Forrásközlemények

Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére 9. rész (Országos Levéltár XXIX-I-3/25 [1954]) Összeállította Osváth István

A cirkusz utolsó napja

Az utolsó előadás napján mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy az elutazásra minden előkészület megtörténjék, mert csak akkor lehet az elutazást kellő időre biztosítani.

A műsortadó dolgozók azon felszereléseiket, melyeket az előadás alatt nem használnak, csomagolják össze és tegyék azokat végleges helyükre. Helytelen, ha az utolsó pillanatban kapkodják össze holmijaikat, mert egyrészt így azokból sok minden elkallódhat, másrészt hátráltatják a tervszerű csomagolási munkálatokat.

Az istállórészleget készítsük elő a gyors lebontásra, a felszereléseket már előre pakoljuk fel a kijelölt kocsira. Pl. takarmányt, jászolt és olyan rekvizitumokat, melyeket az előadás alatt az állatszámoknál nem használunk.

Az utolsó nap műsorát szükségképen úgy állítsuk össze, hogy az állatok lehetőleg az előadás első részében dolgozzanak, és azután mindjárt indulhassanak az állomásra bevagonírozásra.

Azokat a csomag- és lakókocsikat, amelyekre az előadás alatt szükség nincsen, előre vontassuk ki az állomásra.

Az utolsó nap műsora éppen olyan ünnepélyes és hiánytalan legyen, mint a többi előadás. Nem helyes, ha megrövidítjük, vagy ha kihagyunk belőle, mert ez a közönség lebecsülését, becsapását jelenti.

A cirkusz utolsó napi műsora olyan legyen, hogy a soron következő cirkusz számára megszerezze a közönség előlegezett bizalmát. Nem szabad okot adni olyan megjegyzésekre, hogy „nem megyünk utolsó nap a cirkuszba, mert az előadás felét kihagyják és kiszedik a nézők alól a székeket.”

Helytelen rendszer az, ha a műsor tartama alatt a cirkusz egyes részlegeinek lebontását végzik, amivel az előadás menetét zavarják. Így pl. nem szabad a műsor alatt a körponyvákat leakasztani vagy más belső berendezéseket a cirkuszból kihordani. Az is helytelen, ha a vontatásra beindított pöfögő traktort előadás idején a cirkusz közelébe állítjuk. Sokkal helyesebb, ha egyes kocsikat távol a cirkusztól előre elhelyezünk, és azokat vontatásra előkészítjük.

A cirkusz előadásának végeztével a legnagyobb szorgalommal kell hozzálátni a felszerelések összecsomagolásához.

A cirkuszépítmény lebontása

A lebontás éppen olyan komoly feladat, mint a felépítés. Habár sokkal gyorsabban halad mint az építés, azonban éppen olyan szakértelem szükséges hozzá.

A lebontás sorrendje éppen fordítottja az építésnek. Azok a munkák, amelyek a felépítés befejezői voltak, a lebontásnál elsőként jelentkeznek.

A cirkuszi építmény bontásánál és felpakolásánál döntően fontos, hogy a felszereléseket szállító pakk-kocsikat előre odaállítsuk azokra a helyekre, ahol az alkatrészek felrakása történik.

A kocsik felpakolása szintén komoly szakképzettséget igényel, és így elsőrendű feladat, hogy erre a célra pakoló vezetőt vagy brigádokat neveljünk. A jó pakolás nagyon előnyös a cirkusz építésénél, mert kiküszöböli az alkatrészek összekeveredését.

Bontási sorrend

Bontásnál az első művelet a körponyva leakasztása és szakszerű összegöngyölítése. Ezután következik sorrendben a tribün szétszedése, mégpedig elsősorban az ülésdeszkák kikapcsolása és sorszám szerinti egymásra rakása. Az ülésdeszkák lehetőleg egy kocsira kerüljenek. Ezzel egyidőben történik a páholyok szétszedése, az ülőszékek összehajtása és felpakolása.

Az ülésdeszkák leszedése után a tribün padlózatának szétszedése, majd a gradenok szétakasztása, végül azoknak a kocsikra való felpakolása következik.

A belső berendezés szétszedésekor a cirkusz területén levert vaskarók kiszedése is folyik. Ez a művelet rendkívül fáradságos. Nagyszámban benyújtottak már erre vonatkozó újításokat, de ez ideig még nem találtuk meg azt a megoldást, amellyel a karókat a földből könnyen kiszedhetnénk. Egy olyan gyakorlatból kellene a megoldásnak kiindulnia, mint amilyet a kábelfektetők használnak a kábelek földalatti behúzásánál. (Egy kis áttételű kétoldalt tekeredő dob.)

