Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére (1954) 7. rész 

 
Összeállította Osváth István

Munkakörök elosztása

Elöljáróban meghatároztam egyes munkaköri feladatokat, a továbbiakban pedig folytatólagosan ismertetem a cirkusz műszaki dolgozóinak munkaköreit és beosztását.
A cirkusz mozgatásának, építésének egyik legfontosabb tényezője a jól szervezett építő, rakodó és műszaki brigádok irányítása.
A munka elosztásának olyképpen kell történnie, hogy abból mindenki egyformán vegye ki a részét. Dolgozóinkat a munkatörvény által előírt munkaidőn túl ne dolgoztassuk, szabadnapjaikat rendszeresen kiadjuk, szabadságukat pedig ütemezzük be.
Amint e brossurában többször megállapítást nyert, a cirkusz egy állandóan mozgó, folyamatos üzem. Ezért meglehetősen körülményes a dolgozók szociális követelményeinek kielégítése, amelyek őket joggal megilletik.
A cirkusz igazgatója kövessen el minden lehetőt annak érdekében, hogy a dolgozók szociális ellátását, jogos igényeit a legmesszebbmenően kielégítse.
Egy nagy cirkusz dolgozóinak létszáma 30-33 személy műszaki vonalon. A múltban ez a gárda 18-20 főből állt. A létszámemelést az artisták állami státuszba vétele teszi szükségessé.
A múltban ugyanis a műsortadó dolgozók tevékeny részt vállaltak a cirkusz felépítési, illetve üzemeltetési munkálataiban, társadalmi munka formájában, vagy egyes reszortokban külön díjazásért. Nem helyénvaló azonban az artistákat nehéz fizikai munkára igénybe venni, mert ez hátráltatja őket művészi munkájukban és annak fejlesztésében. Tehát a művészi feladatok elvégésén kívül csak irányítási munkák intézésére vegyük igénybe artistáinkat. Ezzel döntően elősegítenénk az üzemeltetéssel járó nehézségek leküzdését, mert jelenleg még nem rendelkezünk olyan szakkáderekkel, akik a cirkusz építését, bontását, üzemelésének problémáit úgy ismernék, mint egyes artistáink, akik hosszú éveket töltöttek el utazó cirkuszoknál.
Műszaki munkavállalók munkaköri feladata
A beosztás kettős, mivel egyrészt a műsorszolgáltatásnál, másrészt az utazásnál, bontásnál, építésnél más-más munkakört kell ellátniok.
A cirkusz 33 főnyi műszaki személyzetéből csak 26 fő teljesít állandó szolgálatot, mivel 6-7 fő állandóan a szabadnaposak száma. Az egész 33 főnyi műszaki együttes csak az építésnél és bontásnál van foglalkoztatva.
A cirkusz műszaki dolgozóinak beosztását és a munkakörök meghatározását az igazgató a sátormesterrel és a titkárral együttesen végzi. A helyes beosztás lehetővé teszi a cirkusz zavartalan előadásainak biztosítását.
A cirkusz műsorellátásához és a napi munkák elvégzéséhez az alábbi beosztást ajánlom:

7
személy
a műsorszolgáltatáshoz (előadás alatt)
6
jegykezelő és ültető személyzet
6
az istállószolgálatot látja el
4
udvaros és takarító
1
portás
1
éjjeliőr
1
kerékpár megőrzés és W.C. szolgálat.
7
szabadnapos

33 személy
Utazás, építés, bontás alkalmával az alábbi beosztást ajánlom:

1
személy
sátormester
2
villanyszerelés
10
sátorépítés (v. bontás)
2
istálló (lovak és állatok kísérője)
2
autókísérő (vontatásnál)
4
vagonírozó
2
klotzoló (kocsirögzítés a vagonokon)
8
belső berendezés szétbontás és csomagolás
2
istállóbontás a két állatkísérővel

