Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére (1954)[1] 6. rész                    Összeállította Osváth István

Munkakörök ismertetése
Az igazgató és szervező titkár munkakörét már az előbbiekben ismertettem, mivel mindkét munkakörnek a cirkusz előkészítési munkálatainál már szerepe van. A többi munkakör főleg a cirkusz helyi adminisztrációját, az építés és bontás vezetését, valamint annak előkészítését van hivatva ellátni.
A cirkusz villanyszerelőjének munkaköre
A cirkusz világításának, a műsor alatti világítás szükségleteinek ellátása, az ehhez szükséges felszerelések karbantartása, az áram be- és kikapcsolása, a hálózat fel- és leszerelése, a villanyóra állásának ellenőrzése és az árammal kapcsolatos mindennemű munkálat elvégzése.
A világosító munkaköre a világosító hálózat elkészülte után a cirkusz világításának műsor alatti ellátása, a kapcsoló tábla kezelése, előadás után a cirkusz áramtalanítása és az ÁVESZ ügyelet biztosítása.
A helyi titkár munkaköre és feladatai
A titkár az igazgató helyettese a cirkusznál. Az üzemeléssel kapcsolatos mindennemű adminisztrációt ő végzi. Egyes munkakörökben és intézkedésekben önálló hatáskörrel rendelkezik abban az esetben, ha az igazgató valamely oknál fogva nem tartózkodik a cirkusznál. Pl. ha az igazgatót Budapestre rendelik, a titkár helyettesíti.
A titkár munkaköre az igazgató munkakörének, éppen ezért nem annyira titkári, mint inkább műszaki igazgatói teendőket lát el. [!]
Főfeladatai: az üzemeltetés alatti felügyelet, a cirkusz mozgatásának, adminisztrációs ügyeinek intézése, ú.m. vasútügyek, autóügyek, továbbá a helyi szervekkel való kapcsolat kiépítése, a cirkusz folyóanyag szükségletének beszerzése, illetve ellátása.
Munkájának első fázisa a cirkusz megérkezésekor veszi kezdetét azzal, hogy érkezéskor azonnal megállapodik az állomásfőnökkel a cirkuszvagonok biztosítására, hogy azok a következő utazásra készenlétben rendelkezésre álljanak.
Megérkezéskor a szerelvény kiváltását, elutazásnál a vagonok feladását intézi.
A cirkusz üzemeltetése során felmerülő kisegítő munkaerő-szükséglet fedezéséről ő gondoskodik. Munkaköréhez tartozik a felvett idegen munkavállalók SZTK be- és kijelentése, azok adatainak feljegyzése, úgyszintén az állandó munkavállalókkal kapcsolatos adminisztratív teendők is.
Feladatkörébe tartozik továbbá:
az építés és bontás munkálatainak ellenőrzése, irányítása, a munkaidő beosztása;
a helyi hatóságokkal, szervekkel való kapcsolatok elmélyítése, a már megindított propaganda felfrissítése és fokozása, a párttal, tanáccsal, tömegszervezetekkel való összeköttetés kiépítése, a sajtó felhívása a cirkusz műsorára vonatkozóan és a sajtóban megjelenő hirdetések elhelyezése, a műsorral kapcsolatos cikkek, kritikák figyelemmel kísérése.
Feladata, hogy a közönséggel való kapcsolatot elmélyítse. Ellenőrizze a jegykezelők és rendezők munkáját. Beosztja a cirkusz dolgozóinak szabadnapjait és kijelöli azok helyetteseit. Ügyel a cirkusz rendjére, a házirend szigorú betartására. Gondoskodik a dolgozók szociális körülményeinek fokozott biztosításáról, lakásról, ellátásról, szórakoztatásáról s az egészségügyi követelményekről.
Ellenőrzi a cirkusz konyhájának működését, az ételek minőségét. Gondoskodik az élelmiszer-szükséglet beszerzéséről.
Felügyel az állatok ellátására és biztosítja az etetéshez szükséges anyagokat. Intézkedik az állatok időközi orvosi vizsgálatáról.
Gondoskodik a cirkusz gépjárműveinek, vontatóeszközeinek, pakk- és lakókocsijainak és minden más felszerelésének karbantartásáról és javításáról.
