H. Orlóci Edit: Cirkuszcikkek 2007 1. rész

 

Maczák Ibolyának a www.cirkusziakrobatika.hu-n sorozatként megjelenő új típusú segédletét[1], amelyben kigyűjti a cirkusszal foglalkozó napilapcikkeket, a kutatások akkumulálása szempontjából a legfontosabb publikációnak kell minősíteni. Egy ilyen összeállítás katalizálja a további munkát, a nyersanyagok szolgáltatásával kényelmes hozzáférést biztosít a nyomtatott média egy nagyon fontos szeletéhez, konkretizálja a tájékozódást, megkönnyíti a keresést.

Az ideális cél persze az lenne, hogy minél mélyebbről merítve, minél teljesebb anyagból tudjuk megrajzolni azoknak az összefüggéseknek a körvonalait, amelyek a médianyilvánosságból leszűrhetők. Kézenfekvő, hogy az összes nyomtatott, audiovizuális és elektronikus médiumnak valamennyi közlését képtelenség számba venni; a nagy napilapok vizsgálata  azért tűnik optimálisnak, mert technikailag még jól kezelhető az információ-halmaz tömege, a viszonylag nagy olvasótábor pedig egy közügyek iránt érdeklődő, nyitott befogadói rétegként a közvélekedés egyik meghatározó reprezentánsa.

Mielőtt elmélyednénk a tartalmak feldolgozásában, egy sor kérdés merül fel az összeállítás technikáját illetően. Tudjuk, hogy a világ számítógépes programkészítő óriásainak krónikusan heveny központi főfájása  a kellően felhasználóbarát keresőprogramok tökéletesítése. A hétköznapi nethasználat során rengeteg bosszantó tapasztalatot szerzünk (túl kevés vagy túl sok és nem megfelelő találat stb.). Nem létezik olyasmi, mint egységesen jó keresőprogram vagy módszer, éppen ezért a legbiztonságosabb eljárás az lehet, ha közöljük a keresés menetének részletes, pontos leírását; itt nevezetesen, hogy mely lapnál, melyik kulcsszóval, hány találatot értünk el. Nem gondolom, hogy e leírás ne lehetne igencsak bonyodalmas, mindenesetre sajnálatos tény, hogy ezt az eligazítást csak nagy vonalakban adta meg Maczák Ibolya.

Hivatkozik például arra, hogy a kulcsszavas keresést megnehezíti a cirkuszi kifejezések gyakori átvitt értelmű  előfordulása. Magától értetődőnek veszi, hogy az utóbbiakat irrelevánsnak tekintse, holott egy adott nézőpontból nem lenne érdektelen megtudni azt sem, hogy vajon milyen arányban szerepel a ’cirkusz’ a valós denotátumra vonatkozó, ill. a pejoratív értelmű változatban.

A következő általános internetes probléma a rendszer megbízhatóságának mértéke. Elsőként a www.cirkusziakrobatika.hu sérülékenységére kell rámutatni, lévén az egy minimális anyagi forrásokkal rendelkező alapítványnak ingyenesen (shp), továbbá amatőr rendszergazdával, baráti alapon készíttetett honlapja. Mindazonáltal megfelelő körültekintésre vall, hogy messzemenően biztosítottnak tűnik az itt szereplő közlemények hozzáférhetősége, szöveg-stabilitása és linkjeinek megnyithatósága az EPA honlapján:

(http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=2008&id=1461.

Minden emberi számítás szerint, az Országos Széchenyi Könyvtár képes olyan stabil számítógépes szoftvert működtetni, amely a tudományos kutatásokhoz szükséges kritériumoknak megfelel. Ezt a biztonságot joggal várhatnánk el a legnagyobb médiumok esetében is. Sajnos, csalatkoznunk kell. Maczák például említi Kántor Kata 2007. augusztus 22-i cikkét a Híradó honlapjáról, csakhogy erre ráklikkelve[2] a nagyon bosszantó, ámde annál gyakrabban megjelenő felirat tűnik fel: „The page cannot be found”.

Ugyanez a felirat jelenik meg valahányszor a 2007-es év (I. évf. 2. sz.) NOL-linkjeire kattintunk, de csak a www.cirkuszakrobatika.hu-ról közelítve, az EPÁ-ról a Népszabadság Online-ra is akadálytalanul lehet csatlakozni. Feltételezhető, hogy a hiba nem kizárólag a mi készülékünkben (honlapunkban) van, mert a sikertelen kapcsolódások a 2002-es évet (II. évf. 1. sz.) illetően is kizárólag a NOL esetében fordulnak elő.. 

Még mindig az adatgyűjtésnek csak technikai bökkenőinél maradva, a mintavételi eljárás leírásában egy másik helyen azt írja Maczák Ibolya, hogy „a négy ’nagy’ magyarországi napilap (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava) anyaga olyan internetes archívumban található, amely szövegszavas keresést tesz lehetővé”. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ha így van, akkor ezek közül miért csak hármat vett be a vizsgálat körébe, miért maradt ki a Népszava. Minden bizonnyal a keresőprogram valamely hiányosságaiban lelhető meg a magyarázat (pl.: korlátozott időhatárok befogásával működik…).

A következő gyakorlati probléma szintén a válogatásra vonatkozik, de ez már nem szoftver-kérdés. „Az anyagot természetesen tartalmi szempontból szűrnie, formai vonatkozásban pedig egységesítenie kell a segédlet létrehozójának” – írja Maczák. Be kell látnunk, hogy egyáltalán nem könnyű a feladat, mert IGEN-NEM döntéseket kell hoznia. Nézzünk egy példát! Vajon be kellett-e kerülnie a válogatásba Lukács Csaba Ungarók c. írásának? A 19278 leütésnyi riportban mindösszesen egy 30  n-es szövegrész vonatkozik a cirkuszra, az is csak mellékesen említi meg, hogy ki mindenki szerepelt már a világ legjelentősebbnek minősített kulturális eseményén: „… az ausztráliai Oz cirkuszon át…”.