A cirkusz belső berendezésének, zenekari állványoknak, quatapoloknak, porondládáknak és más belső berendezéseknek eltávolítása után kezdődik a ponyvasátor leengedése.

A sátor leengedéséhez már nem kell annyi munkaerő és munkaidő, mint a felhúzásához, mert a felhúzó kötelek kikötése után, lassú utánaengedéssel árboconként 2-3 személy kényelmesen le tudja engedni a ponyvacsúcsot.

A ponyva leengedése után távolítjuk el az összes körrudat, amelyek kiszedése után a ponyvasátor a földön fekszik kiterített állapotban. A ponyvát megszabadítjuk a koszorútól, valamint az összefűzéstől és így a ponyvarészek ismét külön kerülnek egymástól. A ponyvaszeleteket összegöngyöljük, és a ponyvazsákokba való becsomagolás és átkötés után kötegekben pakoljuk fel az erre a célra odaállított ponyvaszállító kocsira.

A ponyvakötegek felrakása után már csak az árbocok állnak a cirkusztéren.

Az árbocok ledöntése

Az árbocok ledöntése sokkal egyszerűbb folyamat azok felállításánál. Ehhez a művelethez szintén a legnagyobb elővigyázatosság és szakértelem szükséges. Amíg a felállítás cca. másfél órát igényel, addig a ledöntés fél óra leforgása alatt elvégezhető. Az árbocok ledöntése után kezdődik azok szétszerelése és egymásból való kihúzása, mivel két darabból állnak. Az árbocfejekről eltávolítjuk a feszítő drótköteleket, és azokat karikába összecsavarjuk. Megszabadítjuk a csigáktól és a felhúzó kötelektől. A köteleket egy kötegbe rendben összeszedjük.

Az árbocfeszítő drótkötelek céljára levert és a párnafák alatti vaskarókat kiszedjük.

Ezen műveletek elvégzése után a cirkusztéren már minden szét van szerelve és megkezdődik ezeknek felpakolása az árbockocsira.

Az árbocokat a kocsin külön erre a célra készített párnafákra fektetjük. Köréje a quatappolok, körrudak, tetejére pedig a csigakötelek kerülnek. A cirkusz kb 350 drb. vaskarója igen nagy súlyt képvisel. Ezeket az árbockocsin elhelyezett nagy faládákba rakjuk.

A cirkuszépítmény szétszedése és felpakolása után alaposan körülnézünk, hogy nem maradtak-e egyes vaskarók a földben vagy alkatrészek a cirkusztéren szétszórva.

A villanykocsi a világítás ellátása céljából utolsó percig a cirkusztéren tartózkodik. A cirkusz lebontása és felpakolása után az ÁVESZ kirendelt szerelője a villanykocsiról lekapcsolja az áramot és az előre elkészített áramfogyasztási számlát a cirkusz titkárával rendezteti.

Ezek után a villanykocsit is kivontatják a rakodóra, s a cirkusztéren csupán a ponyvával felpakolt teherautó és a felpakolt árbockocsi marad. Ezeket a felszereléseket országúton, autóvontatással szállítjuk a következő állomáshelyre.

Míg a cirkusztéren lázas munka folyik a cirkusz szétszedésével és felpakolásával, addig a megrakott csomaghordó kocsikat a vontató traktor kettesével kiszállítja az állomásra, ahol a vagonírozó részleg azokat szintén a traktor segítségével a vagonokra sorrendben ráállítja.

A rakodás alatt a rakodó brigádnak megfelelő világításra van szüksége, aminek érdekében a villanyszerelő már a délutáni órákban tegye meg a kellő intézkedéseket.

Szigorúan ügyeljünk arra, hogy a cirkuszkocsik vontatásánál vagy azoknak a vagonokra való ráállításakor élő személyek ne tartózkodjanak a kocsikban, mert a kocsik esetleges lecsúszása vagy felborulása életveszéllyel járhat.

A cirkuszkocsik vagonra rakásakor megtörténik azok lerögzítése is. A lerögzítés nagyon lelkiismeretes és körültekintő munkát igényel, mert ez biztosítja a cirkuszkocsik mozdulatlanságát a vagonokon. Erre egyébként még a szállítás ismertetésénél is kitérek.

A cirkuszkocsik felrakása és lerögzítése után a szerelvény menetkész állapotban van. Ennek elkészültét a titkár jelenti az ügyeletes forgalmi vezetőnek, akinek a rakományt szállításra átadja. A cirkuszszerelvény rendszerint a kora hajnali órákban szokott elindulni rendeltetési helyére. Az irányításnál gondot kell fordítani arra, hogy a szerelvény legkésőbben a déli órákban megérkezzék új állomáshelyére.