Bánfai Ágnes – H. Orlóci Edit: Az egyetemi képzés 5. rész

Cikksorozatunk bevezetője1, valamint a szervezés során legkorábban elkészített dokumentum2, majd a TF tanrendjének felvázolása3 és a szakindítást előkészítő munkára4 vonatkozó információk közreadása után most a differenciált ismeretanyagú tantárgyakról adunk áttekintő ismertetést.

A cirkuszi akrobatika szakspecifikus moduljai a következők:

  1. Sportszakmai gyakorlat”: az első három félévben 1-1, az utolsó három félévben 2-2 órával (3x1+3x2 kredit)

  2. Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlatok”: az előzővel megegyező óra- és kreditszámmal

  3. A választott sportág elmélete és módszertana”: a második-harmadik félévben 8-8, a negyedik félévben 28, az ötödik-hatodik félévben 32-32 órával (2+2+7+8+8 kredit)

  4. Szakdolgozat”: a 4-5-6. félévben 1-3-6 órával (1+3+6 kredit).

1. Sportszakmai gyakorlat

Mint cikkünk előző részében már említettük, a kurzust mindössze két hallgató kezdte meg, akik mindketten kiváló artisták, és aktívan gyakorolják hivatásukat. Bár kissé körülményes lenne, hiszen jobbára külföldön dolgoznak, de munkájukat bármikor ellenőrizhetnénk, és – ismervén a számaik kvalitásait – természetesen elfogadtuk a szerződéseiket a szakmai gyakorlat igazolásaként.

Az elkövetkezendőkben komoly kihívást jelenthet majd az esetleg induló hasonló kurzusokra felvett, előképzettséggel és artista múlttal nem rendelkező hallgatók részére megszervezni, biztosítani a szükséges gyakorlatot.

2. Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlatok

A tantárgy megszabta nagyon komoly tárgyi és személyi követelmények teljesítéséhez sikerült megtalálnunk a legkorrektebb partnereket a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola vezetőinek személyében. Domonkosné Görög Mária igazgató engedélyezte a projektet, és Ócsai Erzsébet (Böbe) igazgatóhelyettes pedig a tényleges lebonyolítás során a legmesszebbmenőkig segítette a munkánkat.

Az első három félévben csak hospitálásra került sor, amikor is a hallgatók mindhárom alaptantárgy oktatásának gyakorlatába betekintést nyertek. Az óralátogatások megtörténtét az Artistaképző tanárai igazolták aláírásukkal. A félév során legalább egyszer meg kellett látogatniuk mindhárom alaptárgyat (akrobatika, függőszer, ügyesség; mindösszesen 6x60 perc). A hallgatók egy adatlapot töltöttek ki, melyen szerepelt a TF-hallgató neve, szakja, évfolyama, a látogatott tanóra neve, évfolyama, tanára és a dátum, ill. a vezető tanár aláírása. Megfigyelési szempontok voltak: a tanulók száma, neme (kora/kb.); az óra tagolása; instrukciók; típushibák.
Az utolsó három félévben került sor az oktatási gyakorlatokra, melyeket az éppen tárgyalt elméleti-módszertani anyagrészhez igazítottunk, az alaptárgyak sorrendjében (a 4. szemeszterben az ügyesség, az 5.-ben a függőszer, a 6. félévben pedig az akrobatika oktatásával). A hallgatók minden tantárgy esetében két különböző osztályban 2x4 órát adtak le, az utolsó alkalommal bemutató jellegűen, ami azt jelenti, hogy több tanár is értékelte a munkájukat.

Az oktatási gyakorlatokat sikerült szervesen összekapcsolni az elméleti szakmódszertanórákkal, tehát nemcsak közvetlenül a kicsöngetés után tárgyaltuk meg az adott foglalkozás felvetette kérdéseket, hanem a szemináriumok alkalmával részletesen megbeszélhettük a problémákat, ill. az aktuális anyagrészeket bizonyos mértékig a gyakorlati munkából következő elvek szerint állítottuk össze.
A hallgatók oktatási gyakorlatát a megelőző szemináriumon az adott gyakorlatcsoportok tárgyalásával vezettük be, követelményként állítottuk fel a megfelelő óravázlat elkészítését, amitől csak kivételes esetben tekintettünk el.

3. A választott sportág elmélete és módszertana”

Mint a bevezető táblázat adataiból is kiolvasható, az egész alapszak legfontosabb tantárgyáról van itt szó, ezért cikksorozatunk következő részében külön fogjuk részletezni a modul összetevőit, ill. befejezésként kerítünk majd sort a

4. Szakdolgozatok ismertetésére.