Szonday Szandra: A bőség zavara – Cirkuszkutatás az interneten 2.

Ahogy a sorozat bevezető részében ígértem, a következő fejezetekben egy-egy témára összpontosítok, jelen esetben a cirkusztörténeti oldalakra.

Elöljáróban el kell mondanom, hogy aki az interneten indul anyagot gyűjteni, az hasonló problémával fog szembesülni, mint a nyomtatott szakirodalmak terén: azaz szinte kizárólag angol nyelvű találatokat dob majd ki a kereső.1 Még az olyan szabadon szerkeszthető oldallal is így van ez, mint a Wikipedia: az angol nyelvű szócikkel ellentétben a magyar változat igen hiányos, és ahogy az oldal üzemeltetői felhívják rá a figyelmet, szerzője nem tünteti fel a forrásokat. Az angol szócikk azonban elég részletes az etimológiától kezdve a kortárs cirkusz-típusokig. A cikkben felbukkanó nevek, kifejezések linkjei pedig újabb szócikkekhez vezetnek, még teljesebbé téve az összefoglalót. A lábjegyzetek, források és külső hivatkozások is jó kiindulási alapot nyújtanak a neten kutakodónak. De a Wikipedia igazi előnye az, hogy nyomon követhetjük a szócikk változásait, hozzászólhatunk/írhatunk, stb. Külön pont jár a cikk írójának, hogy aránylag gyakran frissíti a cikket, ami a netes megjelenések egyik legnagyobb problémája szokott lenni.2

Ha a jelenleg leghasználhatóbb oldalakat kell ismertetnem, akkor első helyre a Circus Historical Society weblapja kerül, a Circushistory.org. A társaság - melynek tagjai között cirkusz iránt érdeklődő történészek, tudósok, artisták és “civiliek” egyaránt vannak - 1939-ben jött létre. Folyóiratuk, a kéthavonta megjelenő Bandwagon. Tartalomjegyzéke és egyes cikkei online kereshetők és olvashatók - az 1940-es évfolyamtól kezdve!3

További publikációk is szép számban szerepelnek: külön lista ismerteti a történeti műveket, biográfiákat, periodikákat, egyéb tanulmányokat. Böngészhetünk a CHS online könyvtárában (cirkuszok, artisták, útvonalak, online cirkuszkönyvek, és cikkek, pl. a The Circus Report-ból), “Kutatás”-menüpont alatt pedig az államokban található cirkusz-múzeumok, gyűjtemények, intézetek listáját, webes elérhetőségét találjuk. (Egy kicsit egyébként zavarosnak tűnhet, hogy a “Linkek” menüpont alatt hasonló tartalmat találunk, mint a Kutatás és Online könyvtár alatt, azaz cirkuszokat, biográfiákat, kiállításokat. Az átláthatóságért a linkgyűjtemény nagysága.)

A számtalan lehetőség közül (Képek, Videók, Linkek) kiemelendő a Fórum (MessageBoard), ahol láthatóan élénk párbeszéd folyik a cirkuszról. Itt gyakori, hogy valaki feldob egy kérdést, pl. “Could you give me some informations and contacts to nowadays female tamers?”, amelyre általában hamar válasz is érkezik. A fórumozó hamar talál magyar vonatkozású kérdéseket is.

Valamelyest a CHS-hez kapcsolódik az 1926-os alapítású CFA - Circus Fans Association of America oldala is, a circusfans.org. Ugyan publikációs gyűjteménnyel nem rendelkezik, ám több fórumot is működtet Események (Events) és Források (Resources) menüpont alatt. A honlap jobb szélén frissülő dobozka (Most Viewed / Last Viewed) mutatja, hogy az oldalra tanulmányok is felkerülnek.4

Ami azonban fontos szempontunkból, hogy a CHS-hez hasonlóan a CFA is kiad egy periodikát WhiteTops néven. Egyes számok cikkei megtekinthetők visszakereshetők a CHS oldalán, de az előző szám teljes egészében is letölthető.5