Felügyel a cirkuszsátor és a belső berendezések gondozására és szakszerű kezelésére, intézkedik, hogy a cirkuszi felszerelések mindenkor üzemképesek legyenek, nehogy a cirkusz mozgatása akadályba ütközzék. Tartozik továbbá arról is gondoskodni, hogy a cirkusz dolgozói időnként egészségügyi ellenőrzésen részt vegyenek.
Elrendeli a közönség beengedésének időpontját, az előadás megkezdését. A műsorvezetővel és a művészeti dolgozókkal közli a műsorra vonatkozó igazgatói utasításokat.
A műsor szünetében ügyel az állatnézés lebonyolítására, az állatjegyek eladására és ellenőrzésére. Intézkedik, hogy az állatnézés idején megfelelő számú személyzet álljon rendelkezésre, mindennemű baleset vagy gondatlanság kiküszöbölésére. Intézkedik, hogy mentőláda, gyógyszer és orvosi ügyelet szükség esetén azonnal kéznél legyen. (Pl. oroszlánkarmolás, lórúgás stb. baleseteknél.)
Az állatkert területén feltűnő helyeken figyelmeztető táblákat helyeztet el („Az állatokhoz nyúlni veszélyes és tilos!” „A dohányzás tilos!” stb.)
Ügyel a műsorszünet időtartamára és elrendeli a műsor folytatását. Előadás után ellenőrzi a cirkusz állapotát, kiadja az utasításokat a másnapi műszaki munkára. Ellenőrizteti a berendezések és az artisták felszereléseinek állapotát. Kiadja az utasítást a cirkusz elsötétítésére és jelentést tesz az igazgatónak az előadás lefolyásáról.
A cirkusztitkár munkaköri feladatának legnagyobb részét a cirkusz utazása és irányítása képezi.
A cirkuszi pénztáros feladata
Minden cirkuszüzemnek önálló pénztárosa van. Feladata a jegyek árusítása és a cirkusz pénzforgalmának lebonyolítása.
Adminisztrációs teendői:
Vezeti a pénztárkönyvet, elkészíti a jegyforgalmi jelentést, a cirkusz kiadási és bevételi elszámolását, továbbá elintézi a cirkusznál felmerülő összes kifizetést, költségelszámolást és pénzátutalást. Mindezekről pontos könyvelést vezet és elszámol a vállalat központjának.
Az idény megkezdése előtt a cirkusz pénztárosai számára a vállalat tanfolyamot tart, amelyen az igazgató és a szervezők is részt vesznek.
A jól kidolgozott tematika, a mindennapos helyes oktatás előkészíti a pénztárosokat a gyakorlati munka elvégzésére.
A jó és becsületes pénztáros munkája sokban elősegíti a cirkusz tervteljesítését.
A pénztáros feladatai és teendői:
A cirkusz maximális befogadóképességének felmérése és a helyek beosztása. Ennek ismeretében kell a jegykészletét előkészíteni.
A jegykészletet zárható helyen kell tárolnia, mégpedig úgy elhelyezve, hogy a sorszámok folytatólagosságát és a színek rendszeres használatát keveredés nélkül be tudja tartani.
A napközben felmerülő kiadások azonnali feljegyzésével kiküszöböli azt, hogy az esti zárlatkor bármit is kifelejtsen.
Külön kell kezelnie a napi jegyeladást, az elővételt és a műsorok eladásából befolyó pénzeket. Napközi kiadásokat csakis az ellátmányból, nem pedig a folyó bevételből eszközölhet.
Napi munkája az aznapi jegykészlet előkészítésével, azok kezdő sorszámainak a forgalmi jelentésbe való bevezetésével kezdődik, miután a minden napi pénzfeladást elintézte és a jelentéseket postázta.
Az igazgatóval egyetértve megállapítják a pénztárnyitás időpontját és a nyitva tartás idejét, továbbá azt, hogy melyik pénztáros látja el az állatkerti pénztárszolgálatot.
Az előadás megkezdése után állítja össze a forgalmi jelentést, a feljegyzéseket és pénztári bizonylatokat. Elkészíti a pénztári jelentést, az alkalmi munkások SZTK bejelentését és konszignációját és elintézi a cirkusz munkavállalóinak SZTK ügyeit.
