West-Sooby Anna: Cirkuszi akrobatika és iskolai testnevelés (2. rész)

Míg – néhány kivételt leszámítva – a művészeti területek profi szakemberei esetében magától értetődik, hogy rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, addig a cirkuszok esetében más a helyzet. Itt az akadémiai tanulmányok útja, az értelmiségi létforma bizonyos fokig kontraszelektívnek számít.

Az artistaképzés ideális formája a családon belüli szakmai szocializáció. Ha a gyerek már „az anyja hasában” kezd akklimatizálódni a cirkusz világához, ha nonverbális kommunikációját csecsemő korától ennek törvényei alakítják. Ha a gyerek a régvolt hagyományoknak megfelelően előbb tanul meg lovagolni, mint járni, és szaltózni is hamarabb tud, mint olvasni. Ha 6-8 éves korára úgy hozzászokott a nagyszámú közönség tapsaihoz, hogy a komoly trükki teljesítményt el(ő)adási profizmus kíséri, és áthatja őt a kemény munka könnyed erkölcsisége. Ez lenne az ideális állapot, csakhogy a 19. századi családmodell már nem visszahozható, az intézményes oktatás mára nélkülözhetetlenné vált.

Érdemes figyelmünket a sportra irányítani, amely az elmúlt száz évben az egyik legnagyobb tőkeerővel rendelkező gazdasági ágazattá nőtte ki magát. Intézményrendszerében a csúcsmenedzsereken és politikusi körökön túl megvan a jelentős tudományos infrastruktúra és felsőoktatás, élén a Testnevelési Egyetemmel. Fontos lenne tehát tanulni tőlük és velük.

A cirkuszszakmának is létérdeke lenne megteremteni a maga felsőfokú képzőhelyeit ahhoz, hogy a társadalmi presztízse, az érdekérvényesítő ereje növekedjen. Ezzel szemben alig van értelmisége, bár az elmúlt évtizedekben jelentős számban nőtt azoknak a száma, akik artista múltjuk mellett is tudtak főiskolai vagy egyetemi képesítést szerezni, tudomásom szerint közülük kevesek dolgoznak a szakma államilag finanszírozott szféráiban. Csak remélni lehet, hogy lassan-lassan egyre inkább szerepet kaphatnak majd a képzett menedzsereink, testnevelőink is.

A diplomaszerzés azonban nemcsak makroszinten, de az egyének szempontjából is ajánlatos, mert a viszonylag rövid ideig tartó aktív pályaív lezárása után további értékes tevékenységi körök lehetőségét nyithatja meg. Az egyéni beállítottságtól függően sokféle diszciplína kínálkozik az esztétikától az államigazgatási vagy színházi szakokon át a történettudomány, szociálpszichológia… vagy bármely más irányba.  Én a saját tapasztalataimból kiindulva a testnevelő edzői alapszakról tudok beszámolni (jelenleg az MA képzést végzem).

Az MTF-en érettségit szerző artistanövendékek tucatjait közvetlenül is érintheti a kérdés, de általános érdeklődésre is számot tarthat az, hogy vajon profitálhat-e egyáltalán a cirkuszi utánpótlás-nevelés a testnevelő edzői ismeretekből, mi hozadéka lehet a TF (vagy más testnevelői kurzus) elvégzésének. Az elemzés bázisául a 2009 őszén – ez idáig mindössze egyetlen alkalommal – indított „cirkuszi akrobatika” differenciált ismeretanyagú BSc tantárgyait sorolom fel a hozzájuk tartozó követelmények teljesítésének időrendjében.

2009111120091111

Filozófia

2

K

2009112320091123

Anatómia

4

K

2009120320091203

Balesetmegelőzés-elsősegély

1

G

2009120420091204

Biológiai alapismeretek

2

G

2009120420091204

Gimnasztika alapjai

2

G

2009120520091205

Informatika

2

G

2009120720091207

Sport és testnevelés elmélet alapjai

2

K

2009120720091207

Testnevelés- és sporttörténet I.