A műszaki dolgozók végleges beosztását az igazgató a reszortfelelősökkel együttesen állapítja meg.
A fentiekben ismertetett létszám nem elegendő a cirkusz összes munkálatainak elvégzésére, éppen ezért a cirkusszal utazó családtagok igénybevétele is feltétlenül szükséges, különösen a nagy létszámú közönség elhelyezésénél, kerékpár megőrzésnél, ruhatár ellátásánál, jegyellenőrzésnél, konyhaszolgálatnál.
A kerékpár megőrzésre nagy gondot kell fordítani, mert elveszés esetén a vállalatot terheli a felelősség.
A cirkusz egy napja:
Az állandó mozgásban lévő cirkuszüzemnél csak akkor következik be átmeneti nyugalom, amikor már fel van építve. Egy nagy cirkusz 6-7 napig tartózkodik egy városban. Ezen idő alatt elsőrendű feladatai a műsorszolgáltatás, a szerelvények javítása, karbantartása és előkészítése a legközelebbi utazásra.
Az utazás, a felépítés, valamint az első napi előadás után a műszaki és művész társulat nagyon fáradtan tér kocsijába vagy szálláshelyére.
Ennél a pontnál mindjárt foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy kiknek a részére legfontosabb a lakókocsi biztosítása, és kik részére kevésbé fontos.
Lakókocsik elosztása
A cirkuszi lakókocsik legnagyobb része 4 személyre van méretezve. Kivételt képeznek a műszaki dolgozók kocsijai, melyekben méreténél fogva több személy elhelyezése lehetséges.
Mindenekelőtt legfontosabb a műszaki személyzetnek a cirkusznál való lakásbiztosítása. Ezen dolgozókat munkájuk állandóan a cirkuszhoz köti, így pl. az építésnél és bontásnál 48 órát vannak szolgálatban. A továbbiakban azon műsortadóknak kell kocsilakást biztosítani, akik a cirkusznál kettős munkakört töltenek be, pl. aki egy személyben artista és gépkocsivezető, artista és sátormester, állatidomár      és istállófelelős, artista és rakodásvezető, stb. Továbbá olyan artistáknak, akiknek saját állataik vagy olyan rekvizitáik vannak, melyeknek felállítása vagy lebontása közvetlenül a cirkusz építésénél vagy bontásánál szükséges. (Pl. levegőszámok.)
Alábbi részletezés szerint tehát lakókocsi biztosítandó:
Igazgató,- titkár,- pénztáros,- villanyszerelő,- állatápolók,- idomárok,- gépkocsivezető,- sátormester,- kosztümfelelős,- műszaki személyzet és nagy felszerelésekkel utazó artisták részére.
A cirkusznál nagyszámban vannak olyan műsortadók, akik a fellépésen kívül más munkakört nem látnak el. Ezeknek részére nem feltétlenül szükséges a cirkusz kocsijaiban való lakás biztosítása, hanem megfelelő, a szervező titkár által előre biztosított szállodai vagy privát lakás.
Nem helyes, ha a kocsikat olyanok foglalják el, akiknek az csak szállás szempontjából szükséges és nem pedig olyanok, akiknek helyhez kötöttségük és beosztásuk miatt fontos, hogy a cirkusznál lakjanak.
Vállalatunk egyelőre még nem építtethetett annyi lakókocsit, amennyi az összes munkavállalónak elhelyezéséhez elegendő. Ennek folytán a lakókocsikkal úgy kell gazdálkodni, ahogyan arra a legnagyobb szükség van. Alábbiakban ismertetem, hogy mely cirkuszoknál fontosabb a lakókocsik igénybevétele.
Kiscirkuszainknál - az artisták saját kocsijain kívül- a vállalat eddig csak egy lakókocsit tudott biztosítani. Ezen lakókocsi egyik részében a pénztáros a pénztárszolgálatot látja el, másik felében a cirkusz igazgatója lakik. A lakókocsiknak ez az elosztása nem volt helyes, és arra kell törekednünk, hogy a jövőben a kiscirkuszokhoz több lakókocsi kerüljön, még akkor is, ha ez a nagycirkuszok rovására megy. A kiscirkuszok olyan helységeket látogatnak, ahol szálloda vagy privát lakás biztosítása nem lehetséges, ezzel szemben a nagycirkuszok nagy városokban üzemelnek, ahol szállodai és magánlakások szerezhetők azon dolgozók számára, akiknek a cirkusznál fellépésükön kívül más teendőjük nincsen.
A vállalat szempontjából gazdasági vonalon nem hátrányos, ha lakókocsi helyett szállodai vagy magánlakást nyújt a vállalat egyes dolgozóinak. Ennek igazolására az alábbi számadatok szolgálnak:

1 négyszemélyes lakókocsi előállításának költsége (10 éves élettartamra)
Ft 50.000.-
4 drb. ágy és berendezési tárgyak
” 5.ooo.-
A kocsi karbantartása, festése évenként 3.ooo.-
10 évre számítva
 
