H. Orlóci Edit: Cirkuszcikkek 2009. 1. rész

Periodikánk legelső lapszámában indult Maczák Ibolya sorozata, mely évenkénti bontásban adja közre a legnagyobb elektronikus napilapok cirkuszi vonatkozású cikkeiről készített segédletét1. A vizsgálat a 2001-es évvel kezdődött, és immár utolérte a folyó naptári dátumot olyan formában, hogy a téli lapszámok minden alkalommal az utolsó teljes évet tárgyalták, és ezt követően, felhasználva a gyűjtés adatait, adtam közre elemzésemet a következő tavaszi lapszámokban.

E tanulmányaim elején a megjelent cikkek számának elemzésével, az évenkénti változások összehasonlításával próbálkoztam, ám mostanra be kellett látnom, hogy a digitális archiválás esetlegességei miatt nincs lehetőség hiteles, érdemi következtetések levonására.

Maczák Ibolya új típusú segédlete2 mindazonáltal igen-igen hasznos az adott médiumban kirajzolódó általános kép felvázolásához, ill. külön hangsúlyozandó az internetes keresési folyamatok megkönnyítésének fontossága.

A 2009-es évben a mintába bekerült 70 cikk3 (melyek hivatkozási száma a továbbiakban a www.cirkusziakrobatika.hu III./4. számozását követi) a lelőhely alapján az alábbiak szerint oszlik meg:


Magyar Nemzet (MNO)

Népszabadság (NOL)

Népszava (NSZ)

Összesen

23

32

15

70


Az újságírók nevének ABC-rendbe szedése a második táblázatban a következőképpen történik:

  1. 1. oszlop: Név

  2. 2. oszlop: +, ill. – jellel mutatja, hogy a korábbi években szerepelt-e a szerző a mintában

  3. 3. oszlop: A 2009-es évben bekerült cikkek számát adja

  4. 4. oszlop: A korábbiakban használt, némileg módosított kategóriák szerinti besorolás címszavát közli, zárójelben az újságnév rövidítésével, ill. a Maczák-féle segédlet sorszámával.


B.M.L.

-

1

Tradicionális cirkusz: Richter Flórián (NSZ 60)

Bóta Gábor

+

5

Tradicionális cirkusz: műsorismertetés (NSZ 12); Tradicionális cirkusz: szervezet, életforma (NSZ 16); Újcirkusz (NSZ 40); Újcirkusz Roncalli (NSZ 49); Újcirkusz: portré (NSZ 45)

Cseri Péter

-

2

Tradicionális cirkusz Portré (NOL 29) Utalás: Zene (NOL 51);

Csiber István

-

1

Tradicionális cirkusz FNC-történet (NSZ 13)

Győr Ágnes

-

1

Bulvár: M. Jackson-temetés (MNO 31)

Hajba Ferenc

-

1

Utalás: Zene, tánc, színház (NOL 41)

Lendvai Zsóka

-

1

Utalás: Programajánló (NOL 63)

Makrai Sonja

-

4

Újcirkusz Taurin (MNO 23); Utalás: Tánc (MNO 26); Utalás: Zene (MNO 39); Újcirkusz Ashton Brothers (MNO 58)

MGP

-

1

Utalás: Színház (NOL 53)

Molnár Csaba

-

1

Tradicionális cirkusz: állatvédelem (MNO 52)

N. Kósa Judit

-

1

Tradicionális cirkusz: FNC4-történet (NOL 9)

P. Szabó Ernő

+

1

Utalás: Képzőművészet (MNO 68)

Papp Sándor Zsigmond

-

2

Bulvár: Ben Hur (NOL 47-48)

Pethő Tibor

+

2

Utalás: Színház (MNO 17); Utalás: Bábszínház (MNO 30);

Pósa Zoltán

-

1

Utalás: Zene (MNO 69)

R. Hahn Veronika

+

1

Utalás: Programajánló (NOL 62)

Ránki Péter

-

1

Utalás: Képzőművészet (NOL 61)

S.M.