A többi cirkusztörténeti oldal tulajdonképpen jóval alacsonyabb színtű a CHS-nél. Gyakran hivatkoznak a Circopedia.com oldalára, mely a Big Apple Circus projektje. Azonban színvonala – különösképpen a cirkusztörténet esetében – igencsak változó. Van olyan név, fogalom, melyet feltüntetnek ugyan a tartalomban, de rákattintva nem kapunk semmit (vagy csak egy képet). Más esetben viszont hosszú szócikket olvashatunk – főként cirkuszigazgatókról. Ami figyelemreméltó az oldallal kapcsolatban, az a szószedet (cirkuszi szakszavak), cirkuszok weboldalainak listája országok szerint, valamint a képgyűjtemény. Található egy orális archívum is, de egyelőre sajnos nem sok interjú található benne. Bár az üdvözlőoldalon olvasható kis szöveg azt ígéri, a lap naponta, hetente frissül, ezt nem ellenőrizhettem, mivel nem látható a legutóbbi frissítés időpontja. (Sejtésem szerint ez nem túl gyakori.)

Más, tematikus, angol nyelvű oldallal eddig nem találkoztam; gyakoribbak az összefoglaló jellegű cikkek – egyébként többnyire cirkuszhoz kapcsolódó – honlapokon. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott írások alacsony színvonalúak lennének – bár a források megjelölése, sőt, a szerző neve is általában hiányzik. Inkább a felszinesség jellemző, hiszen 2000-3000 karakterben nyilván nem lehet az egyetemes cirkusztörténet minden fontos mozzanatát megemlíteni. Így, ha egy konkrét témában kutakodunk, akkor több cikkből kell a mozaikot összeraknunk.6

Pl. egyik tanítványom a Fenmo előadásához kapcsolódóan a kínai cirkusz feldolgozását vállalta. A dolgozat az alábbi linkek alapján készült:

 1. http://library.thinkquest.org/20443/g_acrobatics.html

2. http://www.beijingservice.com/beijinghighlights/acrobatichistory.htm

3. http://www.chinaculture.org/gb/en_artqa/2003-09/24/content_37639.htm

4. http://www.chinaculture.org/gb/en_artqa/2003-09/24/content_37649.htm

5. http://acrobatsofchina.com/en/history.htm

6. http://www.iaipresentations.com/resources/TPA-StudyGuide.pdf

A linkekre kattintva látható, hogy a netes keresés nem volt eredménytelen. Bár az első 3-4 link kínai kulturális ismeretterjesztő oldal, az 5. link – a sanghaji cirkusz weblapja – már egy hosszabb történeti áttekintést nyújt, sőt FAQ menüpontjában az embert általában érdeklő kérdésekre válaszolnak (Pl. mennyit gyakorolnak naponta az akrobatát). Az utolsó link pedig nem más, mint egy dolgozat a pekingi akrobatákról. Ez a fajta anyaggyűjtés (videókkal, képekkel kiegészítve) a referátum szempontjából sikeresebb volt, mint a kevés szakirodalom felkutatása és feldolgozása, mivel ez esetben is a kínai akrobatikát többnyire csak felszínesen tárgyaló olvasmányok lelhetők fel.

A következő fejezetekben a kép- és videógyűjteményeket vesszük górcső alá.

______________________________

1 A magyar cirkuszkutatás helyzetéről lásd  a Magyar Kommunikációtudományi Társaság honlapján: http://www.communicatio.hu/mktt/dokumentumok/konferenciak/2005/poszterek/horlociedit.htm

2 A szócikk német változata is jólhasználható, de igazán a franciául tudók járnak jól. A szócikk francia szerkesztője hatalmas listát közöl fesztiválokról, cirkuszokról, cirkuszfilmekről, szakirodalomról. Lásd: http://fr.wikipedia.org/wiki/Cirque A német változat inkább csak a német cirkuszokra fókuszál, míg a francia igazán “nemzetközi”.