 30.000.-
 
 Ft 85.000.-
Fentiek szerint 1 kocsi üzemben tartása 1 évre
Ft 8.500.-
egy idényben 30 megmozdulásnál vontatás á Ft 40.-
Ft   1.200.-
Vagonon való szállítás megmozdulásnál á 100.- 30 megmozdulásnál
”    3.000.-
1 kocsi üzemben tartása 1 évre, utazással együtt
Ft 12.700.-
Ezzel a költséggel szemben 4 személynek napi Ft 10.- 180 napra      összesen
Ft 7.200.-

Ezek a számadatok igazolják azt, hogy amíg a vállalatnak egy 4 személyes lakókocsi üzemeltetése egy idényre Ft 12.700.-ba kerül, addig 4 személy lakásköltség térítése csupán Ft 7.200.-t tesz ki, tehát a különbözet Ft 5.500.-
Ez a költségvetés alátámasztja azt a követelményt, hogy lakókocsit főleg olyan cirkuszhoz ajánlunk, ahol lakást nem tudunk biztosítani.
Ezek ismertetése után visszatérünk a cirkusz egy napi munkájához.
Az első nap fáradságos munkája után a társulat kipihenten ébred és megkezdődik a cirkuszüzem napi munkája.
A kora reggeli órákban kezdőik az állatok etetése és tisztántartása.
Az istállók rendbe hozása után megindul a cirkusz többi részlegének napi munkája is.
Az udvaros intézkedik, hogy a cirkuszudvar a legnagyobb rendben előkészítve várja az állatkert megnyitását. Gondoskodik róla, hogy a szemét és állatpiszok idejében elszállíttassék a cirkusz területéről. Figyelemmel kíséri, hogy ruhadarabok szárítása nem a cirkusz kötélzetén, hanem felhajtott oldalú, üres pakk-kocsikban kifeszített köteleken történjék. Gondoskodik róla, hogy a víztartó kocsiban megfelelő mennyiségű víz tároljon az állatok itatásához, az udvar öntözéséhez és portalanításához.
Intézkedik, hogy a cirkuszudvar felseperve, tisztán fogadja a délelőtti közönséget.
Munkaköréhez tartozik a kerítések felügyelete is, ellenőrzi, hogy azok összekapcsolása rendben van-e. Ügyel arra, hogy a szerszámok, kalapácsok emelők, ponyvarészlegek, vödrök, ásók, lapátok egy helyen tároljanak, hogy szükség esetén készenlétben legyenek.
Délelőtt 10 órakor nyit a cirkusz pénztára. A nyitás előtt a pénztáros az előző napi elszámolás alapján már átutalta a bevételt a vállalat MNB egyszámlájára. A pénztáros az állatsereglet megtekintésére és az esti előadásra megkezdi a jegyek árusítását.
A reggeli órákban kezdenek hozzá az alkatrészek javításához, valamint pótlásához is. Az utazásokkal járó rongálódások különösen gépkocsijainknál, pakk-kocsijainknál nagy mértékben jelentkeznek. De rongálódnak a cirkusz alkatrészei, kötélzete, ponyvája, belső berendezése is. Ezen munkálatok vezetését és irányítását a reszortfelelősek végzik.
A napi munkák közé tartozik az artisták rekvizitumainak, kosztümjeinek javítása és karbantartása is. Ha vállalati tulajdonról van szó, akkor ezeket a munkákat a kosztümfelelős végzi.
A délelőtti órákat használják fel szakmai továbbképzésre, próbákra és a számok továbbfejlesztésére.
Az artisták próbaidejét az igazgató ütemezze be olyképpen, hogy a kora reggeli órákban az állatokkal próbáljanak, ezután pedig az artista próbák kerüljenek sorra. A napi munka és próbák végzése közben elkészül az ebéd. Az ebédet a dolgozók a mindenkori előállítási áron kapják. Az ebéd felszolgálása a konyhakocsi előtt, vagy hűvös helyen felállított terített asztalok mellet történjen. A felszolgálást mindenki maga végzi el. Az étel minőségét, mennyiségét, árát a szakszervezeti bizalmi ellenőrizze.
Ebéd után pihenés, majd tanulás következik. A szabad délutánokat használjuk fel politikai, szépirodalmi és szakmai könyvek olvasására. A délutáni órákra kell beütemezni az időnkénti társulati és egyéb üléseket.
A műszaki személyzet a délutáni órákban rendbe hozza a cirkuszt, felöntözi a bejáratokat, leporolja a székeket és szőnyegeket.
