H. Orlóci Edit: A legkorábbi magyar cirkuszplakát? Gautier 1818
Az Országos Széchényi Könyvtár cirkusz-gyűjteménye
Magyarországon a legnagyobb cirkusztörténeti közgyűjtemény a nemzeti könyvtárban található, ennek legjelentősebb eleme a Hírlaptár állományából mikrofilm formájában kikérhető periodika, az Internationale Artisten Revue teljes sorozata (Budapesten 1891-1914 között tíznaponként jelent meg). Ugyanitt lelhetők fel az 1950-es évekig, vagyis a korai időszakokból az artistaújságok szórványos lapszámai (de a kurens szaklap, a Manézs példányaiból csupán egy-kettő került az állományba).
A külföldi szakkönyvek beszerzése az elmúlt két évtizedben a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel esett vissza, a Színháztörténeti Tár szabadpolcán pontosan ugyanazok a kötetek találhatók, mint egy negyedszázaddal korábban. Sajnos áll ez a többi  nagykönyvtárra is, mert a másik cirkusz-gyűjtőkörrel rendelkező nagy könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Központja is egyetlen említésre méltó kötettel gyarapodott a rendszerváltás óta (egy Cirque du Soleilről szóló album).
Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményei közül kettőben találhatók meg a cirkuszplakátok és műsorfüzetek. A Plakát- és Kisnyomtatványtárban vannak a grafikai plakátok, de az 1980-as évekig itt őrizték év szerinti csoportosításban a műsorfüzeteket és egyéb apró emlékeket is. Ezek az anyagok átkerültek a Színháztörténeti Tárba, ahol eredetileg is tárolták a nagy plakátokat. Sajnálatos módon praktikus szempontból a lehető legkevésbé használható az anyag, nemhogy elektronikus formában nincs lehetőség a tételek kikeresésére, hanem a katalógusok használata a legjáratosabb kutató, de még a saját munkatársak részére is fatalisztikusan esetleges.
A plakátgyűjtemény
A nagy plakátok (kb. A/2 méret) városnevek szerint ömlesztve kerültek dobozokba, ezek többsége a XIX/XX. század fordulójáról való, hozzávetőleg kétezer példány, a teljes állomány messze legnagyobb hányada. Van egy-két tucatnyi ezeknél is nagyobb méretű plakátok
is, melyek többsége az 1950-es, 60-as évekből származik. Az OSzK gyűjteményébe az ezredforduló időszakából egyetlen cirkuszplakát sem került be. Ez nemcsak a "köteles-példány" intézményének megszűntéről tanúskodik, hanem a cirkuszi vezetők szűklátókörűségéről is.
A legkorábbi dokumentumokat –amennyire meg tudom ítélni– katalogizálták, ha tehát a kérőlapra felírjuk, hogy  "Gautier-cirkusz", a könyvtárosok az olvasótérbe már csak a kért anyagot hozzák ki, jelen esetben öt darab eredeti, finom papíron nyomtatott plakátot, valamint tizenhárom darab kicsinyített fotókópiát. Az előbbiek sorába tartoznak a részletesen tárgyalandó 1818-as mellett Győrből (Raab) egy-egy 1835-ös (máj. 10.), 1838-as (jún. 13.), valamint két 1851-es plakát (aug. 31. és szept. 8.).
A fotókópiákat egy 1832 április-májusából való kilenc darabos brassói (Kronstadt) sorozat képviseli, továbbá 1845 dec. 3-i és 6-i, a Nemzeti Színházba invitáló (kézzel feltüntetve: K.vár), valamint 1846 júl. 5-i és 6-i, az Arénába szóló darabok (utóbbiakon nyomtatásban is feltüntették Kolozsvárt). A magyar nyelv csak az 1845-46-os négy plakáton jelent meg, valamennyi korábbit németül írták.
Gautier 1818
(A hirdetmény szövegét a Cirkuszi akrobatika jelen számának Forrásközlemény-rovatában publikáljuk, sajnos a faximile közlésére nincs lehetőségünk.)
A plakáttal kapcsolatban számos kérdés merülhet fel, ezek sorában az első és legfontosabb az, hogy cirkuszplakátnak tekinthető-e egyáltalán a vizsgált dokumentum. Azért minősíthetjük annak, mert a modern cirkusz mindhárom meghatározó eleme (akrobatika, állatidomítás, bohóckodás) megtalálható a műsorban, bár a bohócok szerepét állatok töltik be, vagyis afrikai majmoknak és kutyáknak komikus pantomimját hirdetik a műsor zárásaként.
A követekző kérdés az, hogy magyar plakátról van-e szó. Maga a német nyelvű szövegezés ténye nem ad okot kétkedésre, hiszen a vonatkozó legkorábbi dokumentumok mind németül íródtak, mégis sajnálatos, hogy lévén "a játszóhely és helyárak ismeretesek", sem a főszövegben, sem eldugottan a lap alján nem szerepel városnév, tehát bár nagyon valószínű, hogy emiatt került a gyűjteménybe, de mégsem állítható 100 %-os biztonsággal még az sem, hogy Magyarországon zajlott volna a jelzett előadás (az OSzK gyűjteményében például egy korai Suhr-plakát a bécsi Práterből való).
Formai jegyek
A plakát felső harmadában szereplő grafika leglényegesebb elemei: egy alacsony, széles asztalon szarvas hátán egyenruhás, sisakos férfi ül, kezében lovaglópálca. A szarvason kantár igen, de nyereg és kengyel nem kivehető. Az asztal négy szélén rövid rudakon körlapok, közepükön virágdísszel, háttérben párhuzamos csíkokkal satírozott ívek, melyek feltételezésem szerint a tűzijátékot hivatottak ábrázolni.
A plakát jó állapotban van, bár a gót betűs szöveg néhány helyen elmosódott. A szöveg több részre tagolódik, különböző betűméretekkel, egy része középre igazítottan, más része sorkizártan olvasható.
Tartalom
A felsőbbség engedelmével a berlini Gautier család 1818 szept. 7-én hétfőn pontosan 1/2 5 órakor tartja előadását a lovaglásban nyereggel és anélkül bemutatott gimnasztikai művészetével, valamint az afrikai majmok és kutyák komikus pantomimjával, továbbá a nagy római tableaux öt ló és lovasával, majd az idomított szarvas következik, végül pedig kilenc jelenettel a majmok és kutyák.
A hirdetmény alsó részén található a biztatás a minél nagyobb számú látogatásra, mivel az előadást nagy költséggel és fáradsággal állították össze, és garantált, hogy a közönség elégedetten hagyja el a nézőteret.
Az előadás jellege
Voltaképpen négy számot sorol fel a hirdetmény: 1.) a római tableaux, amelyben öt személy és öt ló kellemetes csoportozatokat képez, 2.) a nemes lovaglás legnagyobb tökélyével, 3.) a félénk vadállat szarvas, amely lefekszik, ugrik, tűri a pisztolylövéseket, 4.) a legrészletesebben leírt majom-kutya pantomim, melynek mind a kilenc jelenete, vagyis trükkje az antropomorfizáció körébe sorolható (és majdnem természetfeletti képességekről is beszélnek).
Összegzés
Az OSzK gyűjteményében található - világviszonylatban is – egyik legkorábbi plakát egy kisebb társulat jellegzetesnek mondható műsorát mutatja be. Sajnos a helység neve nem szerepel a hirdetményen, de nemcsak a helyszín "in der Runde des Circus", hanem a műsor jellege alapján is állítható, hogy már a modern cirkusz előadásáról kapunk itt híradást, legnagyobbrészt a számok bemutatásával.