-

1

Újcirkusz Trafó (NOL 2)

Sebeők János

-

2

Tradicionális cirkusz: Állatvédelem (MNO 5); Bulvár: Győzike (MNO 33)

Szemere Katalin

+

2

Újcirkusz Kitonb (NOL 3); Újcirkusz Urban Rabbits (NOL 50)

Szőcs László

-

1

Utalás: Képzőművészet (NOL, 6)

Trencsényi Zoltán

+

4

Tradicionális cirkusz műsorismertetés (NOL 22); Tradicionális cirkusz műsorismertetés (NOL 54); Tradicionális cirkusz FNC-történet (NOL 21); Bulvár: jégszínház (67)

Ungár Tamás

-

1

Utalás: Programajánló / Pécs (NOL 25)

Valaczkay Gabriella

-

2

Utalás: Zene (NOL 56); Utalás: Zene (NOL 59)

Vitézy Zsófia

-

1

Utalás: Színház / Országúton (MNO, 14)

Zappe László

-

1

Utalás: Színház (NOL 64)

Zsebők Csaba

-

1

Utalás: Zene (MNO, 11)

-

+

27

Újcirkusz: Trafó (NOL 1); Bulvár: fogyaték (NSZ 4); Újcirkusz: Trafó (NSZ 7); Újcirkusz: Trafó (NOL 8); Tradicionális cirkusz: műsorismertetés (NOL 10);Utalás: film / Chaplin (MNO 15); Utalás: Programajánló Pécs (MNO 27); Bulvár: bohóccipő (NSZ 18); Bulvár: bohóccipő (MNO19); Bulvár: Bohóccipő (NOL 20); Bulvár: űrutazás (MNO 24); Utalás: Zene (Nsz 28); Tradicionális cirkusz állatidomítás (MNO 32); Bulvár: fogyaték (NSZ 34); Tradicionális cirkusz állatidomítás (MNO 35); Utalás: Zene (NSZ 36); Utalás: Zene (NSZ 37); Utalás: Zene (NOL 38); Utalás: Bábszínház (NOL 42); Utalás: Bábszínház (NOL 43); Tradicionális cirkusz bérezés (NSZ 44); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (NOL 46); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (NOL 55); Újcirkusz Ashton Brothers (MNO 57); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (MNO 65); Utalás: Bábszínház (NOL 66); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (MNO 70);

  1. táblázat


Az alább következő, témák szerinti csoportosításnál már elégségesnek tűnik, hogyha csupán a cikk hivatkozási számát adom meg.

Besorolás

Előfordulás

Előfordulások száma

Bulvár

4, 18, 19, 20, 24, 31, 34, 47, 48

9

Produkció (újcirkusz)

1, 2, 3, 7, 8, 23, 40, 49, 50, 57, 58

11

Produkció (tradicionális)

10, 12, 22, 54

4

Szervezet, életforma

5, 9, 13, 16, 21, 29, 32, 33, 35, 44, 45, 46, 52, 55, 60, 65, 70

17

Utalás

6, 11, 14, 15, 17, 25, 26, 27, 28, 30, 36, 37, 38, 39, 41, 42, 43, 51, 53, 56, 59, 61, 62, 63, 64, 66, 67, 68, 69

29


Természetesen a tradicionális cirkusz szempontrendszerét tartom továbbra is meghatározónak, a fontossági sorrendet tehát ennek alapján állítom fel. Magától értetődik, hogy néhány esetben nehézséget okozott a címkézés, a korábbiakhoz hasonlóan most is a domináns témának, a vezérfonalnak megfelelően osztályoztam, a részletesebb elemzésnél fogom jelezni az esetleg fellelhető átfedést.

