Murainé Szakáts Ildikó: A magyar artistaképzés jogszabályi háttere 9. rész

(Az artistaképzés hagyományos és modulos központi programjai tantárgyainak, tananyagegységeinek szerkezeti felépítése)

Cikksorozatom 7. fejezetében az artista szakképzés hagyományos és modul rendszerű központi programjainak (továbbiakban: kp) tananyag szerkezetét elemezve az alapvető eltéréseket emeltem ki. A tananyagtartalom tekintetében legalább akkora eltérés tapasztalható.

 

Az egyes tananyagegységeket, tantárgyakat bemutató fejezetek a két kp-ban eltérő szerkezeti elemekkel kerülnek bemutatásra.


A hagyományos kp-ban egy-egy tantárgyat ismertető fejezet az alábbi részekből épül fel.


A tantárgy megnevezése

1. A program célja

2. Követelmények a program elvégzése után

3. Tananyag

A tananyagot ÉVFOLYAMOKRA tagolja, azon belül GYAKORLAT CSOPORTOKRA bontva ismerteti.


A modulos kp-ban az egy-egy tananyagegységet bemutató fejezet az alábbi szerkezetben jelenik meg:


1. A tananyagegység óraszámtervezete tananyagelemekre bontva, táblázatba foglalva.


2. A továbbiakban az egyes tananyagelemek részletezése következik az alábbiak szerint:


  • A tananyagelem azonosítója

  • A tananyagelem megnevezése

  • Hozzárendelt feladatkompetenciák

  • Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások

  • Hozzárendelt szakmai készségek

  • Hozzárendelt módszerkompetenciák

  • Hozzárendelt személyes kompetenciák

  • Hozzárendelt társas kompetenciák

  • Tanulói tevékenységformák

  • A képzési helyszín jellege

  • Képzési idő

  • A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása



A hagyományos kp-ban maga a tantárgynév a fejezet címe, a modulos kp-ban a fejezet címeket a tananyagegység táblázat jelöli.


Hagyományos tantárgycím:


AKROBATIKA TANTÁRGY



Modulos tananyagegység-cím:


 


A modulos tananyagegységek a továbbiakban tananyagelemekre tagozódnak. Ezek a tananyagelem leírások tartalmazzák azokat a szükséges információkat, amelyek alapján a képzés tananyagtartalma felépíthető.


A hagyományos tantárgy leírásban:

1. A program célja rész arról ad tájékoztatást, hogy a tanuló milyen ismereteket sajátít el a tantárgy tanulása során, és milyen képességek kialakítása a tantárgy feladata. (Pl. Az ügyesség tantárgy célja, hogy az artista alapozó képzés részeként a tanulók tanulmányi idejük alatt, jártasságot szerezzenek ügyességi szerekkel…, A tantárgy tanításának feladata: a helyes testtartás és mozgás kialakítása… .)

2. Követelmények a program elvégzése után fejezetrész a kimeneti követelményeket foglalja össze. (Pl. A növendék rendelkezzen megfelelő kézügyességgel…, Legyen képes a tanult egyensúlyi helyzetek fenntartására…)

3. Tananyag rész évfolyamokra tagolva, azon belül gyakorlat csoportokra bontva jeleníti meg az elsajátítandó konkrét tananyagot, szigorúan meghatározva, hogy a gyakorlatokat milyen sorrendben kell tanítani, és egy-egy gyakorlatcsoport tanulására mennyi óra használható fel.

(Pl. I. évfolyam, évi 216 óra (heti 6 óra); 1. Gyakorlatcsoport kb. 68 óra; Zsonglőrözés alapjainak elsajátítása; Labda: egy labda íves dobása egyik kézből a másikba, két labda keresztdobása egyik kézből a másikba, külön-külön kézből indítva, fázis eltolódással, két labda dobása egy kézből indítva egymás után (túra indítás), indítás és keresztdobás alkalmazása együtt, kettő, majd három labdával, folyamatosan 2, 3 majd több tempó, 3 tempó – összeszedés… .)



A modulos tananyagelem leírásban:


A tananyagelem azonosítója és megnevezése: értelemszerűen a tananyagelem jelölésére, azonosítására szolgáló adatok.

A hozzárendelt feladatkompetenciák, szakmai ismeretalkalmazások, szakmai készségek, módszerkompetenciák, személyes kompetenciák, társas kompetenciák: a szakmai és vizsgakövetelményben megadott kompetenciák közül azokat sorolják fel, amelyek fejlesztése meg kell történjen a tananyagelem feldolgozása során.

Tanulói tevékenységformák: azokat a konkrét cselekvéseket adják meg amelyekkel a tanuló a tananyagot el tudja sajátítani, továbbá javaslatot tesznek a tevékenységformák alkalmazásának mértékére is százalékos arányban (pl. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30%, Műveletek gyakorlása 50%, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20%).

A képzési helyszín jellege: a tananyagelem tanulásához ideális helyszínt határozza meg (pl. Gyakorlóterem, Tanterem, Cirkuszi tanműhely).

Képzési idő: a tananyagelemre javasolt óraszámot adja meg, és az elsajátításhoz ideális szervezeti formát (pl. 14 óra elmélet osztálykeretben, 64 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban).

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: a hozzárendelt kompetenciák optimális fejlesztéséhez javasolt tananyagot foglalja össze röviden, iránymutatás szerűen. (Pl. Légtornász szak: A fogó- vagy a repülő ember feladatai. Függőszereken statikus, dinamikus szóló, csoportos gyakorlatok. Szakág specifikus biztonságtechnikai ismeretek. Légtornász eszközök különböző helyszíneken történő biztonságos felszerelése.)


A két kp tananyag-leírása nem csak szerkezetében de alkalmazásának elveiben is alapvetően eltér. A hagyományos képzési rendszerben a központi program „szentírás”. Eltérés a tananyagtól csak rendkívül szűk mozgástérrel megengedett az iskolák számára. Ezzel szemben a modulos központi program alapvetően iránymutatás, javaslat a képzés megszervezéséhez. Bizonyos szempontból többet mond, részletesen leírja milyen kompetenciák fejlesztése szükséges, milyen körülmények között. Konkrét tananyagot ellenben szándékosan nem ad meg. Korábban az iskolák szakmai programja lényegében a központi program átmásolását jelentette, a modulos kp az iskolákra bízza saját szakmai programjuk részletes kidolgozását, a helyi szinten történő legoptimálisabb alkalmazás lehetőségével.