Forrásközlemények

Cirkuszüzemelés1 utazó cirkuszaink részére (1954) 8. rész                   

Összeállította Osváth István

Ellenőrzés

A cirkusz 6 hónapos utazása során sok hiányosság merül fel, és az üzemelés tekintetében számos módosítás eszközlése kívánatos. A hiányosságok nemcsak a vállalat központjának munkájánál jelentkeznek (szervezés, útirány stb.) hanem magánál a cirkusznál is, mely hosszú ideig van távol a vállalat központjától. Az ellenőrzés megfelelő ellátása sokban elősegíti a cirkuszüzem helyes munkáját. Éppen ezért ajánlatos volna, ha a vállalat központja egy ellenőr beállításával állandó ellenőrzés alatt tartaná az ország különböző részein utazó cirkuszokat. Annál inkább fontos ezen funkció betöltése, mert a vállalat igazgatójának nem áll módjában a cirkuszokhoz gyakran ellátogatni és ellenőrizni azok munkáját. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a cirkuszüzem gazdasági, kulturális, szakmai és politikai vonalára. A következőkben ismertetem azon vitás helyzeteket, melyeknek megszüntetése ellenőr beállításával érhető el.

Az ellenőr feladata, hogy kontrolálja az egyes cirkuszüzemek bevételi tervteljesítését, az esetleges lemaradásnál megállapítsa annak okát és gondoskodjék a hibák kijavítását szolgáló intézkedések bevezetéséről.

Ugyanakkor ellenőrizze a műsor színvonalát abban a tekintetben, vajon nem történtek-e olyan változtatások, amelyek kultúrpolitikailag kifogásolhatók. Konstatálja a műsor fejlődését vagy visszaesését és utóbbi esetben tegyen javaslatot a vállalat művészeti osztályának a hibák kijavítására.

Szakmai vonalon tegyen jelentést arról, hogy artistáink fejlődésének előfeltételei biztosítva vannak-e? Állapítsa meg, vajon a cirkusz igazgatója részéről megmutatkozott-e már olyirányú tevékenység, mely a cirkusz kultúrpolitikai feladatát államérdekekkel kötötte össze. Pl. élenjáró bányaüzem vagy állami gazdaságok dolgozói részére tartatott-e olyan előadásokat, amelyek azt célozták, hogy az illetőket jó munkájukért ilyen megtiszteltetésben részesítsék.

Az ellenőr feladata, hogy a cirkusz pénztárosának munkáját ellenőrizze és rámutasson azokra a hibákra, melyeket a vállalat központja a pénztári elszámolások vizsgálatánál megállapított.

Ellenőrizze és állapítsa meg, hogy az üzemelés technikai vonatkozásában milyen kívánalmak vagy változtatnivalók mutatkoznak.

Tegyen jelentést arról, hogy a cirkuszsátor, a felszerelések, berendezések, lakókocsik, autók és vontatók milyen állapotban vannak, és hogy azok kezelői miként végzik munkájukat.

Az ellenőr tartson tapasztalatairól a dolgozóknak olyan előadást, amellyel őket jó munkájukban és tervteljesítésükben segítheti.

Tegyen javaslatot a vállalat vezetőségének olyan intézkedések foganatosítására, amelyek az ellenőrzött üzemegységeknél megállapított hiányosságok kiküszöbölését szolgálják.

Ellenőrzések, - visszaélések

A cirkusz előadásaira csak a pénztárnál megváltott érvényes jegyekkel lehet bemenni.

Sajnálatos tény azonban, hogy ennek a rendelkezésnek megszegése cirkuszainknál elég gyakori. Jóformán mindennapos eset, hogy a cirkusz egyes dolgozói jogtalan anyagi előnyökért fenti rendelkezést sorozatosan kijátsszák.

A cirkuszi személyzet közül egyeseknek csaknem minden városban vagy községben ismerősei vannak, akiket ingyenesen akar behozni az előadásra. Ha az igazgató erre nem ad engedélyt, akkor a belógatás eszközéhez folyamodik. Amellett a rokoni vagy ismerősi kapcsolat nem minden esetben fedi a valóságot, hanem sokkal inkább az ingyen lakás, ingyen borbély, szabó, cipész, kovács, fűszeres stb. játszik közre az ingyen cirkusz rekompenzációjában.

Gyakran előfordult a múltban, hogy cirkuszjegyért a legkülönbözőbb juttatásokat, ingyen lakást, lovaknak abrakot, szénát, szalmát, borbélyt, frizőrt, ruhajavítást, apparátok elkészítését stb. szereztek egyesek. Ugyanakkor a lakáspénzt, az abrakmegtérítést felvették vállalatunktól. Mosónők, lakásadónők „belógatása” mindennapos dolog, de már az is előfordult, hogy egy kanna víz elhozását is nézőtérre való beültetéssel honorálták. A leggyakoribb eset, hogy egyes dolgozóknak minden városban több nőismerősük van, s ezek barátnőikkel együtt ingyenesen akarnak a cirkuszba jönni.

Feltétlenül szükséges ezen állapot felszámolása, és a vállalat állapítsa meg, hogy a cirkusz dolgozóinak hány szabadjegy kiadása engedélyezett havonta.

