H. Orlóci Edit: Cirkuszcikkek 2009. 1. rész
Periodikánk legelső lapszámában indult Maczák Ibolya sorozata, mely évenkénti bontásban adja közre a legnagyobb elektronikus napilapok cirkuszi vonatkozású cikkeiről készített segédletét1. A vizsgálat a 2001-es évvel kezdődött, és immár utolérte a folyó naptári dátumot olyan formában, hogy a téli lapszámok minden alkalommal az utolsó teljes évet tárgyalták, és ezt követően, felhasználva a gyűjtés adatait, adtam közre elemzésemet a következő tavaszi lapszámokban.
E tanulmányaim elején a megjelent cikkek számának elemzésével, az évenkénti változások összehasonlításával próbálkoztam, ám mostanra be kellett látnom, hogy a digitális archiválás esetlegességei miatt nincs lehetőség hiteles, érdemi következtetések levonására.
Maczák Ibolya új típusú segédlete2 mindazonáltal igen-igen hasznos az adott médiumban kirajzolódó általános kép felvázolásához, ill. külön hangsúlyozandó az internetes keresési folyamatok megkönnyítésének fontossága.
A 2009-es évben a mintába bekerült 70 cikk3 (melyek hivatkozási száma a továbbiakban a www.cirkusziakrobatika.hu III./4. számozását követi) a lelőhely alapján az alábbiak szerint oszlik meg:
Magyar Nemzet (MNO) |
Népszabadság (NOL) |
Népszava (NSZ) |
Összesen |
23 |
32 |
15 |
70 |
Az újságírók nevének ABC-rendbe szedése a második táblázatban a következőképpen történik:
-
1. oszlop: Név
-
2. oszlop: +, ill. – jellel mutatja, hogy a korábbi években szerepelt-e a szerző a mintában
-
3. oszlop: A 2009-es évben bekerült cikkek számát adja
-
4. oszlop: A korábbiakban használt, némileg módosított kategóriák szerinti besorolás címszavát közli, zárójelben az újságnév rövidítésével, ill. a Maczák-féle segédlet sorszámával.
B.M.L. |
- |
1 |
Tradicionális cirkusz: Richter Flórián (NSZ 60) |
Bóta Gábor |
+ |
5 |
Tradicionális cirkusz: műsorismertetés (NSZ 12); Tradicionális cirkusz: szervezet, életforma (NSZ 16); Újcirkusz (NSZ 40); Újcirkusz Roncalli (NSZ 49); Újcirkusz: portré (NSZ 45) |
Cseri Péter |
- |
2 |
Tradicionális cirkusz Portré (NOL 29) Utalás: Zene (NOL 51); |
Csiber István |
- |
1 |
Tradicionális cirkusz FNC-történet (NSZ 13) |
Győr Ágnes |
- |
1 |
Bulvár: M. Jackson-temetés (MNO 31) |
Hajba Ferenc |
- |
1 |
Utalás: Zene, tánc, színház (NOL 41) |
Lendvai Zsóka |
- |
1 |
Utalás: Programajánló (NOL 63) |
Makrai Sonja |
- |
4 |
Újcirkusz Taurin (MNO 23); Utalás: Tánc (MNO 26); Utalás: Zene (MNO 39); Újcirkusz Ashton Brothers (MNO 58) |
MGP |
- |
1 |
Utalás: Színház (NOL 53) |
Molnár Csaba |
- |
1 |
Tradicionális cirkusz: állatvédelem (MNO 52) |
N. Kósa Judit |
- |
1 |
Tradicionális cirkusz: FNC4-történet (NOL 9) |
P. Szabó Ernő |
+ |
1 |
Utalás: Képzőművészet (MNO 68) |
Papp Sándor Zsigmond |
- |
2 |
Bulvár: Ben Hur (NOL 47-48) |
Pethő Tibor |
+ |
2 |
Utalás: Színház (MNO 17); Utalás: Bábszínház (MNO 30); |
Pósa Zoltán |
