H. Orlóci Edit: A cirkuszszámok tipológiája 6. rész

Cikksorozatomban eddig egy jól dokumentált korszak, a szocializmus irodalmának különböző szegmenseiből (másodlagos feldolgozás, levéltári dokumentum stb.) vett intakt sorozatokkal foglalkoztam, mostani írásommal kitágítom a történeti síkot, és egy konkrét példán keresztül kívánom felvázolni a követendő alapmodellt úgy, hogy egyben rávilágítsak a továbbgondolandó problémákra is.

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mely forrásokat gondoljuk relevánsnak a tipológiai osztályozáshoz. Magától értetődik, hogy a film- és egyéb (audio)vizuális felvételek adják a legtöbb információt egy-egy produkcióról, bár a különböző nézőpontok és technikai trükkök esetleges torzításával itt is számolni kell (pl. alulról fényképezve a magasság lényegesen nagyobbnak tűnik), különösen pedig a DVD-k adnak alkalmat egy sor utólagos módosító beavatkozásra. Meg kell azonban állapítani, hogy a közgyűjtemények amúgy sem rendelkeznek olyan nagyobb állománysorozatokkal, melyek lehetővé tennék a részletes feldolgozást.
A vonatkozó kutatások legfőbb terrénumait a szöveges plakátok, a műsorfüzetek/lapok, valamint a korabeli szaksajtó ismertetései szolgáltatják. Ez utóbbiak közül kiindulásul a MAE első világháborús közleményeivel foglalkozom, mert a kis adatmennyiség biztosítja a szükséges átláthatóságot.
Az Országos Széchenyi Könyvtárban A „Magyarországi Artista Egyesület” hivatalos közlönye[1] címen szereplő időszaki kiadványnak mikrofilmjén található huszonöt lapszámot[2] a teljes korpusznak lehet tekinteni mindaddig, amíg fel nem bukkannak újabbak, és ennek megítélésem szerint meglehetősen kicsi a valószínűsége.
A szövegek között nagyrészt egyesületi híreket, közleményeket (pl. M.A.E.-közgyűlés, artisták a háborúban, halálozások) olvashatunk. Műsorismertetések csak három lapszámban fordulnak elő, ezek nagyobbik része a mulatók produkcióit tartalmazzák, cirkuszokról csak kétszer két alkalommal esik szó[3], melyek közül az első előfordulást jelen lapszámunk "Forrásközlemények" rovatában adjuk közre.
A követendő adatkezelési szempontok kialakításához célszerűnek látszik a műsorok számainak táblázatba rendezése, lehetőség szerint egy egységes rögzítési mód bevezetésével.
 
A Beketow-circus műsora 1915.08.01.

Marietta
lovas
Magyar
Wilke Willy
elefánt
Német
Göndör-csoport
akrobata
Magyar
Gautier E.
magas iskola
Svéd
Jancsi
énekes bohóc
Magyar
Kloske Ernő
szabad idomítások
Német
Cape, 6
kerékpár
Német
Clemens Belling
komikus-állatidomítás
Amerikai
Világháború az Igazságért, nagy kiállításos harci némajáték 6 képben

Barokaldi-Néparéna 1915.08.01.

Könyöt Adolf igazgató 
lóidomítás
---
Le a cilinderrel, humorisztikus sport lovagló jelenet
Kiki
törpe Bolondos Auguszt
---
Chaly és Kiki
bohózatos jelenet
---
Preciosa és Kuni
magas ugrók
---
Walley úr
idegnélküli csoda
---
Irén k.a. lovarnő
nyeregtelen lovon
---
6 Baron k.a.
tánc-egyveleg
---
Könyöt A. igazgató
ló idomítások szabadban elővezetve
---
Stanke fivérek
tornászok
---
Ottó úr
szék gulán
---
Adolfo
satomortól lovar
---
Walley nővérek
rongyfestők
---
Polo lóháton sport jelenet
Könyöt Adolf…
az ő Tángó lovával
…iskolalovar…
---
Denis család
bohózatos lovagló jelenet
---
Alli és Funczi
bohózatos jelenet
---
Ottó és Jetta k.a.
légtornász
---
Könyöt testvér
a Vörös Ördögök, Nagy lovaregyveleg 
---
Margit és Miczi k.a.
élő golyó, ….   a mozgó golyón
---
Walley
kettős műkerékpárosok
---
Annus k.a.
idomított kutyáival
---
Cowboy időtöltése, bohózatos jelenet
Arthur és Jony úr
dupla Jockey lovaglás
---
Agnes k.a. és Adolf úr
2 Jockey jelenet
---
Lilli k.a.
zsonglőr jelenet lóháton
---
Haring testvérek
egyes nyújtón
---
Mici k.a.
sodronyművésznő
---
Ágnes k.a.
műlovarnő
---
Bohózatos némaképlet

A két táblázat adatai jól példázzák a különböző problémákat:
1. az esetleges hiányos jelleget (elképzelhető, hogy csak a kimagasló vagy attrakcionális produkciókat sorolják fel, a töltőszámokat nem);
2. a sorrendiség bizonytalanságát (vajon a műsor menete szerint követik-e egymást a számok);
3. az értelmezés kérdésességét (itt pl. a központozásból fakadóan, hiszen számokat és zsánereket, azok magyarázó kiterjesztéseit egyaránt vesszővel választják el egymástól, ill. esetleges a kisbetű-nagybetű használata);
4. a közölt információk egybevethetősége (a zsánerek elnevezéseinek változatai; a nemzetiségnek, a szereplők számának, nemének esetleges közlése stb.).
A továbbiakban más dokumentumok bevonásával egy egységes rendszert igyekszünk kialakítani, magyarázatokkal, kiegészítésekkel, variációs lehetőségekkel.
 


[1] FM3/7169
[2] 1915 I. évf. 1-10. sz.: febr. 15.-dec. 1.; 1916 II. évf. 1-10. sz.: jan. 15.-nov. 16.; 1917. III. évf. 1.-3. sz.: jan. 16.-ápr. 16.; 1919. IV. évf. 1-2. sz.: jan. 14.-febr. 16. Az évfolyamok számozásának folyamatossága azt mutatja, hogy az 1918-as évben nem tudott megjelenni a lap (ezt tanúsítja az 1919-es első szám vezércikke, no meg a háborús körülmények is indokolják a kimaradásokat).   
[3] 1915. augusztus 1. és 1915. szeptember 1.