Gondoskodik róla, hogy az igazgató ellenőrizze az elkészített jelentéseket. A forgalmi jelentés alsó részére rávezeti a következő állomáshelyet, feljegyzik a kimaradt számokat, megjelöli a betegeket és az üzemelés közben felvett állandó munkavállalók adatait.
A pénztáros csak az igazgatóság által ellenjegyzett számlák és jegyzékek alapján teljesíthet kifizetést. Amennyiben nem közületi, hanem „maszek” vásárlásról van szó, úgy az igazgató és a szakszervezeti bizalmi aláírása is szükséges.
Az alkalmi munkások munkabérének kifizetésénél gondoskodik az 1% jövedelemadó és 4% gyermektelenségi adó levonásáról, illetőleg utóbbi helyett a mentességi nyilatkozat bevonásáról. Pénztári jelentésében a kiadási oldalon a bruttó munkabért szerepelteti, míg a levont adókat a bevételi oldalra állítja be.
Minden előadáson más-más színű jegyeket kell használnia, és vigyáznia kell a folyamatos, folytatólagos sorszámozásra.
Ha előfordul, hogy egy néző jobb helyre óhajt ülni, mint amire jegyet váltott, a ráfizetést különbözeti jegy kiadásával intézi el. A különbözeti jegyeket az ültető kezeli és számolja el a pénztárossal.
Iskolai előadásoknál lehetőség szerint az ezen célra kapott különbözeti jegyeket, vagy pedig olyan kis címletű jegyeket használ, amelyek megegyeznek az iskolák részére megállapított egységárral.
A pénztárosnak joga van az általa feleslegesnek vélt kiadások ellen szót emelni, sőt azok kifizetését megtagadni.
A pénztáros szorgalmazza, hogy a cirkusznál történtekről az igazgató jelentéseket írjon, és hogy az esetleges balesetekről azonnal bejelentést tegyen.
A pénztárosnak kötelessége lakókocsiját a legnagyobb rendben tartani, ahogyan azt a kettős cél (lakó és pénztárkocsi) megköveteli. Pénztárkocsijaink belső berendezése még ma sem tökéletes. A jegyek elhelyezésére szolgáló zárható szekrények hiánya feltétlenül pótlandó. A padlózat folytonossági hiánya miatt előfordult már, hogy az utazás alatt szétrázott, el nem zárt jegykészlet a padlózat résein keresztül kihullott, vagy olyan helyekre szorult be, ahol azokat csak a szezon végeztével találtuk meg.
A pénztáros a legnagyobb nyári forróság idején is a kocsiban ül, a jegyeladási szolgálat ellátása végett. A nyári forróság a lakókocsiban olyan pokoli hőséget teremt, amely gyakran kibírhatatlan, miért is ventillátor használata feltétlenül szükséges.
Mindezen hiányosságok megszüntetéséről, illetve rendbe hozásáról a jövőben feltétlenül gondoskodni kell.
A régi, bevált pénztárosok mellett újak beállítására van szükség, akiket a régiekkel együtt újabb tanfolyamon készítünk elő. A tanfolyam elméleti oktatása mellett a jól bevált tanulókör gyakorlati oktatására kell gondot fordítani.
A pénztáros lehetőleg jó külsejű, kifogástalan modorú egyén legyen, mert a közönség előlegezett bizalmának megnyerése a cirkusz iránt legelőször az ő feladata.
A pénztárban lehetőleg kellemes külsejű nőket alkalmazzunk.
Sátormester munkaköri feladata
Munkaköréhez tartozik a cirkuszsátor mindenkori felépítése, lebontása, csomagolása és szállításra való előkészítése. A sátormester felel a ponyva épségéért és karbantartásáért.
A cirkuszsátor legtöbb esetben a hanyag kezelés miatt megy tönkre. Leggyakoribb e tekintetben a vizesen való becsomagolás és szállítás. A vizesen becsomagolt ponyva befülled és ezáltal olyan penészgombák lepik el, melyek hatására a ponyva szétmálik, tönkremegy.
Lelkiismeretlen kezelésnek tekinthető az is, ha a cirkuszponyvát piszkos, üvegcserepekkel teli talajra fektetik le, ilyenkor a ponyva megsérül és szakadni kezd.