- |
1 |
Utalás: Zene (MNO 69) |
R. Hahn Veronika |
+ |
1 |
Utalás: Programajánló (NOL 62) |
Ránki Péter |
- |
1 |
Utalás: Képzőművészet (NOL 61) |
S.M. |
- |
1 |
Újcirkusz Trafó (NOL 2) |
Sebeők János |
- |
2 |
Tradicionális cirkusz: Állatvédelem (MNO 5); Bulvár: Győzike (MNO 33) |
Szemere Katalin |
+ |
2 |
Újcirkusz Kitonb (NOL 3); Újcirkusz Urban Rabbits (NOL 50) |
Szőcs László |
- |
1 |
Utalás: Képzőművészet (NOL, 6) |
Trencsényi Zoltán |
+ |
4 |
Tradicionális cirkusz műsorismertetés (NOL 22); Tradicionális cirkusz műsorismertetés (NOL 54); Tradicionális cirkusz FNC-történet (NOL 21); Bulvár: jégszínház (67) |
Ungár Tamás |
- |
1 |
Utalás: Programajánló / Pécs (NOL 25) |
Valaczkay Gabriella |
- |
2 |
Utalás: Zene (NOL 56); Utalás: Zene (NOL 59) |
Vitézy Zsófia |
- |
1 |
Utalás: Színház / Országúton (MNO, 14) |
Zappe László |
- |
1 |
Utalás: Színház (NOL 64) |
Zsebők Csaba |
- |
1 |
Utalás: Zene (MNO, 11) |
- |
+ |
27 |
Újcirkusz: Trafó (NOL 1); Bulvár: fogyaték (NSZ 4); Újcirkusz: Trafó (NSZ 7); Újcirkusz: Trafó (NOL 8); Tradicionális cirkusz: műsorismertetés (NOL 10);Utalás: film / Chaplin (MNO 15); Utalás: Programajánló Pécs (MNO 27); Bulvár: bohóccipő (NSZ 18); Bulvár: bohóccipő (MNO19); Bulvár: Bohóccipő (NOL 20); Bulvár: űrutazás (MNO 24); Utalás: Zene (Nsz 28); Tradicionális cirkusz állatidomítás (MNO 32); Bulvár: fogyaték (NSZ 34); Tradicionális cirkusz állatidomítás (MNO 35); Utalás: Zene (NSZ 36); Utalás: Zene (NSZ 37); Utalás: Zene (NOL 38); Utalás: Bábszínház (NOL 42); Utalás: Bábszínház (NOL 43); Tradicionális cirkusz bérezés (NSZ 44); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (NOL 46); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (NOL 55); Újcirkusz Ashton Brothers (MNO 57); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (MNO 65); Utalás: Bábszínház (NOL 66); Tradicionális cirkusz: állatvédelem (MNO 70); |
-
táblázat
Az alább következő, témák szerinti csoportosításnál már elégségesnek tűnik, hogyha csupán a cikk hivatkozási számát adom meg.
Besorolás |
Előfordulás |
Előfordulások száma |
Bulvár |
4, 18, 19, 20, 24, 31, 34, 47, 48 |
9 |
Produkció (újcirkusz) |
1, 2, 3, 7, 8, 23, 40, 49, 50, 57, 58 |
11 |
Produkció (tradicionális) |
10, 12, 22, 54 |
4 |
Szervezet, életforma |
5, 9, 13, 16, 21, 29, 32, 33, 35, 44, 45, 46, 52, 55, 60, 65, 70 |
17 |
Utalás |
6, 11, 14, 15, 17, 25, 26, 27, 28, 30, 36, 37, 38, 39, 41, 42, 43, 51, 53, 56, 59, 61, 62, 63, 64, 66, 67, 68, 69 |
29 |
Természetesen a tradicionális cirkusz szempontrendszerét tartom továbbra is meghatározónak, a fontossági sorrendet tehát ennek alapján állítom fel. Magától értetődik, hogy néhány esetben nehézséget okozott a címkézés, a korábbiakhoz hasonlóan most is a domináns témának, a vezérfonalnak megfelelően osztályoztam, a részletesebb elemzésnél fogom jelezni az esetleg fellelhető átfedést.