Előfordulnak kivételek, amikor az igazgató vállalati érdekből szabadjegyet ad ki, pl. sürgős autójavításért, autó kisegítésért, állomásfőnök, raktárfőnök részére stb., akik a cirkusz üzemeltetése érdekében szívességeket tesznek, s ezért pénzt nem fogadhatnak el. Ilyenkor az igazgató egy-két tiszteletjeggyel fejezi ki háláját.

Fokozott ellenőrzést igényelnek a maszek vállalkozók által elvégzett munkák. Bármennyire sajnálatos, de megtörtént, hogy egyes szervezők, igazgatók jóvoltából cirkuszjeggyel fizették ki a számlát, melyet aztán tévedésből kiadás gyanánt elkönyveltek!

Komoly ellenőrzés szükséges az alkalmi munkavállalók felvételénél, mert nem egyszer megtörtént, hogy felvettek pl. 12 kisegítőt, akik közül azonban csak 8 dolgozott. Érthetetlen, hogy a kifizetésnél mégis 12 ember vett fel munkabért. A jövőben a kisegítők kifizetését két személy intézze, és csak annak fizessen ki a pénztáros vagy a titkár munkabért, akiknél a csoportvezető igazolja, hogy valóban részt vettek a munkában.

A nézőtéri felelős kísérje figyelemmel, hogy olyan esetekben, amikor a néző jobb helyre óhajtja jegyét kicserélni, a ráfizetés valóban megtörténjék. Előfordult ugyanis, hogy az ültetők átvették a jegyár közötti különbözet összegét, azonban azzal nem számoltak el a pénztárnál.

Az állatnéző jegyekkel való visszaélés is gyakori, különösen olyankor, amikor azt nem a pénztár árusítja. A néző a jegyet a kilépéskor rendszerint eldobja. Megtörtént, hogy ezeket a jegyeket összeszedték és újból eladták.

A visszaélések elkerülése érdekében az állatkert területén jegyellenőrnek is kell működnie, aki a jegyeket kezeli.

A jegypénztáraknál is előfordulnak reklamációk, amikor nem olyan jegyeket adnak ki, mint amilyent kértek vagy kifizettek. Különös véletlen, hogy a reklamáló ilyenkor sohasem drágább, hanem mindig csak olcsóbb jegyet kapott, mint amilyet kért.

Nem megengedhető, hogy iskola-előadásoknál, amikor a gyermekek tömegesen érkeznek a cirkuszhoz, a belépő jegyekért járó pénzt kalapba szedjék össze a cirkusz kapujában. Ilyen előadások alkalmával a pénztáros egy összegben vegye át a pénzt a kísérő tanítótól vagy vezetőtől, és a befolyt összegnek megfelelően adja ki a belépőjegyeket.

A gépkocsi-felelősök fokozottan ügyeljenek az üzemanyag fogyasztásra, továbbá a gépkocsik javítási, karbantartási költségeire és a javításokért járó számlák kifizetésére. Előfordul, hogy pótgumik, szerszámok stb. érthetetlen módon elvesznek. Ellenőrizzük a gépkocsi kilométer-teljesítését, mert megtörtént, hogy egyes gépkocsivezetők fekete fuvarokat vállaltak. Nem engedhető meg az sem, hogy gépkocsijaink sokszor teljesen indokolatlanul 200 kilométeres utakat tegyenek meg csak azért, hogy a gépkocsivezetők valamilyen ürüggyel Budapestre jöhessenek.

Az istállófelelős éberen ügyeljen az abrakok kiadásánál és felhasználásánál, mert gyakran megtörtént, hogy az állatoktól elvont, jogtalanul eltulajdonított takarmányokat idegeneknél értékesítették az állatok kezelésével megbízott lelkiismeretlen munkavállalók.

Az igazgató vagy titkár ne elégedjék meg az egyszerű bejelentésekkel, hogy a kocsinak új alkatrész, a hangerősítőbe új lámpa, a lónak új patkó kell, hanem személyesen is győződjék meg róla, és csak ezután adjon engedélyt a javításra, megvételre vagy pótlásra. A múltban ugyanis számtalan olyan visszaélés történt, hogy pl. a hangerősítőbe régi alkatrészeket tettek be, viszont újakat számláztak, négy patkó helyett nyolcat fizettettek ki, vagy kis munkák elvégzéséért nagy munkákért járó összeget számoltak el.

A kapusi ügyeletre feltétlenül megbízható személyt kell állítani, nehogy óvatlan pillanatokban borravalóért engedjenek be egyeseket.

A felsoroltakon kívül előfordulnak visszaélések a műsor ellátásánál is. Megtörténik, hogy egyesek alaptalan kifogásokkal, nem igazolható okokra hivatkozva kivonják magukat vállalt munkájuk elvégzése alól. Ilyen esetekben egyrészt a műsor művészi értéke csökken, másrészt visszaélést követ el a dolgozó, aki el nem végzett munkáért jogtalanul veszi fel járandóságát.

Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy az igazgatók és szervezők betartják-e a vállalat központja által megállapított útirányt és ütemtervet.

Az egyes üzemrészlegek ellenőrzésének az a célja, hogy a hiányosságok kiküszöbölődjenek és a munkafegyelem ellen vétőket maguk a dolgozók közösítsék ki.

___________________________________

1 Országos Levéltár XXIX-I-3/25 [1954]