Jubileumi album (4. rész)*

A legközelebbi tisztújításon elnök lett Steiner Nándor. Alelnök ismét Herzmann Károly, titkár Rolanad Róbert. Steiner elnök első ténykedése a hála jegyében folyt le; ajánlotta ugyanis, hogy az egyesület körül szerzett érdemeik elismeréseül a közgyűlés Waldmann Imrének, Aalbach Jaquesnak, Werner Manónak, továbbá Raab Sándornak az egyesületi aranyérmet adományozza.  Ugyanekkor tiszteletbeli tagok lettek a következő, az artisták életében nagy szerepet játszó művészemberek: Keleti Henrik igazgató, Leitner Adolf és az egyesület érdekeiért lelkesen harcoló Roland Róbert. Gyönyörű beszéd keretében köszöni meg Herzmann alelnök Waldmann Imre elévülhetetlen érdemű munkásságát, egyben sajnálatát fejezi ki, hogy újból nem fogadta el az egyhangúlag felajánlott elnökséget. – Waldmann válaszában kifejti, hogy magánviszonyai késztették a lemondásra, de érzi, hogy rövidesen ismét viszontlátják egymást. Waldmann távozása után, aki nagyszerűen alapozta meg az egyesületet és biztosított számára minden anyagi és erkölcsi fejlődési lehetőséget, békés, nyugodt korszak következett a magyar artistákra; túl voltak a kezdet nehézségein, az egyesület gyermekbetegségein. A hatóságok, mint komoly tényezővel kezdtek számolni vele, az artisták is mindinkább belátták, hogy életkérdés számukra a szervezeti élet fentartása. Az 1904. Évi április hó 1-én tartott közgyűlésen egyhangúlag Ribner Miksa lett az elnök. Wldmann Imre jobbkeze, a nemes és becsületes artistaművészet továbbfejlesztője. Alelnökök: Werner Manó és a feledhetetlen nagy, magyar művész, Baumann Károly lettek. Ribner Miksa rövid, de sikerekben gazdag elnöki működése után az elnökök sorában 1904 május 25-én Aalbach Jaques következik, alelnök Rott Sándor és az artistavilág kimagasló alakja, Wertheimer Lajos igazgató lettek. Aalbach, egyike legkitűnőbb artistáinknak és egyesületi szakembereinknek, ritka hosszú ideig volt az elnöki székben! Ez a megválasztott tisztikar személyi változást csak annyiban szenvedett, hogy 1906 ápr. 13-án Steinhardt Géza lett az egyik alelnök. Meg kell említenünk, hogy a váratlan meglepetések egész raja gördített gyakran akadályokat az egyesület eredményes munkássága elé, itt van pl. dr. Földes Árpádnak, a volt elnöknek, 1906-ban az egyesület ügyészének referádája, mely szerint a belügyminiszter nem hagyta jóvá az előző évi közgyűlésen elhatározott alapszabály-módosítást. A visszautasítás fő oka az volt, hogy a módosított alapszabályok értelmében artista iskola felállítását tervezték, ezt azonban a miniszter nem tartotta teljesíthetőnek. – A vezetőség nagy morális érzékére vall s az artistaság egyetemének lelki érettségét bizonyítja, hogy mindjobban előtérbe jut a purifikálás fontos kérdése. Lévay Arnold (később Farkas Pál néven kiváló színésszé lett) titkár gerinces beszédben fejti ki annak az akciónak sürgős tető alá jutását, hogy az egyesületet és az „artista” fogalmát a hozzátapadt szennytől minél előbb megtisztítsák. Fontos volt ez társadalmi szempontból is, nehogy a laikusok egyes, szórványos tünetekből azt következtessék, hogy az artista a léhaság, a züllés és az erkölcstelenség szimbóluma. Az éjjeli elfoglaltság, ital, zeneszó és mulatásra való animálás dacára érvényt kell szerezni a vezetőség és az artisták nagy többsége intenciójának: a tekintély és a kifelé való megbecsülés megszerzésének. Ekkor hangzik el az a nevezetes indítvány, melynek értelmében csak olya artista kereshet itt kenyeret, aki tagja az egyesületnek, akinek becsületes előélete és színpadi rátermettsége tehát garancia! Csakis ez akadályozhatja meg a kéteshírű nőknek a pályára való tódulását, valamint rovottmultú embereknek az egyesület keretébe orvul való bejutását mert az egyesület nem kendőzője az erkölcstelenségnek és nem búvóhelye az igazság sújtó keze elől menekülőknek! Íme, nem póz a mai vezetők örökös morálprédikálása nem új találmány a becsületesség propagálása, hanem alapja a magyar artistaművészetnek, mert nemcsak az államnak, hanem az állam kis tagjának, az artistaegyesületnek is támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvisz, Róma ledől és rabigába görnyed! Nemcsak erkölcsi de gazdasági szempontból is fontos indítvány volt az, hogy ezentúl ismét a belügyminiszter adja ki a vidéki igazgatói engedélyeket és társulat vezetéséhez ne legyen elég az erkölcsi bizonyítvány, amely igen sok visszaélésre, gazságok leplezésére, az artisták és a vendéglősök kizsákmányolására vezetett.  Ez indítvány életrevaló kiegészítése volt az arcképes igazolvány terve, amelyre rávezették az erkölcsi megbízhatóságról szóló rendőrségi tanúsítványt. Jótékonycélú, az egyesület javát szolgáló matinék is voltak, amelyekért külön köszönetet szavaztak Beketow igazgatónak, aki saját helyiségében rendezett előadást, továbbá Waldmann Imrének és Mandl Albert igazgatónak, akik mindent elkövettek az anyagi siker érdekében. A m. kir. Belügyminiszter által később 132970/VI. sz. a. jóváhagyott  alapszabálymódosítás értelmében az egyesület címét így változtatták meg: Magyarországi Artista Egyesület. Ez a címváltozás is jelezte az egyesület szélesebbkörű térhódítását és az ország társadalmi életében komoly tényezővé emelkedését. Az 1907. március 29-én megtartott rendkívüli közgyűlést már e cím alatt hívták egybe és a megejtett választások alapján Rott Sándor lett az elnök, ugyanakkor Seinhardt Gézát és Bettelheim Miksát választották meg alelnököknek.