A korábbi évek anyagával egybevetve az első, a mi szempontunkból kevéssé lényeges, de szembeötlő jelenség 2009-ben, hogy több helyen is előfordulnak szó szerint megegyező szövegrészek a különböző újságok írásaiban (pl. 7-85; 42-436).
Bulvár
A másik változás egy határterületi témakör viszonylag nagy súllyal történő szereplése, ami indokolta a „bulvár” kategóriájának bevezetését (amelynek persze itt nincs mód és lehetőség pontos definícióját adni). Tipikus bulvár-szemléletre vallónak tekintem a mindhárom lapban megjelent bohóccipő-tilalom esetét (18-19-20), ill. a cirkusztörténet határterületéhez tartozó „side-show”-momentumokat, mint törpe, ill. sérült szereplő esetének bemutatása (4, 34).
Ide tartozik még a híradás arról, hogy Guy Laliberté, a Cirque du Soleil tulajdonosa űrturistának készül (24), hogy Michael Jackson temetésén cirkuszi állatokat is felvonultattak (31), ill. egy nagy látványosságnak, a Ben Hurnak az ismertetése (47-48).
Utalás
Ebbe a kategóriába kétfajta cikkcsoport került.
-
Tényleges cirkuszi produkciókról (beleértve az újcirkusziakat is) esik szó, de éppen csak érintőlegesen, különböző programok, programajánlatok kapcsán: pl. a 2010-es Pécs európai kulturális főváros (25, 27), a Sziget-fesztivál (36, 37, 39), egy londoni (62) vagy bécsi (63) séta. A tárgyszerű közléseken túl ezek a cikkek itt nem érdemelnek külön figyelmet.
-
Fikcióként, különböző művészeti ágak tárgyaként vetődik fel a téma: báb (30, 42, 43, 66), film (14, 15), képzőművészet (6, 61), színház (14,17, 53, 64, 69), tánc (26, 41), zene (11, 30, 38, 51, 56,59).
Természetesen egy-egy cikkben több művészeti ágra vonatkozó szövegrész is szerepelhet, ahogyan magában a tárgyalt előadásban is. Például: „a táncszínház szereplője pedig Jean-Baptiste Andre artista lesz, aki az előzetes ismertető szerint 'a cirkusz világából érkezve teremti meg a mozgásszínház és a képzőművészet határán mozgó alkotásait'" (41).
A bábszínházban is csak ízesítőnek jelenik meg a cirkusz, Haydn Teremtéséhez „a színpadi tér egy porond, klasszikus cirkuszra utaló” (30), ill. a fentebb már említett, Lackfi-féle darabban „színház, cirkusz, tánc és képzőművészet játékos ötvözete” (66).
Természetesen a képzőművészeti vonatkozású három cikk mindegyike csak érinti a cirkuszt a vásznon szereplő témaként. Kissé ambivalens módon ugyan „az alsó szint a cirkuszi mutatványosoké” (61), de a tradicionális cirkusz népszerűsítésének szempontjából örvendetes megállapításokkal is találkozhatni. Hírt kapunk egy New-York-i kiállításról, amelyen Munkácsyhoz, Rippl Rónaihoz hasonló nagy nevek mellett „a fő helyen Gábor Jenő Cirkusz című munkája” volt (6). A másik ilyen pozitív figyelemfelkeltő momentum – bár inkább csak egy határterülethez tartozóan – a Nagy vurstli c. munkával kapcsolatos megállapítás: „a bátran múzeumi értékűnek mondható mű ma Aba-Novák Vilmos újra felfedezett cirkuszképeinek csúcsdarabjaként hirdeti a kivételes tehetségű festő 'barbár zsenialitását'” (68).
