H. Orlóci Edit: A cirkuszi számzsánerek 6. rész A Schleuderbrett (ugródeszka) / 1.

Bevezetésként – a címszavak szövegének rövidsége miatt – a legkézenfekvőbbnek az tűnik, ha a Wikipédia két idegen nyelvű ismertetésének magyar fordítását közöljük.

Németből1

"A Schleuderbrett egy libikóka, bár itt viszonylag rugalmas, hozzávetőleg 4 méter hosszú deszkákat alkalmaznak. A forgópont a deszka közepén van, és nagyjából csípőmagasságban rögzített. Ezt a konstrukciót az artisták személyek magasba repítésére használják. A gyorsulást egy vagy két artistának az ugródeszka szabad végére történő ugrása idézi elő. A Schleuderbrett igen gyakori eleme a cirkusz- és varieté-műsornak."

Angolból2

"A teeterboard (vagy koreai deszka) egy akrobatikus szerkezet, amely a játszótéri libikókára emlékeztet. A legkeményebb ugródeszkákat tölgyből készítik (hossza kb. 9 láb [2,7432 m]). A deszka középen osztott egy hegesztett acél forgáspontban. A deszka mindkét végén egy négyzet alakú párnázott rész van, melyen 45 fokos dőlésszöggel áll az artista, mielőtt a levegőbe repítenék. A jól képzett forgó különböző szaltókat mutat be, majd megérkezik matracokra, emberoszlopra, speciális érkező székre, gólyalábra vagy akár orosz rúdra.

Az ugródeszka csoport tagjai: forgók, fogók, segítők és nyomók. Némely tag több akrobatikus szerepkört is betölthet. Az 1960-as évek elején a legkiválóbb ugródeszka számokat a Keleti Blokk országaiban képezték ki, és a Ringling Brothers and Barnum and Bailey Cirkuszban dolgoztak.

A koreai típusú ugródeszka egy olyan forma, melynél két előadó vízszintesen ugrik és bála vagy koloni helyett a deszkára érkezik vissza. Ez a szám a Cirque du Soleil Corteo, Mystère és Koozá c. műsoraiban szerepel."

Mint látható, a Wikipédián a technikai leírás került előtérbe. Az is kitűnik a fenti szócikkekből, hogy nagy eltérések adódhatnak a méreteket illetően (4 méter, 9 láb), éppen ezért kiegészítésül hasznos lehet közzétenni egy húsz évvel ezelőtt, az Állami Artistaképző Intézetben készült szakdolgozat idevonatkozó részletét. A dolgozat írója, Császár Péter ugyanis kivételes tudású szakember, aki ennek a területnek minden csínját-bínját kiválóan ismeri, már az elsődleges szocializóciójából eredően, majd munkája okán. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a magyar hagyományokat nem követő, ám magas színvonalú produkciók szintén nagy számban fordulnak elő, és természetesen megtalálhatjuk a rekvizitnek szembeszökően eltérő kivitelezéseit is (mint pl. három deszkaszál a Zakharov csoport esetében).3

Az ugródeszka méretei Az ugródeszka négy vagy öt darab 20-25 mm vastagságú egymás mellé rögzített kőrisfaszálból áll. Ezek alá erősítik csavarral a második réteget, amely már mindkét végénél 20-20 cm-rel rövidebb. A harmadik réteg már egészen rövid, csak 50 cm. Az első réteg hossza 240 cm, a másodiké 200 cm, a harmadiké 40-50 cm. Vastagságuk megegyezik, 20-25 mm, szélességük 8-10 cm. Az ugródeszka teljes szélessége 40-50 cm.”4

2011/12 fordulóján a Circopedia5 honlapjáról számzsáner szerint 18 „teeterboard” produkció linkjét lehetett kigyűjteni: Anhui Acrobatic Troupe, Boichanovi Troupe, Chernievsky Troupe (asztalon akrobatika), Espiral Troupe, Feller Boys (dróton deszka), Freilix (a Kovgar csoport elődje), Kovatchev Troupe, Kovgar Troupe, Andrey Mantchev (a Boichanovi csoport volt tagja), Melinda Merlier (duett), Novye Russkie Troupe, Olivier and Melinda (mint Melinda Merlier), Ramos Rodogel Family, Valla-Bertini Troupe (egykerekűvel deszka), Walgardi Brothers (duett), Wozniak Troupe, Aleksandr Zakharov (mint Novye Russkie Troupe).

A felsorolásban kurziváltan szerepelnek azok a számok, amelyek többször is előfordulnak vagy nem kifejezetten mint ugródeszka csoport működnek, hanem duettben és értelemszerűleg inkább handvoltizs jelleggel, ill. ha csak kombinációként jelenik meg valamely más zsáneren belül ez a rekvizit. A XX. század utolsó negyedének egyfajta torz történeti képe rajzolódik ki, ha a fennmaradó nyolc produkciót bemutató videókat kronológiai sorrendbe állítjuk. A legfontosabb probléma ugyanis az, hogy az elismerten meghatározó jelentőségű Magyarország egyáltalán nem képviselteti magát ebben az összeállításban. Cikkem második felében tehát a történeti áttekintést a magyar szempontok előtérbe állítása jellemzi majd.

______________________________________

1 http://de.wikipedia.org/wiki/Schleuderbrett (2011.11.12.)

4 Császár Péter: Az ugródeszkaszámok c., az Állami Artistaképző Intézetben 1993-ban készült szakdolgozat 12. o.