Amikor a cirkusz huzamosabb ideig tartózkodik egy helyen, lehetővé válik, hogy a dolgozók kirándulásokat rendezhessenek, továbbá, sport, fürdés és egyéb szórakozásokban is részt vegyenek.
A napi munkák után csengetnek vacsorára. A vacsora kiosztása az ebéddel azonos módon történik.
Az igazgató ügyeljen arra, hogy a dolgozók józan életet éljenek. Nem kívánatos, hogy valamelyik műsortadó illuminált állapotban jelenjék meg a porondon. Ha ilyesmi előfordul, a legszigorúbb eljárás indítandó a fegyelem megsértője ellen.
Az előadás zavartalan lebonyolítására nemcsak művészi, hanem minden egyéb vonalon is fel kell készülni. Művészi szempontból a szakmai felkészültségen kívül a rendes, tiszta kosztüm és rekvizik megkövetelendő a műsortadóktól és műszaki személyzettől egyaránt. A műsor sima lezajlását sokban elősegíti az artista felszereléseknek előkészítése az előadásra.
A cirkuszüzem jó szervezettségét mutatja a közönséggel való udvarias bánásmód is. Az ültető, rendező személyzet munkáját a legudvariasabb formában végezze. Kerülni kell a hangos szólamokat, ízléstelen megjegyzéseket a közönség beengedésénél. Ezek mellőzése sokban hozzájárul a cirkusz színvonalának emeléséhez.
A közönség elhelyezése
A közönséget a cirkusz bejárati kapujánál a jegyszedők fogadják, ahol jegykezelés után a cirkuszsátor felé irányítják. A sátorban az ültető személyzet leülteti a jegy tulajdonosát arra a helyre, amelyre jegyét megváltotta. A rossz jegykezelésből és ültetésből kifolyólag nagyon sok vita adódik, különösen olyankor, amikor valaki a rendező személyzet megkérdezése nélkül foglal el olyan helyet, amelyre jegye nem érvényes.
Az ültető személyzetnek legyen gondja arra, hogy a bejáróknál és feljáróknál a szabad mozgás biztosított legyen.
Ugyancsak az ültető személyzet feladata annak megakadályozása, hogy a fellépő artistákat a közönség ne zavarja munkájában, továbbá annak elhárítása, hogy senki se üljön olyan helyre, ahol esetleg testi épsége veszélyeztetve van.
Az ültető személyzet helyes elosztása sokban elősegíti a közönség jó és gyors elhelyezését.
A cirkusz kerítései sajnos nem nyújtanak kellő biztosítékot az ellen, hogy ú.n. lógósok belépőjegy nélkül be ne jussanak az előadásra. Az ezzel kapcsolatos felügyeletet a kerítésfelelős látja el, aki ügyel arra, hogy a kerítést idegenek szét ne akasszák és be ne kerülhessenek a cirkusz területére.
A kerítésfelelős és a cirkusz minden egyes dolgozója kísérje figyelemmel, hogy a cirkusz tribün építményei alá senki se járhasson W.C. ügyét intézni, mert nem beszélve arról, hogy a terjedő bűz rendkívül kellemetlen, az ilyen anomália azzal a veszéllyel is jár, hogy a cirkusz szétbontását végző műszaki dolgozók saját magukat és a cirkuszsátrat is bepiszkíthatják. Az ilyen helyeken WC gyanánt való használata tehát nemcsak a közönség felé, hanem a cirkusz személyzete részére is szigorúan tilos!
Az előadásokat lehetőség szerint pontos időben kezdjük és fejezzük be. Az igazgatóság gondoskodjék róla, hogy az előadás végére autóbusz vagy villamos közlekedés álljon a közönség rendelkezésére.
Ügyeljünk a büfészolgálatra is, amelyet a város erre hivatott vállalata lásson el. Helytelen és nem megengedhető - különösen kiscirkuszoknál - hogy a büfészolgálatot valamelyik munkavállalónk vagy hozzátartozója lássa el, mert ebből sok veszekedés, irigykedés, egyenetlenség adódik a társulat tagjai között. Ajánlatos, hogy büfévállalat hiányában a tanács jelöljön ki büfé ellátót. Nem szabad megengedni, hogy a cirkusz előadása alatt állandóan cukorka és ital árusításával zavarják a műsort.
Az igazgató éberségén és a dolgozók példás magatartásán múlik, hogy a cirkuszban minden rendben és szervezetten történjék.