Ami az előadóművészeteket illeti, a cirkusz tárgyi elemei beépülhetnek az előadásokba akár egészében mint sátoros Porondszínház (17); akár díszlet gyanánt „cerkófként futkosva a cirkusz-manézs peremén” (53), „díszlete semleges, cirkuszi aréna, de a cirkusz játékossága, otthonossága nélkül” (64).
A zenei tárgyú cikkek említhetik, hogy a Kormorán együttes koncertjének színtere az FNC (69), de legtöbbször produkciók címeként jelenik meg a cirkuszi utalás: „Magyar Cirkusz” és „Cirkusz-koncert, a 'Világszám'” (11), a „Circus Starring: Britney Spears”-turné (28), a „Miénk ez a cirkusz című LGT-cirkuszmusical” (51), a Hobó-féle „Circus Hungaricus”(56), a „Fringe Fesztiválról a Brass Cirkusz c. produkció” (59).
Újcirkusz
A nonverbális-testnyelvi kommunikációra építő előadások esetében különösen nehéz megvonni a határvonalakat: „a játékcirkusz egy rituális beavatási játék” (26). A tánc, performansz, mozgásszínház vagy mozdulatművészeti események átvezetnek az újcirkuszi előadásokhoz, melyekkel nem kívánok részletesebben foglalkozni.
Tradicionális cirkuszműsor
A fennállásának 120. évfordulóját ünneplő Fővárosi Nagycirkuszban majdnem egész évben – kisebb változtatásokkal – ugyanaz a műsor futott 2009-ben, mely/ek/ről Bóta Gábor (12) és Trencsényi Zoltán (22, 54) közölt ismertető kritikát. Bóta több bennfentes információval operál, cirkuszi dramaturgiáról beszél, „már-már klasszikus”-nak minősíti a zsonglőrt, olykor kvázi esztétizáló mélységekbe-magasságokba szédíti az olvasót: „attól művészet a cirkusz, hogy ugyanazt a trükköt sokféle módon lehet előadni” (12).
Trencsényi erőssége a találó jelzőkben rejlik, snájdig oroszlánszelídítőről, sármos és laza zsonglőrszámról, életveszélyes költészetről beszél. Nézzünk egy konkrét példát! „Rúdegyensúlyozók érkeznek a manézsba csinos és magabiztos légi parádéra” (22) – mondja Trencsényi. A megfogalmazás tisztességes, komoly teljesítményt, de nem világrengető attrakciót sejtet. Bóta Gábor ugyanitt nem látja végiggondoltnak a dramaturgiát, „túl sok a rúdcsere, a rúdról való föl-le mászás, ettől üresjáratok keletkeznek a gyakorlott artisták számában” (12). Nem lesújtó ez a kritika sem, csak éppen hozzá nem értésről tanúskodik, hiszen a perzs-számokban éppen pont három (plusz/?/, mínusz 1) rúdcsere szokott lenni, tehát ha vannak, nem ebből adódnak az üresjáratok.
Ízlések és pofonok közt de gustibus non est disputandum. Kinek a pap, kinek a papné. A fő probléma az, hogy kizárólag ilyen esetlegességek alapján van lehetőségük az újságíróknak dolgozni, akiknek a stílusa és kvalitásai között rejlő különbségek persze megmutatkoznak, egy hosszabb tanulmányban ki is lehetne mutatni a szövegek erősségeit, gyengéit, vagyis a hitelesség mértékét. Mint már más helyeken többször elmondtam, a fő probléma az, hogy nincs az országban – de tudomásom szerint a világon sehol sem – olyan felsőoktatási képzés, amely megfelelő tanulmányokkal szolgálna a cirkuszkritikusi pályára való felkészülésben.
Egy ilyen kurzus moduljai között bizonyosan helyet kapna a cirkusztörténet is, melynek egy kicsit is elmélyültebb ismerete nem engedné meg azokat a durva leegyszerűsítéseket, melyek rendre a „ma már” kezdetű eufemizmust tartalmazzák.
