54. Reflektor passage

A bohóc széket maga után húzva bejön a porondra. A porond közepén elhelyezi a széket, viccesen felmászik a székre. Ha valami hangszeren tud játszani, akkor hangszer van a kezében, ha nem, akkor bejelenti, hogy énekelni fog. Tehát a széken állva kalapját leemelve üdvözli a közönséget, majd körülnéz, a cirkusz világítását erősnek találja, majd fújást imitálva a cirkusz világítása felé, elfújja a cirkuszban lévő világosságot. Tehát kioltják a cirkusz világítását, és csak egy reflektor világítja meg a széken álló bohócot. A reflektorfénynek nagyon határozottnak és élesnek kell lenni, kb. egy 2 m-es fehér kört kell, hogy alkosson, éles kontúrral. Ezek után a bohóc zenélni vagy énekelni kezd. Miután egy pár hang elhangzott, a reflektorfény, illetve a reflektor által vetített fénykarika elmegy a széken álló bohócról, kb. három méter távolságra. A bohóc így a széken állva sötétben marad, hisz a reflektor fénye, illetve a megvilágított körrész, a porond másik részén van. Most a bohóc látván azt, hogy sötétben marad, leszáll a székről, a széket maga után húzva a reflektor által előidézett fényes körbe megy, lehelyezi a széket, és ismét feláll rá. Tehát megint világosságban van. Újból énekelni vagy zenélni kezd. Most a reflektor fénye ismét elmegy róla, a porond másik oldalára. A bohóc tehát megint sötétben marad. Most ismét leszáll a székről, és székkel együtt a megvilágított porond-részre megy. Ismét az előbbi játék. Most megint a reflektor fénye eljön a bohócról, és odavilágít csak, ahol a jelenet kezdetén volt, tehát a porond közepére. Most a bohóc látván azt, hogy bolondot űznek belőle, egy nagy szöget és egy kalapácsot vesz elő a zsebéből, négykézláb a porond közepére csúszik, ott, ahol a fénykarika van, és a nagy szöggel azt leszögezi, jelezvén azt, hogy ezek után a fénykarikát nem lehet arrébb vinni, hisz le van szögezve. A széket most a leszögelés helyére viszi, felmászik a székre, és folytatja mókáit.