A korábbi évek anyagával egybevetve az első, a mi szempontunkból kevéssé lényeges, de szembeötlő jelenség 2009-ben, hogy több helyen is előfordulnak szó szerint megegyező szövegrészek a különböző újságok írásaiban (pl. 7-85; 42-436).


Bulvár

A másik változás egy határterületi témakör viszonylag nagy súllyal történő szereplése, ami indokolta a „bulvár” kategóriájának bevezetését (amelynek persze itt nincs mód és lehetőség pontos definícióját adni). Tipikus bulvár-szemléletre vallónak tekintem a mindhárom lapban megjelent bohóccipő-tilalom esetét (18-19-20), ill. a cirkusztörténet határterületéhez tartozó „side-show”-momentumokat, mint törpe, ill. sérült szereplő esetének bemutatása (4, 34).

Ide tartozik még a híradás arról, hogy Guy Laliberté, a Cirque du Soleil tulajdonosa űrturistának készül (24), hogy Michael Jackson temetésén cirkuszi állatokat is felvonultattak (31), ill. egy nagy látványosságnak, a Ben Hurnak az ismertetése (47-48).


Utalás

Ebbe a kategóriába kétfajta cikkcsoport került.

  1. Tényleges cirkuszi produkciókról (beleértve az újcirkusziakat is) esik szó, de éppen csak érintőlegesen, különböző programok, programajánlatok kapcsán: pl. a 2010-es Pécs európai kulturális főváros (25, 27), a Sziget-fesztivál (36, 37, 39), egy londoni (62) vagy bécsi (63) séta. A tárgyszerű közléseken túl ezek a cikkek itt nem érdemelnek külön figyelmet.

  2. Fikcióként, különböző művészeti ágak tárgyaként vetődik fel a téma: báb (30, 42, 43, 66), film (14, 15), képzőművészet (6, 61), színház (14,17, 53, 64, 69), tánc (26, 41), zene (11, 30, 38, 51, 56,59).

Természetesen egy-egy cikkben több művészeti ágra vonatkozó szövegrész is szerepelhet, ahogyan magában a tárgyalt előadásban is. Például: „a táncszínház szereplője pedig Jean-Baptiste Andre artista lesz, aki az előzetes ismertető szerint 'a cirkusz világából érkezve teremti meg a mozgásszínház és a képzőművészet határán mozgó alkotásait'" (41).

A bábszínházban is csak ízesítőnek jelenik meg a cirkusz, Haydn Teremtéséhez „a színpadi tér egy porond, klasszikus cirkuszra utaló” (30), ill. a fentebb már említett, Lackfi-féle darabban „színház, cirkusz, tánc és képzőművészet játékos ötvözete” (66).

Természetesen a képzőművészeti vonatkozású három cikk mindegyike csak érinti a cirkuszt a vásznon szereplő témaként. Kissé ambivalens módon ugyan „az alsó szint a cirkuszi mutatványosoké” (61), de a tradicionális cirkusz népszerűsítésének szempontjából örvendetes megállapításokkal is találkozhatni. Hírt kapunk egy New-York-i kiállításról, amelyen Munkácsyhoz, Rippl Rónaihoz hasonló nagy nevek mellett „a fő helyen Gábor Jenő Cirkusz című munkája” volt (6). A másik ilyen pozitív figyelemfelkeltő momentum – bár inkább csak egy határterülethez tartozóan – a Nagy vurstli c. munkával kapcsolatos megállapítás: „a bátran múzeumi értékűnek mondható mű ma Aba-Novák Vilmos újra felfedezett cirkuszképeinek csúcsdarabjaként hirdeti a kivételes tehetségű festő 'barbár zsenialitását'” (68).

Ami az előadóművészeteket illeti, a cirkusz tárgyi elemei beépülhetnek az előadásokba akár egészében mint sátoros Porondszínház (17); akár díszlet gyanánt „cerkófként futkosva a cirkusz-manézs peremén” (53), „díszlete semleges, cirkuszi aréna, de a cirkusz játékossága, otthonossága nélkül” (64).