Akár darabszámra, akár leütés szerint akarunk bármiféle statisztikát, összehasonlítást felvázolni, ez a terjedelmi egyenetlenség mindenképpen torzítólag hat. A másik irányból közelítve viszont azt is le kell szögezni, hogy ugyanilyen torzítás lenne, ha kimaradt volna ez az előfordulás. Az elemzés során kell valamilyen áthidaló megoldást találni a helyzet kiegalizálására.

A „határesetek”, a színházi, képző- és egyéb művészeti vonatkozású írások bevonása a vizsgálandó anyagba – megítélésem szerint – nagyon jó döntés volt. Ám ezzel kapcsolatban megint egy más probléma merül fel. Elképzelhető persze tényleges cirkuszi eseményekkel, produkciókkal foglalkozó cikkek esetében is, hogy maga a ’cirkusz’ kifejezés nem szerepel bennük. Ennek esélye azonban lényegesen megnövekszik a határterületek kapcsán, hiszen egy festőművész témáinak felsorolásában például külön-külön is szerepelhetnek a kötéltáncosok, késdobálók, bohócok stb., de akárhány komédiás-artista tematikájú film vagy színdarab ismertetéséből is elmaradhat maga a ’cirkusz’ szó.

A technikai megkötöttségek taglalása után nézzük végre, hogy mi az, amit az adott cikkhalmazból le lehet szűrni. Először álljon itt egy kis összegző táblázat a segédletben eddig feldolgozott évek cikkeinek számáról:

 

 

2001

2002

2007

Összesen

Magyar Hírlap (MH)

15

 7

 2

 24

Magyar Nemzet (MNO)

13

39

19

 71

Népszabadság (NOL)

22

24 + 6

15

 67

Összesen

50

76

36

162

1. táblázat

Az első szembeszökő tény, hogy a Magyar Hírlap e három évben egyre kevesebbet foglalkozott a témával. Ennek számos belső és külső oka lehet, itt csak annyit kell leszögezni, hogy 2007-ben mindössze két írás került be az anyagba, és hogy jelen cikk kereteit meghaladná az okok számbavétele, tehát számunkra értékelhetetlen ez a tény.

Politikai szemszögből nézve érdekes lehet a három év, mert az első a FIDESZ, az utolsó a szociálliberális kormány, a középső pedig a választás éveként fele-fele arányban osztja a napilapokra az ellenzékiség szerepét (2001-ben a baloldali NOL-ra, 2007-ben a jobboldali MNO-ra). Bár a minta kicsinysége miatt nem lehet érvényes következtetést levonni, annyit talán konstatálhatunk a kirajzolódni látszó tendenciáról, hogy mintha az ellenzéki pozíció hajlamosítana a témával való foglalkozásra. A MNO 13/19 – NOL 22/15 aránypár mindkét esetben közel egyharmados elmozdulást mutat ebbe az irányba.

A 2002-es  év viszonylag magas előfordulási száma (az MH-t leszámítva) persze nagy valószínűséggel nem a választási kampányolással függ össze, hanem egyrészt az 1996 óta kétévente, a páros években megrendezett Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál jelentőségében, másrészt Eötvös Gábor, „Mr. Vanmásik”  halálának hírértékében keresendő a magyarázat.

Egyelőre nem érdemes részletes összehasonlításokba bonyolódni, hiszen (szívből remélem, hogy) Maczák Ibolya munkája egy-két év múlva már egy dekádot fog felölelni, amely nagyságrend tényleges folyamatok felvázolására ad alapot, és kellően alátámasztott következtetések levonására jogosít majd fel. A továbbiakban tehát csak a 2007-es év cikkeinek elemzésére szorítkozom.

Ebben az évben tehát viszonylag kevés vonatkozó cikk jelent meg, ezek száma és terjedelme (leütésszáma) az alábbiak szerint oszlik meg:

 

 

Cikk

„n”

Magyar Hírlap (MH)

  2

     5348

Magyar Nemzet (MNO)

19

   88943  (44809)

Népszabadság (NOL)

15

   46176  (44448)

Összesen

36

 140467  (94605)

2. táblázat

Mindazokban az esetekben, amelyekben a cikk terjedelmének kevesebb mint negyed része foglalkozott ténylegesen a cirkusszal (szám szerint 9), olyan formában módosítottam az adatot, hogy csak azokkal a szövegrészekkel számoltam, amelyek szigorúan a témára vonatkoznak (volt egy mindösszesen hét betűhelyes maradvány is). Az eredeti diszkrepanciát feloldó, tényleges szövegterjedelem „n”-számát zárójelben adtam meg a 2. táblázat utolsó oszlopában.

A tartalmi elemzés lapunk következő számában lesz olvasható.


[1] http://www.cirkusziakrobatika.hu Maczák Ibolya: Egy ismeretág ébresztése? Új típusú segédlet a cirkuszkutatáshoz. Az I. évf. 1. és 2. számában a 2001-es, ill. a 2007-es évfolyamokat dolgozta fel (a 2002-es év anyaga a kurrens lapszámban olvasható). Az első részben található elméleti bevezetés vonatkozó részeire hivatkozom a továbbiakban.

[2] Például 2009. febr. 28-án: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=225972