Hajagos László: A voltizs (lovastorna) 3. rész

Cikksorozatom előző részeiben a legáltalánosabb cirkusztörténeti és internetes adatokat villantottam fel, majd a lovastorna sportvonatkozásainak alapjairól adtam áttekintést. Ebben a részben a cirkuszi alkalmazások kerülnek középpontba.

A cirkuszi zsánertipológiában a lovas produkciók besorolása nem mindig magától értetődő, nyilvánvaló átfedéseket lehet találni pl. a voltizs és zsoké, de akár még a dzsigit esetében is.

A Lehmann-féle osztályozás1 az alábbi számokat sorolja fel:

  1.  

Szabadidomítású lovak

  1.  

Ágaskodó ló

  1.  

Pónik, kicsi-nagy

  1.  

Magasiskola

  1.  

Lovaglás kantár nélkül

  1.  

Lovaglás hosszú kantárral

  1.  

Lovaglás dog-carttal

  1.  

Zsokélovaglás

  1.  

Voltizs

  1.  

Kozák / cserkesz /dzsigit lovas

  1.  

Balerina lovon

  1.  

Pas de deux

  1.  

Lovaszsonglőr

  1.  

Magyar csikós posta

  1.  

Római kocsiverseny

  1.  

Rodeó (vadnyugati, cowboy-játékok)

  1.  

Megülhetetlen szamár


Mint látható, a fent említett három altípus szorosan egymás után, a felsorolás közepének tájékon helyezkedik el (8., 9., 10.), és a baletthoz közel álló két számfajta követi őket. A „Balerina lovon” magyar vonatkozásairól nekem nincs tudomásom, de elképzelhetőnek tartom, hogy ezek a számok minden további nélkül tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek a voltizsban is előfordulnak, különösen a felugrások esetében, ahogyan a pas de deux táncos emelései közül is beemelhető egy-egy trükk a zsokéba, ahol természetes helye van a vállba, ill. fejen állásoknak, amint a Richter csoport 1960-as, '70-es években bemutatott kopf-auf-kopfját originalitásként emlegetik a legnagyobb cirkusztörténeti könyvekben is.

Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a voltizs, amely a cirkusztörténeti leírások szerint több évszázadon keresztül önálló produkcióként szerepelt, a XX. század közepére fórmunkává alakult át, s mint ilyen beolvadt a zsokéba. A szám elején, mintegy bemelegítésül, a lányok trükkjeiként szerepel az a hat alapelem, amely a sportban is kötelező gyakorlat (felugrás ülésbe, zászló, lengés, olló, malom, állás), ill. ezt követik a legkülönbözőbb felugrások, pálcaugrás, papírkarika, esetleg tűzkarika átugrása, stb.

Az akrobatikus ugrások teszik ki aztán a zsokészámnak az érdemi részét. A dzsigit bármely egyedi trükkje előfordulhat elvileg mind a voltizs-, mind a zsokészámokban, az alapvető különbség itt a ló vágtájának gyorsaságában rejlik.

1 L.: H. Orlóci Edit: A cirkuszszámok tipológiája 1. rész in: ww.cirkusziakrobatika.hu II. évf. 1. sz. 2009 tavasz