A zenei tárgyú cikkek említhetik, hogy a Kormorán együttes koncertjének színtere az FNC (69), de legtöbbször produkciók címeként jelenik meg a cirkuszi utalás: „Magyar Cirkusz” és „Cirkusz-koncert, a 'Világszám'” (11), a „Circus Starring: Britney Spears”-turné (28), a „Miénk ez a cirkusz című LGT-cirkuszmusical” (51), a Hobó-féle „Circus Hungaricus”(56), a „Fringe Fesztiválról a Brass Cirkusz c. produkció” (59).


Újcirkusz

A nonverbális-testnyelvi kommunikációra építő előadások esetében különösen nehéz megvonni a határvonalakat: „a játékcirkusz egy rituális beavatási játék” (26). A tánc, performansz, mozgásszínház vagy mozdulatművészeti események átvezetnek az újcirkuszi előadásokhoz, melyekkel nem kívánok részletesebben foglalkozni.


Tradicionális cirkuszműsor

A fennállásának 120. évfordulóját ünneplő Fővárosi Nagycirkuszban majdnem egész évben – kisebb változtatásokkal – ugyanaz a műsor futott 2009-ben, mely/ek/ről Bóta Gábor (12) és Trencsényi Zoltán (22, 54) közölt ismertető kritikát. Bóta több bennfentes információval operál, cirkuszi dramaturgiáról beszél, „már-már klasszikus”-nak minősíti a zsonglőrt, olykor kvázi esztétizáló mélységekbe-magasságokba szédíti az olvasót: „attól művészet a cirkusz, hogy ugyanazt a trükköt sokféle módon lehet előadni” (12).

Trencsényi erőssége a találó jelzőkben rejlik, snájdig oroszlánszelídítőről, sármos és laza zsonglőrszámról, életveszélyes költészetről beszél. Nézzünk egy konkrét példát! „Rúdegyensúlyozók érkeznek a manézsba csinos és magabiztos légi parádéra” (22) – mondja Trencsényi. A megfogalmazás tisztességes, komoly teljesítményt, de nem világrengető attrakciót sejtet. Bóta Gábor ugyanitt nem látja végiggondoltnak a dramaturgiát, „túl sok a rúdcsere, a rúdról való föl-le mászás, ettől üresjáratok keletkeznek a gyakorlott artisták számában” (12). Nem lesújtó ez a kritika sem, csak éppen hozzá nem értésről tanúskodik, hiszen a perzs-számokban éppen pont három (plusz/?/, mínusz 1) rúdcsere szokott lenni, tehát ha vannak, nem ebből adódnak az üresjáratok.

Ízlések és pofonok közt de gustibus non est disputandum. Kinek a pap, kinek a papné. A fő probléma az, hogy kizárólag ilyen esetlegességek alapján van lehetőségük az újságíróknak dolgozni, akiknek a stílusa és kvalitásai között rejlő különbségek persze megmutatkoznak, egy hosszabb tanulmányban ki is lehetne mutatni a szövegek erősségeit, gyengéit, vagyis a hitelesség mértékét. Mint már más helyeken többször elmondtam, a fő probléma az, hogy nincs az országban – de tudomásom szerint a világon sehol sem – olyan felsőoktatási képzés, amely megfelelő tanulmányokkal szolgálna a cirkuszkritikusi pályára való felkészülésben.

Egy ilyen kurzus moduljai között bizonyosan helyet kapna a cirkusztörténet is, melynek egy kicsit is elmélyültebb ismerete nem engedné meg azokat a durva leegyszerűsítéseket, melyek rendre a „ma már” kezdetű eufemizmust tartalmazzák.

