A porondon... a magyar artistaművészet 25 éve*

Bevezető

Ebben a kis monográfiában a cirkusz művészete kér szót, ad életjelt a porond világáról. Szeretném, ha az olvasó végigolvasná és elgondolkozna e különös művészeti ág művelőinek életéről.

Szeretném, ha megértené, hogy ez a művészet ősi, sosem pusztuló húrokat penget, a látványos szépség, bátorság, ügyesség csillogó ajándékát nyújtja – ebben áll fő vonzereje. De szeretném, ha az olvasó azt is megértené, mennyi gond, mennyi hétköznapi küzdelem, mennyi munka kell ahhoz, hogy a könnyed, flitteresen csillogó cirkuszműsor létrejöjjön és hogy mennyi fekete kenyeret kellett megenni ahhoz, hogy a Magyar Cirkusz és Varieté mai eredményes és egyre fejlődő működésének feltételei kialakuljanak.

A magyar artisták zöme embertelen nehézségek között élt a régi Magyarországon és sokat kellett fejlődniük, harcolniuk a felszabadulás után is, hogy kivívják saját maguk és művészetük részére a társadalom megbecsülését.

Erről a küzdelemről szeretne szerény áttekintést adni ez a kis kiadvány, amelyet artisták írtak saját élményeikről és néhány ember, aki együtt harcolta végig ezeket az éveket az artisták legjobbjaival.

Ma még sokan nem becsülik eléggé, nem tekintik művészetnek az artisták munkáját. Ez a néhány kis írás bizonyítani szeretné, hogy a cirkusz művészete nagy tömeghatású, egyre fejlődő és korszerű művészet.

Az utóbbi években sajátos magyar stílus, igen magas színvonalú magyar cirkuszok arattak nagy anyagi és közönségsikert a világ minden táján, a népi demokratikus országokon kívül úgyszólván az összes európai tőkés országokban, valamint Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Japánban. Ezek a sikerek a felső hatóságok elismerését is kivívták, és végső hatásukban politikai és napgazdasági sikerré váltak.

Az elért sikereket gondos piackutatás, tervszerű művészi és gazdasági munka előzte meg.

A Magyar Cirkusz és Varieté, a magyar artista- és cirkuszművészek egyedüli képviselője ma világviszonylatban ismert és elismert intézmény, nemzetközileg megalapozott művészeti és gazdasági hitele van.

A vállalatot a magyar artisták magukénak tekintik, tudják, hogy a vállalat az ő érvényesülésükért, művészetükért, gazdasági biztonságukért dolgozik és irányítja, elősegíti fejlődésüket.

Az út a múlt reménytelenségéből az elért eredményekig küzdelmes volt, rendkívüli kitartást, művészetünkre és rendszerünkbe vetett erős hitet követelt.

Erről az útról szólnak az alábbi sorok.

Margitta Gábor

-------------------------------------------------

*A MAGYAR CIRKUSZ ÉS VARIETÉ IGAZGATÓSÁGA, PÁRT ÉS SZAKSZERVEZETE KIADVÁNYA 1969.