Rott Sándor nevével a Magyar Artista Egyesület egy új és fényes fejezete kezdődik. Óriási tevékenységet fejtett ki az elnöki székben és igen sok, még ma is fennáló üdvös reformot vetettek meg az ő égisze alatt. Dr. Völgyes Andor titkárral karöltve mindent elkövetett az egyesületi élet fejlesztése érdekében. Első teendője volt az elődje által kezdeményezett fényképes igazolványok szorgalmazása; ezt az eszmét tető alá is hozta. Fontosnak tartotta továbbá országos artistagyűlés egybehívását, végül teljesen magyar nyelvű szaklap kiadását. Hogy az egyesület színvonala és tekintélye ebben az időben emelkedő tendenciát mutatott, igazolja ezt az 1907. június 28-iki közgyűlésen megválasztott dísztagok következő illusztris névsora: Gróf Eszterházy Ferenc, Bódy Tivadar, dr. Boda Dezső főkapitány, dr. Bárczy István polgármester, Fülöpp Kálmán főpolgármester, Lehár Ferenc, Beőthy László, Faludy Gábor, Máder Rezső (jelenleg a m. kir. Operaház igazgatója), Feld Zsigmond, dr. Bródy Ernő nemzetgyűlési képviselő és még számosan a társadalom, az író- és művészvilág jelesei közül. A Rott Sándor elnök által felvetett eszme testet öltött 1908 február 14-én. Ekkor tartották meg ugyanis az első országos artistagyűlést; sok fontos és üdvös határozatot hoztak itt; sok nagyszerű újítást léptettek életbe, amelyek megkönnyítették az artisták elhelyezkedését, szabályozták a vidéki körutakat, a tagok viszonyát az igazgatókhoz és vállalkozókhoz. Itt vetették fel az artistaklub létesítésének eszméjét is. Nevezetes dátum még az 1908. évi április 17-iki is; az ekkor tartott rendkívüli közgyűlésen szerepel először az 1921. január 17-én élete virágjában elhunyt Gyárfás Dezső neve, akit az ekkor megejtett tisztújításon Rott Sándor elnök mellé első alelnöknek választottak. A mai napság gyakran emlegetett „numerus clausus” fogalmával is itt találkozunk először. Fehér Dezső színész (később artista és vidéki varietéigazgató) vetette fel ezt a problematikus értékű eszmét a vidéki orfeumvezetéssel kapcsolatban. Minden szentnek, sőt minden varietéigazgatónak maga felé hajlik a keze; azt akarta ugyanis, hogy csak korlátolt számú igazgatók utazhassanak a vidéken, természetesen az engedélyesek névsorát vele kellett volna kezdeni már a felvetett eszme iránti hálából is. Egyhangúlag elvetették, a művészet szabad pálya, bárki megpróbálhatja, úgyis csak az boldogulhat rajta, akit tehetsége predesztinál. Két évi, sikerekben gazdag elnöklés után az 1909. április hó 9-én tartott rendes évi közgyűlésen Rott elnök lemondott, mert burkoltan bár, de mégis közbecsült személye elleni támadások érték a Vígadóban megtartott „Artistavásár” című jótékonycélú mulatság sikertelen kimenetele miatt. Fényes elégtételt kapott, újból megválasztották egyhangúlag. Ez év július 25-én újból közgyűlést hívtak össze, melynek egyetlen tárgya: artista-otthon létesítése, házvétel volt. Ez az akció különböző személyi, anyagi differenciák, és a rossz gazdasági viszonyok miatt eredménytelen maradt. Még ez év december 4-én megejtették az új választást, amikor is a visszavonhatatlanul megváló Rott Sándor helyébe dr. Haas István ügyvédet, korábban az egyesület titkárát, majd jogtanácsosát választották meg.

------------------------------------------------------

* Békásy Jenő és Seidl Albert (szerk.) Jubileumi Album 1897-1922 Kiadja a Magyarországi Artista Egyesület 25 éves fennállásának emlékére (18-22. o.)