2

K

2009120720091207

Testnevelési játékok

2

G

2009121420091214

Közgazdasági alapismeretek

1

G

2009121420091214

Labdajátékok alapjai

2

G

2009121520091215

EU-alapismeretek

1

G

2009121720091217

Jogi alapismeretek

1

G

2009122220091222

Aerobik, RG alapjai

1

G

2009122220091222

Művelődéstörténet

2

G

2010010420100104

Edzésmegfigyelés és edzésvezetési gyakorlat

1

G

2010010420100104

Sportszakmai gyakorlat 1./ Cirkuszi akrobatika

1

G

2010011220100112

Kondicionális képességfejlesztés

2

G

2010011220100112

Választható tárgy

2

K

2010032720100327

Küzdősportok alapjai

1

G

2010041420100414

Természetjárás

1

G

2010042220100422

Anatómia 2

2

K

2010042620100426

Torna alapjai

1

G

2010042720100427

Úszás alapjai

1

G

2010042920100429

Biokémia

2

K

2010042920100429

Filozófia II.

2

K

2010043020100430

Bevezetés a szociológiába

2

K

2010043020100430

Bevezetés a tudományos kutatásba

2

K

2010050420100504

Kommunikáció

1

G

2010050420100504

Testnevelés- és sporttörténet 2.

2

K

2010051020100510

Aerobik, RG alapjai II.

1

G

2010051020100510

Koordinációs képességfejlesztés

1

G

2010051720100517

Bevezetés a pszichológiába

2

K

2010051720100517

Gimnasztika I.

2

G

2010052520100525

Választható tárgy

2

G

2010052620100526

Atlétika alapjai

1

G

2010052620100526

Választható tárgy

2

G

2010052820100528

Edzésmegfigyelés és edzésvezetési gyakorlat 2. / Cirkuszi akrobatika

2

G

2010052820100528

Sportági elmélet és módszertan 1. / Cirkuszi akrobatika

2

G

2010052820100528

Sportszakmai gyakorlat 2./ Cirkuszi akrobatika

1

G

2010111520101115

Választható tárgy

2

G

2010120120101201

Sportmenedzsment

2

G

2010120220101202

Úszás

2

G

2010120420101204

Bevezetés a pedagógiába

2

K

2010120520101205

Torna

2

G

2010120620101206

Önvédelem

1

G

2010120820101208

Élettan I.

4

K

2010120820101208

Humánbiológia

1

G

2010121020101210

Választható tárgy

2

G

2010121520101215

Biomechanika

2

K

2010121520101215

Fejlődéslélektan alapjai

2

K

2010121720101217

Sportjátékok I-II/ kézilabda, labdarúgás

2

G

2010122120101221

Atlétikus alapképzés

2

K

2011010320110103

Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlat III.

1

G

2011010320110103

Gimnasztika II.

2

G

2011010320110103

Sportági elmélet és módszertan II.

7

G

2011010320110103

Sportszakmai gyakorlat III.

1

G

2011041420110414

Tánc

1

G

2011041820110418

Tánc II.

1

G

2011042720110427

Rekreáció II. tábor

1

G

2011050320110503

Élettan II.

3

S

2011050620110506

Sportbiomechanika

2

K

2011051120110511

Választható tárgy

2

K

2011051620110516

Bevezetés a pedagógiai gondolkodás és az iskola történetébe

2

K

2011051820110518

Pedagógiai pszichológia alapjai

2

K

2011060120110601

Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlat IV.

1

G

2011060120110601

Sportági elmélet és módszertan III.

7

K

2011060120110601

Sportszakmai gyakorlat IV.

2

G

2011060620110606

Kerékpáros tábor

2

G

2011060620110606

Sportjátékok I-II/ kosárlabda, röplabda

2

G

2011060920110609

Szakdolgozat I.

1

G

2011120220111202

Sportélettan

2

K

2011120520111205

Bevezetés a sportpszichológiába

2

K

2011120520111205

Sportmasszázs

2

G

2011120620111206

Edzéselmélet alapjai

4

K

2011120720111207

Egészségtan

2

K

2011120720111207

Gyógytestnevelés

2

G

2011121220111212

Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlat V.

1

G

2011121220111212

Sportági elmélet és módszertan IV.

8

K

2011121220111212

Sportszakmai gyakorlat V.

2

G

2011121220111212

Szakdolgozat II.