A sátormesternek ügyelnie kell arra, hogy eső és vihar esetén a sátor biztonságban legyen. Éppen ezért informáltnak kell lennie a Meterologiai [!] Intézet jelentéseiről.
Vannak vidékek, ahol a vihar olyan erős szokott lenni, hogy a cirkuszponyva annak alig tud ellent állni. Így pl. Pécsett, Nagykanizsán, ahol a sátormesternek fokozott figyelemmel kell lennie a ponyva épségben tartására.
A ponyván felfedezett minden kis szakadást lehetőleg azonnal stoppoljunk be vagy varrjuk össze, mert a szél mozgatása folytán a kis szakadásokból egyre nagyobb és nagyobb szakadások keletkeznek.
Ha bontás közben éri el az eső a cirkuszsátrat, akkor várjunk a sátor leeresztésével a megszáradásig és csak akkor kezdjük el a bepakolást, illetve göngyölést.
A sátormester tartozik gondoskodni a megsérült ponyva mindenkori kijavításáról, ami annak élettartamát meghosszabbítja.
A sátormester feladata rossz időjárás esetén a sátor kifeszítése vagy utánaengedése; nagy viharban a sátor leengedése és a sátor csúcsának lerögzítése a talajhoz; eső esetén a ponyvacsúcs lazítása, viharban a csúcs feszítése szükséges.
A sátormester - ha arra szükség van - az impregnálási munkákat is elvégezteti a már ismert receptek és eljárás alapján.
A sátormester kötelessége, hogy a cirkusz évadzáró utolsó napján a sátorponyva lesöpörve, száraz állapotban, síkporral (féderwessel) lehintve kerüljön téli tárolás céljából becsomagolásra.
A vagonírozási vezető munkaköri feladata
A vagonírozást vezető állapítja meg a cirkusz szerelvényeinek, illetve pakk-kocsijainak a cirkusztérről a rampára való szállítási sorrendjét.
Helytelen, ha olyan kocsik kerülnek ki elsőnek, melyek felrakása utoljára történik, mert ezek jelenléte zavarja a rakodás folytonosságát.
A vagonírozást vezető állapítja meg, hogy az egyes vagonokra mely kocsik kerüljenek. Ügyel arra, hogy a vagonok kihasználása a legjobban történjék, mivel egy vagon igénybevételi költsége ugyanannyiba kerül, tekintet nélkül arra, hogy hány kocsit raknak fel rá, tehát minél kevesebb vagont veszünk igénybe, annál olcsóbb a szállítás költsége.
A vagonírozást vezető felelős a kocsik szakszerű lerögzítéséért, a vagonírozáshoz szükséges felszerelésekért, pléhekért, sínekért stb.
Felelős a kocsik kikötő láncainak mindenkori üzemképes állapotáért.
Istállómester munkaköri feladata
Feladata az állatok állandó felügyelete, azok egészségi állapotának, tisztántartásának, etetésének ellenőrzése, próbákra, fellépésre való előkészítése, nyergelése, befogása stb. Az istállómesteri feladattal olyan munkavállalót bízzunk meg, aki a cirkusz műsorában lovakkal vagy más állatokkal lép fel.
Az istállómester osztja ki az állatok etetésére szolgáló adagokat, ügyel a takarmány minőségére és intézkedik, hogy ebből mindig megfelelő mennyiség álljon az istálló rendelkezésére. Ellenőrzi az állatok ápolását, gondoskodik a jártatásról, vasalásról, felügyel az istállók takarítására, tisztántartására.
Az istállómester feladata az állatok szerszámjainak (nyergek, kötőfékek, hevederek, takarók stb.) állandó gondozása, javításának irányítása, hogy ezek használhatóság szempontjából mindig kifogástalanok legyenek.
Az állatápolók az istállómester irányítása mellett végzik munkájukat. Ő rendelkezik - mint fentebb említettem - az adagok mennyiségéről, az etetés és itatás időpontjáról.
Intézkedik, hogy az állatok bizonyos időközökben egészségügyi vizsgálat alá kerüljenek. Megállapítja, hogy az állatok közül melyek alkalmasak tenyésztésre és melyek kiselejtezésre.
Az istállómester utasítása szerint történik az istállósátor felépítése és abban az állatok elhelyezése. A bevagonírozásnál ügyel az állatokra és utazás alatt azoknak ellátására.
