H. Orlóci Edit: A cirkuszszámok tipológiája 6. rész
Cikksorozatomban eddig egy jól dokumentált korszak, a szocializmus irodalmának különböző szegmenseiből (másodlagos feldolgozás, levéltári dokumentum stb.) vett intakt sorozatokkal foglalkoztam, mostani írásommal kitágítom a történeti síkot, és egy konkrét példán keresztül kívánom felvázolni a követendő alapmodellt úgy, hogy egyben rávilágítsak a továbbgondolandó problémákra is.
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mely forrásokat gondoljuk relevánsnak a tipológiai osztályozáshoz. Magától értetődik, hogy a film- és egyéb (audio)vizuális felvételek adják a legtöbb információt egy-egy produkcióról, bár a különböző nézőpontok és technikai trükkök esetleges torzításával itt is számolni kell (pl. alulról fényképezve a magasság lényegesen nagyobbnak tűnik), különösen pedig a DVD-k adnak alkalmat egy sor utólagos módosító beavatkozásra. Meg kell azonban állapítani, hogy a közgyűjtemények amúgy sem rendelkeznek olyan nagyobb állománysorozatokkal, melyek lehetővé tennék a részletes feldolgozást.
A vonatkozó kutatások legfőbb terrénumait a szöveges plakátok, a műsorfüzetek/lapok, valamint a korabeli szaksajtó ismertetései szolgáltatják. Ez utóbbiak közül kiindulásul a MAE első világháborús közleményeivel foglalkozom, mert a kis adatmennyiség biztosítja a szükséges átláthatóságot.
Az Országos Széchenyi Könyvtárban A „Magyarországi Artista Egyesület” hivatalos közlönye[1] címen szereplő időszaki kiadványnak mikrofilmjén található huszonöt lapszámot[2] a teljes korpusznak lehet tekinteni mindaddig, amíg fel nem bukkannak újabbak, és ennek megítélésem szerint meglehetősen kicsi a valószínűsége.
A szövegek között nagyrészt egyesületi híreket, közleményeket (pl. M.A.E.-közgyűlés, artisták a háborúban, halálozások) olvashatunk. Műsorismertetések csak három lapszámban fordulnak elő, ezek nagyobbik része a mulatók produkcióit tartalmazzák, cirkuszokról csak kétszer két alkalommal esik szó[3], melyek közül az első előfordulást jelen lapszámunk "Forrásközlemények" rovatában adjuk közre.
A követendő adatkezelési szempontok kialakításához célszerűnek látszik a műsorok számainak táblázatba rendezése, lehetőség szerint egy egységes rögzítési mód bevezetésével.
A Beketow-circus műsora 1915.08.01.
Marietta
|
lovas
|
Magyar
|
Wilke Willy
|
elefánt
|
Német
|
Göndör-csoport
|
akrobata
|
Magyar
|
Gautier E.
|
magas iskola
|
Svéd
|
Jancsi
|
énekes bohóc
|
Magyar
|
Kloske Ernő
|
szabad idomítások
|
Német
|
Cape, 6
|
kerékpár
|
Német
|
Clemens Belling
|
komikus-állatidomítás
|
Amerikai
|
Világháború az Igazságért, nagy kiállításos harci némajáték 6 képben
|
Barokaldi-Néparéna 1915.08.01.
Könyöt Adolf igazgató
|
lóidomítás
|
---
|
Le a cilinderrel, humorisztikus sport lovagló jelenet
|
||
Kiki
|
törpe Bolondos Auguszt
|
---
|
Chaly és Kiki
|
bohózatos jelenet
|
---
|
Preciosa és Kuni
|
magas ugrók
|
---
|
Walley úr
|
idegnélküli csoda
|
---
|
Irén k.a. lovarnő
|
nyeregtelen lovon
|
---
|
6 Baron k.a.
|
tánc-egyveleg
|
---
|
Könyöt A. igazgató
|
ló idomítások szabadban elővezetve
|
---
|
Stanke fivérek
|
tornászok
|
---
|
Ottó úr
|
szék gulán
|
---
|
Adolfo
|
satomortól lovar
|
---
|
Walley nővérek
|
rongyfestők
|
---
|
Polo lóháton sport jelenet
|
||
Könyöt Adolf…
az ő Tángó lovával
|
…iskolalovar…
|
---
|
Denis család
|
bohózatos lovagló jelenet
|
---
|
Alli és Funczi
|
bohózatos jelenet
|
---
|
Ottó és Jetta k.a.
|
légtornász
|
---
|
Könyöt testvér
|
a Vörös Ördögök, Nagy lovaregyveleg
|
---
|
Margit és Miczi k.a.
|
élő golyó, …. a mozgó golyón
|
---
|
Walley
|
kettős műkerékpárosok
|
---
|
Annus k.a.
|
idomított kutyáival
|
---
|
Cowboy időtöltése, bohózatos jelenet
|
||
Arthur és Jony úr
|
dupla Jockey lovaglás
|
---
|
Agnes k.a. és Adolf úr
|
2 Jockey jelenet
|
---
|
Lilli k.a.
|
zsonglőr jelenet lóháton
|
---
|
Haring testvérek
|
egyes nyújtón
|
---
|
Mici k.a.
|
sodronyművésznő
|
---
|
Ágnes k.a.
|
műlovarnő
|
---
|
Bohózatos némaképlet
|
A két táblázat adatai jól példázzák a különböző problémákat:
1. az esetleges hiányos jelleget (elképzelhető, hogy csak a kimagasló vagy attrakcionális produkciókat sorolják fel, a töltőszámokat nem);
2. a sorrendiség bizonytalanságát (vajon a műsor menete szerint követik-e egymást a számok);
3. az értelmezés kérdésességét (itt pl. a központozásból fakadóan, hiszen számokat és zsánereket, azok magyarázó kiterjesztéseit egyaránt vesszővel választják el egymástól, ill. esetleges a kisbetű-nagybetű használata);
4. a közölt információk egybevethetősége (a zsánerek elnevezéseinek változatai; a nemzetiségnek, a szereplők számának, nemének esetleges közlése stb.).
A továbbiakban más dokumentumok bevonásával egy egységes rendszert igyekszünk kialakítani, magyarázatokkal, kiegészítésekkel, variációs lehetőségekkel.
[1] FM3/7169
[2] 1915 I. évf. 1-10. sz.: febr. 15.-dec. 1.; 1916 II. évf. 1-10. sz.: jan. 15.-nov. 16.; 1917. III. évf. 1.-3. sz.: jan. 16.-ápr. 16.; 1919. IV. évf. 1-2. sz.: jan. 14.-febr. 16. Az évfolyamok számozásának folyamatossága azt mutatja, hogy az 1918-as évben nem tudott megjelenni a lap (ezt tanúsítja az 1919-es első szám vezércikke, no meg a háborús körülmények is indokolják a kimaradásokat).
[3] 1915. augusztus 1. és 1915. szeptember 1.