44. Holdkóros passage

Két bohóc a porondon beszélget. Az első bohóc magyarázza, hogy ő milyen szerencsétlen, mert a felesége holdkóros. De nemcsak holdkóros, hanem kleptomániás is. A második bohóc érdeklődik, hogy mi az a holdkórosság, és mi az a kleptománia. Az első bohóc most magyarázza, hogy pl.: az ő felesége éjjel felkel az ágyából, és elindul alva előrenyújtott karral, és úgy sétál a szobában, sokszor az ablakon is kimászik (mutatja az egész holdkóros játékot). Így mászkál sokszor órák hosszat. De ez még semmi! Nemcsak ezt csinálja, hanem amit lát, amit talál, mindent elvisz magával. Tehát: kleptomániás is. Nagyon sok bajt okozott már. De ő mindent, amit a felesége előző nap elvisz, azt másnap visszaadja. Magyarázza továbbá: a felesége nagyon féltékeny is. Bármerre megy, mindig utána jön. A második bohóc nagyon jól szórakozik azon, amit az első bohóc most itt elmesélt, tetszik neki a holdkórosság.

Ebben a pillanatban megjelenik a közönség bejáratánál a holdkóros nő. Hosszú ingben, előrenyújtott karokkal, félig lehunyt szemmel. A két bohóc a porondról észreveszi. A második bohóc megszeppen. Az első bohóc pedig hangosan kéri a közönséget és bohóctársát, hogy ne zavarják a holdkórost, nehogy felébredjen, de ha bármit elvinne a felesége, nem kell félni, ő holnap visszahozza. A holdkóros nő, most tétován először a közönség felé indul, majd a porond közepén álló második bohóc felé. A második bohóc remegve nagy félelemmel látja, hogy a holdkóros nő hozzá megy, de egy szót sem szól. Az első bohóc ismétli, hogy nem kell félni, bármit elvisz a felesége, ő holnap mindent visszaad. Most a nő végigtapogatja a második bohócot, persze kísértetiesen, hiszen alszik. A második bohóc nagyon csiklandós. A nő most a zsebeit átkutatja a második bohócnak, majd kiveszi annak a belső zsebéből a pénztárcáját, nyújtott kézzel maga előtt tartva a pénztárcát lassú léptekkel kiindul a porondról, abba az irányba, ahonnan jött. A második bohóc most jajgat, hogy ellopták a pénztárcáját. Az első bohóc megnyugtatja, hogy nem kell félni, nincs semmi baj, ő holnap visszaadja a pénztárcáját (játék). Ismét megjelenik a holdkóros nő, úgy mint az előbb. Irány újra a második bohóc, de most már nem a zsebeit kutatja, hanem szép lassan leveszi a második bohóc kabátját, azt karjára teríti, és ismét indul kifelé. Elhagyja a porondot. Második bohóc most megint jajveszékel, hiszen a kabátját is elvitték, az első bohóc pedig ismételten megnyugtatja, nem kell félni, nem kell kétségbeesni, majd ő holnap ezt is visszaadja. A következő pillanatban ismét megjelenik a nő. Irány: a második bohóc, aki most már nagyon fél, remeg, és a nadrágját magához szorítja.

A holdkóros nő, mikor a második bohóchoz ért, ismét végigtapogatja, úgy csinál, mintha a nadrágját akarná lehúzni (játék). Elkezdi a második bohóc arcát simogatni, úgyszintén a haját is, és most már szemmel láthatólag felébredt álmából, és a második bohóccal kissé enyelegni kezd, akinek most már tetszik ez a játék. Az első bohóc dermedten nézi a jelenetet. A kis enyelgés után a második bohóc belekarol a holdkóros nőbe, aki már nem alszik, és karonfogva elkezdenek beszélgetni egymással. Lassan indulnak kifelé, abba az irányba, ahonnan a nő jött az előbb. Mikor már a porond szélén vannak, megszólal az első bohóc: „Álljatok meg! Mit jelentsen ez?” Majd bohóctársához: „Mit csinálsz, te szerencsétlen, hová mész? Hisz ez az én feleségem!” Erre a második bohóc visszafordul, és nyugodtan mondja: ”Nem kell kétségbeesni, majd holnap visszaadom!” – Ezzel kiszaladnak a porondról…