A vadállatápoló munkaköri feladata
A vadállatápoló munkakörét a vadállatokkal dolgozó idomár jelöli ki.
Felelős az állatok tisztántartásáért, egészségi állapotáért. Ügyel arra, hogy az állatok mindenkor friss, egészséges húst, vagy a vadállatok szükségleteinek megfelelő egyéb kifogástalan minőségű élelmiszert kapjanak.
Az állatok etetését az idomár utasításai szerint látja el. Figyelemmel kíséri az állatok kedélyállapotát, mert ebből következtetni lehet arra, hogy az állat egészséges-e vagy beteg.
Az idomár és az állatápoló az állatokkal való bánásmódot, kezelést úgy lássa el, hogy mellőzzön mindennemű olyan fegyelmező eszköz használatát, mely az állatok kínzását jelentené.
Az állatápoló az állatok egészségi állapotáról tegyen jelentést az idomárnak, és ha a szükség úgy kívánja, mindketten gondoskodjanak róla, hogy a beteg állatok orvosi kezelésben részesüljenek.
Az állatidomár és ápoló ügyeljen az állatok nemzési időpontjára, és segítse elő annak lehetőségét olyképpen, hogy a szeparálva élő hímet a nősténnyel közös ketrecbe juttassa.
Nagy gondot kell fordítani az állatra a szülést megelőző időpontban. A szülésnél pedig azonnal intézkedni kell, hogy az újszülöttet az anyától haladéktalanul elkülönítsék. Ugyanerre az időpontra gondoskodni kell dada-kutyáról, mely bőséges tejjel rendelkezzék. A dada-kutya és oroszlán kölykezésének körülbelül azonos időpontra kell esnie.
Nagyon fontos szempont a kis vadállatok felnevelésénél, hogy a dada-kutya teje el ne apadjon, s ha ez mégis bekövetkezik, akkor legsürgősebben más dadáról, vagy mesterséges táplálásról kell gondoskodni.
A kis állatokat fokozatosan kell rászoktatni későbbi táplálékukra, a húsra. A húst kicsontozva, megdarálva kell adagolni számukra.
A vadállatok felnevelése körülményes feladat, annál is inkább, mivel legtöbb esetben egyéves korukban hullanak el. Az elpusztulást többnyire bénulás vagy bélféreg okozza.
Ha az állatok valamelyikén rossz kedélyállapotot észlelünk, kérjük az állatorvos vizsgálatát, és annak utasításai szerint gyógykezeljük az állatot.
Szükséges annak megemlítése is, hogy a patás állatok szaporodásánál szintén a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni.
A vadállatkocsik tisztántartása éppen olyan gondos munkát igényel, mint az istállók tisztántartása.
A kocsikat naponta tömlő segítségével vagy kannákból való beöntéssel mossuk ki, mert a vadállatok tisztátlansága nagyon erős bűzt terjeszt.
Szükséges, hogy az állatok hetenként egyszer koplaló napot tartsanak, amelyet rendszeresen az utazó napokra ütemezünk be. A koplalás az állatoknál az emésztési folyamatot segíti elő.
Cirkuszaink sajnos nem rendelkeznek olyan állatsereglettel, mint amilyent óhajtanánk, és így az alábbiakban csak olyan állatok kezelésének és ápolásának módját ismertetem, amelyek vállalatunk birtokában vannak.
Elefántápolás
Az elefánt ápolása nem olyan körülményes mint a vadállatoké, mégis rendkívül fontos, hogy szakszerű ápolásban és ellátásban részesüljön.
Az elefánt ápolását ugyancsak az idomár utasításai szerint az ápoló látja el. Ügyelnie kell arra, hogy az elefánt egészséges, jó takarmányt kapjon. Gondoskodnia kell róla, hogy az elefánt lábai megfelelően legyenek leláncolva, s hogy a közelében ne legyenek olyan holmik, melyeket pajkosságból szétszakíthat vagy megehet. Az elefántnál nem ajánlatos az ápoló gyakori változtatása, mivel csak hosszú ideig tartó megszokás után engedelmeskedik az új ápolónak.


[1] Országos Levéltár XXIX-I-3/25 [1954]