A cirkuszszámok tipológiája 6. rész

H. Orlóci Edit: A cirkuszszámok tipológiája 6. rész

Cikksorozatomban eddig egy jól dokumentált korszak, a szocializmus irodalmának különböző szegmenseiből (másodlagos feldolgozás, levéltári dokumentum stb.) vett intakt sorozatokkal foglalkoztam, mostani írásommal kitágítom a történeti síkot, és egy konkrét példán keresztül kívánom felvázolni a követendő alapmodellt úgy, hogy egyben rávilágítsak a továbbgondolandó problémákra is.

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mely forrásokat gondoljuk relevánsnak a tipológiai osztályozáshoz. Magától értetődik, hogy a film- és egyéb (audio)vizuális felvételek adják a legtöbb információt egy-egy produkcióról, bár a különböző nézőpontok és technikai trükkök esetleges torzításával itt is számolni kell (pl. alulról fényképezve a magasság lényegesen nagyobbnak tűnik), különösen pedig a DVD-k adnak alkalmat egy sor utólagos módosító beavatkozásra. Meg kell azonban állapítani, hogy a közgyűjtemények amúgy sem rendelkeznek olyan nagyobb állománysorozatokkal, melyek lehetővé tennék a részletes feldolgozást.

A vonatkozó kutatások legfőbb terrénumait a szöveges plakátok, a műsorfüzetek/lapok, valamint a korabeli szaksajtó ismertetései szolgáltatják. Ez utóbbiak közül kiindulásul a MAE első világháborús közleményeivel foglalkozom, mert a kis adatmennyiség biztosítja a szükséges átláthatóságot.

Az Országos Széchenyi Könyvtárban A „Magyarországi Artista Egyesület” hivatalos közlönye[1] címen szereplő időszaki kiadványnak mikrofilmjén található huszonöt lapszámot[2] a teljes korpusznak lehet tekinteni mindaddig, amíg fel nem bukkannak újabbak, és ennek megítélésem szerint meglehetősen kicsi a valószínűsége.

A szövegek között nagyrészt egyesületi híreket, közleményeket (pl. M.A.E.-közgyűlés, artisták a háborúban, halálozások) olvashatunk. Műsorismertetések csak három lapszámban fordulnak elő, ezek nagyobbik része a mulatók produkcióit tartalmazzák, cirkuszokról csak kétszer két alkalommal esik szó[3], melyek közül az első előfordulást jelen lapszámunk "Forrásközlemények" rovatában adjuk közre.

A követendő adatkezelési szempontok kialakításához célszerűnek látszik a műsorok számainak táblázatba rendezése, lehetőség szerint egy egységes rögzítési mód bevezetésével.

A Beketow-circus műsora 1915.08.01.

Marietta	lovas	Magyar
Wilke Willy	elefánt	Német
Göndör-csoport	akrobata	Magyar
Gautier E.	magas iskola	Svéd
Jancsi	énekes bohóc	Magyar
Kloske Ernő	szabad idomítások	Német
Cape, 6	kerékpár	Német
Clemens Belling	komikus-állatidomítás	Amerikai
Világháború az Igazságért, nagy kiállításos harci némajáték 6 képben

Barokaldi-Néparéna 1915.08.01.

Könyöt Adolf igazgató	lóidomítás	---
Le a cilinderrel, humorisztikus sport lovagló jelenet
Kiki	törpe Bolondos Auguszt	---
Chaly és Kiki	bohózatos jelenet	---
Preciosa és Kuni	magas ugrók	---
Walley úr	idegnélküli csoda	---
Irén k.a. lovarnő	nyeregtelen lovon	---
6 Baron k.a.	tánc-egyveleg	---
Könyöt A. igazgató	ló idomítások szabadban elővezetve	---
Stanke fivérek	tornászok	---
Ottó úr	szék gulán	---
Adolfo	satomortól lovar	---
Walley nővérek	rongyfestők	---
Polo lóháton sport jelenet
Könyöt Adolf… az ő Tángó lovával	…iskolalovar…	---
Denis család	bohózatos lovagló jelenet	---
Alli és Funczi	bohózatos jelenet	---
Ottó és Jetta k.a.	légtornász	---
Könyöt testvér	a Vörös Ördögök, Nagy lovaregyveleg	---
Margit és Miczi k.a.	élő golyó, …. a mozgó golyón	---
Walley	kettős műkerékpárosok	---
Annus k.a.	idomított kutyáival	---
Cowboy időtöltése, bohózatos jelenet
Arthur és Jony úr	dupla Jockey lovaglás	---
Agnes k.a. és Adolf úr	2 Jockey jelenet	---
Lilli k.a.	zsonglőr jelenet lóháton	---
Haring testvérek	egyes nyújtón	---
Mici k.a.	sodronyművésznő	---
Ágnes k.a.	műlovarnő	---
Bohózatos némaképlet

A két táblázat adatai jól példázzák a különböző problémákat:

1. az esetleges hiányos jelleget (elképzelhető, hogy csak a kimagasló vagy attrakcionális produkciókat sorolják fel, a töltőszámokat nem);

2. a sorrendiség bizonytalanságát (vajon a műsor menete szerint követik-e egymást a számok);

3. az értelmezés kérdésességét (itt pl. a központozásból fakadóan, hiszen számokat és zsánereket, azok magyarázó kiterjesztéseit egyaránt vesszővel választják el egymástól, ill. esetleges a kisbetű-nagybetű használata);

4. a közölt információk egybevethetősége (a zsánerek elnevezéseinek változatai; a nemzetiségnek, a szereplők számának, nemének esetleges közlése stb.).

A továbbiakban más dokumentumok bevonásával egy egységes rendszert igyekszünk kialakítani, magyarázatokkal, kiegészítésekkel, variációs lehetőségekkel.

[1] FM3/7169

[2] 1915 I. évf. 1-10. sz.: febr. 15.-dec. 1.; 1916 II. évf. 1-10. sz.: jan. 15.-nov. 16.; 1917. III. évf. 1.-3. sz.: jan. 16.-ápr. 16.; 1919. IV. évf. 1-2. sz.: jan. 14.-febr. 16. Az évfolyamok számozásának folyamatossága azt mutatja, hogy az 1918-as évben nem tudott megjelenni a lap (ezt tanúsítja az 1919-es első szám vezércikke, no meg a háborús körülmények is indokolják a kimaradásokat).

[3] 1915. augusztus 1. és 1915. szeptember 1.