3

G

2011121620111216

Mozgástanulás és szabályozás

2

K

2012041920120419

Táplálkozásélettan

2

K

2012042220120422

Bevezetés a sportszociológiába

2

K

2012050220120502

Sportsérülések, sportártalmak

1

G

2012050320120503

Bevezetés a sportpedagógiába

2

K

2012051420120514

Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlat VI.

1

G

2012051420120514

Sportági elmélet és módszertan V.

8

K

2012051420120514

Sportszakmai gyakorlat VI.

2

G

2012051420120514

Szakdolgozat III.

6

G

2012052020120520

Edzéselmélet és módszertan

2

S

 

A táblázatos közlési forma biztosítja a különböző szempontok szerinti jó áttekinthetőséget, mert lehetőséget nyújt az oszlopok kijelölésével az információk megfelelő átrendezésére, összehasonlítására. A táblázat első oszlopa az osztályzat megszerzésének dátumát jelzi, a második a kurzus nevét, a harmadik a szerzett kreditek számát, a negyedik pedig a számonkérés jellegét (gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat). Szigorlatozni Edzéselmélet és módszertanból, valamint Élettanból kellett, és az utolsó oszlopból az is kiderül, hogy a követelmények nagyobbik fele a gyakorlati ismeretekre koncentrált. Persze felvetődik a kérdés, hogy a közgazdasági, jogi vagy EU-alapismeretek miért gyakorlati jegyet indikáltak (ami a TF-en nyilvánvalóan motoros, intenzív mozgásos cselekvést feltételez), viszont ezt ellensúlyozza, hogy több kollokviumhoz is kapcsolódtak kemény gyakorlati teljesítmények, pl. Atlétikus alapképzés, Mozgástanulás és szabályozás…

Ha a táblázatot a harmadik oszlop szerint rendezzük, akkor voltaképpen az egyes tantárgyak fontossági sorrendjét kapjuk meg, és rögtön szembe tűnik, hogy a Sportági elmélet és módszertan állt az élen; a maga 30 kreditjével az összes teljesítés hatodát tette ki. Miután az oktatást több évtizedes artistaképzői tapasztalattal rendelkező tanárok végezték (Bánfai Ágnes és H. Orlóci Edit), ez volt az a praktikus ismerethalmaz, amit a leghasznosabbnak kell mondani. Itt lehetőségünk nyílt az előkészítős három alaptantárgy (akrobatika, függőszer, ügyesség) teljes vertikumán végigmenni, a különböző összefüggéseket tudatosítani, és átvehettük a legapróbb didaktikai trükköket is.

Az egyes sportágak alapjainak elsajátítása bizonyos esetekben kifejezetten megterhelő volt, különösen nagy hangsúlyt kap a tanrendben az atlétika és az úszás, és véleményem szerint az egyéb sportágakra specializálódott hallgatóknak pedig nagyon keveset kell teljesíteniük tornából, holott az az általános iskolai testnevelésben sokkal nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon.

Mint testnevelő tanár (de a korábbiakban az Artistaképzőben is) munkám során a módszertani (pl. edzéselmélet) tárgyakat tudom leginkább hasznosítani. Hogy egyáltalán kell-e, és hogy milyen mélységig kell a filozófia, kommunikáció és egyéb társadalomtudományok – nos, erről megoszlanak a vélemények. Az általános műveltség alapjait elengedhetetlennek tartják a tanárok esetében. A kreditszerzés hajszájában persze az ember nem érzékeli, hogy a látóköre mennyit tágul, de az bizonyos, hogy a számonkérés kényszere mellett egészen más intenzitással gyűjti be az ember az információkat, mint holmi szabadidős olvasgatás esetén.

A fenti táblázat 91 sora alapján könnyen kiszámítható, hogy szemeszterenként átlagosan 15 tantárgyi követelményt kellett teljesíteni, amelyek általában két összetevőből álltak (beadandó dolgozat és teszt; zárthelyi és sportteljesítmény; teszt és kollokvium, illetve egyéb kombinációk). Aktív, folyamatos munka mellett a TF elvégzése nagyon kemény megterhelést jelent, de mégis melegen ajánlható, és nem csak a legfiatalabb korosztályok számára.