés 3 évfolyamon jelöli 3300 óraszámmal, 30/70 %-os elmélet-gyakorlat aránnyal. A jogszabály több ponton sem fedte az akkori valós helyzetet. Nem vette figyelembe, hogy a képzés 8 éves, nem három. Az elméleti képzés aránya jóindulattal is csak 10% körül lehetett, heti egy-két cirkusztörténet órával. A jogszabály megfeledkezett az artistaművész diplomáról. Az artistaművész diploma, ez idő tájt az oktatási rendszerben nem volt jogilag rendezett helyzetben. A főiskolai diploma és a szakközépiskolai érettségi között volt értelmezhető.

 

1995.

A jogszabályban új elem a „szint és tevékenység megjelölésével” meghatározás, amely már utal az artistaművész végzettségre, de nem nevesíti azt. Az évfolyam számát érthetetlen módon leveszi egyre, ezzel ellentétben az óraszámot megemeli a valós mértékre, 8210-re. Az iskolai előképzettségben megjelenik a „k” középfokú végzettség, ezzel is legalizálva az artistaművész szakképesítést, de nem nevesítve a jogszabályban. Az elmélet/gyakorlat aránya már a valóságot tükrözi a 20/80-as arányszámával, mert a cirkusztörténet mellett megjelenik a gazdasági és jogi ismeretek tantárgy is.

 

1996.

Végre megjelenik az Artistaművész szakképesítés nevesítetten is, egy oktatási évvel, az Artista mellől kikerül a „szint megjelölésével” meghatározás. Értelemszerűen az Artista a középfokú, az Artistaművész a felsőfokú szakképesítés. Ez az akkori új OKJ-ben kialakított azonosító szám első két számjegyéből tudható, a 33 közép szintű az 54 az érettségire épülő felső szintű szakképesítést jelöli. Ezzel egy időben eltűnik az óraszám megjelölése a jogszabályból, így az Artista szakképesítés egy évével együtt a jogszabály szerint mindössze két év lehetett a teljes képzési idő.

 

2001.

Ezt az ellentmondást a 2001-es módosítás is csak enyhíteni tudja az Artista szakképesítés képzési idejének két évre emelésével. A jogszabályalkotók akkori indoka szerint szakképzést csak 11. évfolyamtól lehetséges megjeleníteni az OKJ-ben. Az artista szakképesítés ettől eltérő speciális képzési idejét a Közoktatási törvényben egy nevesített megengedő passzussal legalizálták. A 2001-es OKJ viszont pontosította az Artistaművész szakképesítés bemeneti követelményeit. Eszerint érettségire és Artista szakképzettséggel lehetett a művész végzettséget megszerezni. Erre az iskolai előképzettség oszlopban lévő „é” és „sz” betű utalt.

 

2006.

Ebben az évben jelenik meg először a moduláris rendszerű OKJ. A moduláris rendszer bevezetésével már nem külön szakképesítésekről beszélünk, hanem az Artista és Artistaművész szakképesítések egymásra épülően helyezkednek el, egy főszakmaként megjelenve az OKJ-ben. Így tükrözi végre a jogszabály a valóságot ebben a tekintetben.

2006-os OKJ alapján még az Artistaművész volt a fő szakképesítés és Artista a részszakképesítés. Az Artistaművész teljes szakképesítésre az Artistát is beleértve mindössze két évfolyamot vagy iskolarendszeren kívül 2000 órát engedélyezett. Az Artista szakképesítést a jogszabály szerint csak iskolarendszeren kívül lehetett volna oktatni, tekintve, hogy évfolyam megjelölése nem volt. Eltűnik az OKJ-ből az elmélet/gyakorlat arányának feltüntetése. A továbbiakban az ilyen jellegű szabályozást megszűntették, az iskolára bízva, hogy az előírt tanagyagot hogyan osztja fel a különböző óratípusokra. Az iskolai előképzettséget a továbbiakban a vizsgakövetelmények bemeneti kompetenciái között határozza meg a jogszabály.

 

évszám

név

Évfolyamok

száma

képzési idő (óraszám)

Elmélet-gyakorlat aránya

iskolai előképzettség

változások

1993

Artista

3

3300

30/70

a*

 

1995

Artista (szint és tevékenység megjelölésével)

1

8210

20/80

a*,k

óraszám emelkedés, elmélet-gyakorlat aránya

1996

Artista (a tevékenység megjelölésével)

1

-

20/80

a*

megjelenik az artistaművész, nincs óraszám

Artistaművész

1

-

20/80

k

2001

Artista (a tevékenység megjelölésével)

2

-

20/80

a*

artista évfolyam szám nőtt

Artistaművész

1

-

20/80

é, sz

2006

Artistaművész főszakképesítés

2

2000

-

-

moduláris rendszer, iskolai előképzettség SZVk-ban szabályozva, elmélet gyakorlat nincs meghatározva

Artista részszakképesítés

-

1500

-

-

2007

Artista 2 főszakképesítés

8

7500

-

-

változik a szakképesítések típusa, az Artista szakképesítés is érettségire épül, évfolyam és óraszám

Artista művész ráépülés

1

1000

-

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

2007.

Az ez évben történt OKJ módosítás végre rendezi a képzés jogi helyzetét, miszerint az Artista lett a főszakképesítés és az Artistaművész ráépülésként szerepelt.

Ezt, a látszólag adminisztratív változást, amely a szakképesítések egymásra épülésében változást nem okozott, az indokolta, hogy a moduláris képzés bevezetésével hatályba lépő, jelenleg is érvényes jogszabályok szerint iskolarendszerű, nappali tagozatos képzésben csak fő szakképesítést lehet tanítani. Ha tehát a 2006-os változat marad érvényben, akkor a ma egyetlen nappali tagozatos artistaképző intézményben, a Baross Imre Szakközépiskolában (mely a megszüntetett Állami Artistaképző Intézet feladatait vette át) csak artistaművész bizonyítvány lenne kiadható. Artista részszakképesítést igazoló bizonyítványt csak felnőttképzésben lehetne szerezni. Rendeződött az évfolyamok és óraszámok kérdése is, az Artista szakképesítést 8 évben és 7500 órában, míg az Artistaművész szakképesítést további 1 évben és 1000 órában állapítja meg a jogszabály.

Alapvető változás, hogy az Artista szakképesítés is csak érettségi bizonyítvánnyal adható ki. A TÁMOP-2.2.1-08/1 projekt keretében készülnek bizonyos szakmák számára az előírt iskolai végzettség kiváltására bemeneti kompetencia mérésre szolgáló feladatok. Ez megoldás lehet azon artisták számára is, akiknek valamilyen okból az érettségi megszerzése gondot jelent.

 

Közel másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az artistaképzés speciális képzési igényei jogszabályban elismerten biztosítva legyenek. Azt kell mondjam, az utolsó órában. 2007-ig, az Állami Artistaképző Intézet a mindenkori oktatási tárca közvetlen irányítása alá tartozva, bázis finanszírozású központi költségvetési szervként mindig megkapta a működéséhez szükséges minimális keretet. Normatív finanszírozással, csak a jogszabályban rögzített évfolyamokon tanulók után kaphat oktatási intézmény központi támogatást. Az Artista képzés kikerülésével a központi irányítása alól, az a lehetetlen helyzet állt volna elő, hogy csak az utolsó két-három évfolyam képzése lett volna biztosítva.