Bóta egyik cikke szerint „már nem válik feltétlenül szét a hagyományos és a modern cirkusz7, mert a tradicionális számok is megújulnak, más hangszerelésű zenét kapnak, modern jelmezekbe bújnak az artisták”(16). Trencsényi összegzése mintha árnyaltabb lenne, nem tartalmazza Bótának a lábjegyzetben közölt tévedését, mindazonáltal gyakorlatilag ugyanazt a hibát tükrözi: ”a mutatványok összessége egy szép, tradicionális, múltidéző műsor, ha azonban egyenként nézzük a számokat, azok bizony már inkább az új szemléletű cirkuszt idézik a szépen komponált látvánnyal, zenével, a hibátlan kosztümökkel” (22).

Mióta létezik, a színvonalas cirkusz mindig is szépen komponált látvánnyal, zenével, hibátlan kosztümökkel dolgozott. Egészen bizonyos vagyok abban, hogy az FNC igazgatója 30-40-50 évvel ezelőtt teljes meggyőződéssel mondhatta volna el ugyanazt, amit 2009-ben: „ma már a tradicionális számok esetében is nagyon fontos a látványos kosztüm, a mai kor fénytechnikája, a modern zene, némi színpadias körítés” (21).

Van persze változás, de annak mélyebb, társadalmi, művészetelméleti kutatásokban vizsgálandó magyarázatát kellene keresnünk, egyrészt a „szépség” fogalmának változásában (az Adorno-féle Auschwitz utáni időket illetően), másrészt az intézményi átstrukturálódásban, a folklór és elsődleges szocializáció cirkuszának ellehetetlenítésében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az elméleti konstrukciók bázisának megalkotása természetesen nem az újságírók feladata. Súlyos mulasztást a cirkuszi vezetők, a döntéshozók követnek el, hiszen az ő felelősségük lenne a megfelelő kutatóhelyek finanszírozásának előteremtése.

A tradicionális cirkuszra mint intézményre (szervezeti keretek, életforma) vonatkozó cikkek elemzését periodikánk következő lapszámában fogom tárgyalni.

1 2001: I. évf. 1.sz.; 2007: I. évf. 2. sz.; 2002: II. évf. 1. sz.; 2003: II. évf. 2. sz.; 2004: II. évf. 3. sz.; 2008: II. évf. 4.; 2005: III. évf. 1. sz.; 2006: III. évf. 2. sz.; In: Cirkuszi akrobatika

2 Maczák Ibolya: Egy ismeretág ébresztése? Új típusú segédlet a cirkuszkutatáshoz 9. rész In: www.cirkusziakrobatika.hu III. évf. 4. sz. 2010 tél

3Némi megszorítással is élni kell, mert némelyik cikk megnyitásával problémám akadt az első vagy az ellenőrző olvasáskor; a 21-es és 22-es tétel ugyanattól a szerzőtől, ugyanazzal a dátummal közöl két különböző szöveget; ill. a 47-48-as tétel mintha ugyanaz a szöveg lenne két különböző eléréssel.

4Fővárosi Nagycirkusz

5 „Nem marad ki a fesztivál programjából az új cirkusz műfaja sem: Katoamispiste/Vanishing Point címmel Ville Walo és Kalle Hakkarainen produkciója érkezik a Trafóba február 19-én és 20-án. A finn, illetve francia előadók videotechnikába ágyazott bűvész- és zsonglőrmutatványok segítségével próbálják megragadni a hétköznapi valóság lényegét.”

6 A Lackfi-féle „szellemes versekbe szedett Grimm-adaptációban egy lány és egy fiú lép újabb életszakaszába, válik önállóbbá és felelősségteljesebbé; történetüket nemcsak bábszínházi, de/hanem élőszínházi játék, zene, tánc, cirkusz és képzőművészeti értékű látvány teszi teljessé.”

7A hagyományos és a modern cirkusznak egy és ugyanaz a denotátuma. A modern cirkusz a XVIII. sz. utolsó harmadában alakult ki, az újcirkuszi jelenségeket az esztétikában használatos szóhasználattal poszt-modernnek kellene aposztrofálni.