38. Öregkalap – újkalap passage

Két bohóc a porondon beszélget. A második bohóc mutatja, hogy milyen szép új kalapja van, és mondja az első bohócnak, hogy neki milyen ócska, öreg a kalapja. Az első bohóc most elkéri a második bohóctól annak új kalapját, nézegeti, és majd fitymálva a földre dobja. Erre a második bohóc dühösen lekapja az első bohóc öreg kalapját, és azt is a földhöz vágja. A két kalap tehát egymás mellett a földön van. Most a két bohóc vitatkozva, veszekedve kéri egymást (az első bohóc kéri, hogy vegye fel az ő öreg kalapját, a második bohóc pedig követeli, hogy az első bohóc vegye fel az ő új kalapját a földről). De egyik sem akar eleget tenni a másik kérésének. Első bohóc mondja: „Majd én igazságot teszek! Figyelj csak jól! Elmesélek egy kis történetet. Ha pl. az utca síkos, és elesik egy öreg ember és egy fiatal. Kit emelsz te fel először? Az öreget vagy a fiatalt?” A második bohóc mondja: „Hát természetesen az öreget emelem fel, mert a fiatal magától is fel tud kelni”. Első bohóc: „Látod, igazad van! Az öreget emeled fel. Akkor légy szíves, vedd fel az én öreg kalapomat!” A második bohóc érzi, hogy lóvá tették, de hát nem tud mit tenni, lehajol és felveszi a kalapot, majd odaadja az első bohócnak. Most a második bohóc mondja: „Én felvettem a te öreg kalapodat, , most légy szíves, vedd fel az én új kalapomat!” Első bohóc: „Azt már nem!” Második bohóc: „És miért nem veszed fel??” Első bohóc: „Mert ő még fiatal, magától is fel tud kelni”.

Instrukció: Persze a tréfához nem kell azért feltétlenül új kalap, csak egy jobb és egy rosszabb állapotban lévő, hogy a különbséget látni lehessen.