Bóta egyik cikke szerint „már nem válik feltétlenül szét a hagyományos és a modern cirkusz7, mert a tradicionális számok is megújulnak, más hangszerelésű zenét kapnak, modern jelmezekbe bújnak az artisták”(16). Trencsényi összegzése mintha árnyaltabb lenne, nem tartalmazza Bótának a lábjegyzetben közölt tévedését, mindazonáltal gyakorlatilag ugyanazt a hibát tükrözi: ”a mutatványok összessége egy szép, tradicionális, múltidéző műsor, ha azonban egyenként nézzük a számokat, azok bizony már inkább az új szemléletű cirkuszt idézik a szépen komponált látvánnyal, zenével, a hibátlan kosztümökkel” (22).
Mióta létezik, a színvonalas cirkusz mindig is szépen komponált látvánnyal, zenével, hibátlan kosztümökkel dolgozott. Egészen bizonyos vagyok abban, hogy az FNC igazgatója 30-40-50 évvel ezelőtt teljes meggyőződéssel mondhatta volna el ugyanazt, amit 2009-ben: „ma már a tradicionális számok esetében is nagyon fontos a látványos kosztüm, a mai kor fénytechnikája, a modern zene, némi színpadias körítés” (21).
Van persze változás, de annak mélyebb, társadalmi, művészetelméleti kutatásokban vizsgálandó magyarázatát kellene keresnünk, egyrészt a „szépség” fogalmának változásában (az Adorno-féle Auschwitz utáni időket illetően), másrészt az intézményi átstrukturálódásban, a folklór és elsődleges szocializáció cirkuszának ellehetetlenítésében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az elméleti konstrukciók bázisának megalkotása természetesen nem az újságírók feladata. Súlyos mulasztást a cirkuszi vezetők, a döntéshozók követnek el, hiszen az ő felelősségük lenne a megfelelő kutatóhelyek finanszírozásának előteremtése.
A tradicionális cirkuszra mint intézményre (szervezeti keretek, életforma) vonatkozó cikkek elemzését periodikánk következő lapszámában fogom tárgyalni.
1 2001: I. évf. 1.sz.; 2007: I. évf. 2. sz.; 2002: II. évf. 1. sz.; 2003: II. évf. 2. sz.; 2004: II. évf. 3. sz.; 2008: II. évf. 4.; 2005: III. évf. 1. sz.; 2006: III. évf. 2. sz.; In: Cirkuszi akrobatika
2 Maczák Ibolya: Egy ismeretág ébresztése? Új típusú segédlet a cirkuszkutatáshoz 9. rész In: www.cirkusziakrobatika.hu III. évf. 4. sz. 2010 tél
3Némi megszorítással is élni kell, mert némelyik cikk megnyitásával problémám akadt az első vagy az ellenőrző olvasáskor; a 21-es és 22-es tétel ugyanattól a szerzőtől, ugyanazzal a dátummal közöl két különböző szöveget; ill. a 47-48-as tétel mintha ugyanaz a szöveg lenne két különböző eléréssel.
4Fővárosi Nagycirkusz
5 „Nem marad ki a fesztivál programjából az új cirkusz műfaja sem: Katoamispiste/Vanishing Point címmel Ville Walo és Kalle Hakkarainen produkciója érkezik a Trafóba február 19-én és 20-án. A finn, illetve francia előadók videotechnikába ágyazott bűvész- és zsonglőrmutatványok segítségével próbálják megragadni a hétköznapi valóság lényegét.”
6 A Lackfi-féle „szellemes versekbe szedett Grimm-adaptációban egy lány és egy fiú lép újabb életszakaszába, válik önállóbbá és felelősségteljesebbé; történetüket nemcsak bábszínházi, de/hanem élőszínházi játék, zene, tánc, cirkusz és képzőművészeti értékű látvány teszi teljessé.”
7A hagyományos és a modern cirkusznak egy és ugyanaz a denotátuma. A modern cirkusz a XVIII. sz. utolsó harmadában alakult ki, az újcirkuszi jelenségeket az esztétikában használatos szóhasználattal poszt-modernnek kellene aposztrofálni.