MAGYAR CIRKUSZ ÉS VARIETÉ

1986-1990. évre szóló

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

1. DOLGOZÓK NAGYOBB CSOPORTJAI

A dolgozók nagyobb csoportjai az Mt. 13. § (2) bekezdése értelmében:

-        a központ (a szervezési és propaganda osztállyal együtt),

-        az egyes üzemegységek,

-        a telepek,

-        az artisták és artistaasszisztensek.

2. ALKALMAZÁSNÁL ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉS

A 17/1979. (XII.1.) MüM számú rendelet 5.§-a alapján:

a.)   A vállalatnál hosszú ideje dolgozó törzsgárdatagok családtagjait, ha egyébként alkalmazást kizáró ok (pl. összeférhetetlenség) nem áll fenn, azonos feltételek esetén, az alkalmazásnál előnyben kell részesíteni.

b.)   Az Állami Artistaképző Intézet utolsó éves növendékeivel a vállalat éves szerződést köthet, melyre vonatkozó részletes megállapodásokat a MACIVA igazgatója és az Intézet igazgatója közötti külön megállapodás tartalmaz.

Az Intézet növendékei havi minimum 2600 forint alapbérben részesülnek, valamint az Intézet minősítése alapján minőségi bérpótlékot is kapnak.

Egyebekben az Intézet növendékeire a munkaviszonyban álló artistákkal azonos feltételek és juttatások vonatkoznak.

3.NŐK ÉS FIATALKORÚAK SZÁMÁRA TILTOTT MUNKAKÖRÖK

Az Mt. 20. § (2) bekezdése, az Mt. V. 8. §-a, a 6/1982. (VI. 12.) EüM számú rendelet alapján:

-        segédmunkás,

-        állatápoló,

-        fűtő,

-        porondmunkás,

-        rakodómunkás

munkakörökben nőket és fiatalkorúakat alkalmazni nem lehet.

4. TANULMÁNYI SZERZŐDÉS

Az Mt. 21. § (2) bekezdése, az Mt. V. 11. §-a, valamint a 32/1984. (XI. 5.) PM számú rendelet 2. § (1) bekezdése alapján:

A vállalat szakember-utánpótlásának biztosítása érdekében tanulmányi szerződést (társadalmi ösztöndíjat) köt, jogszabályban meghatározott keretek között. Ezen a címen a különféle ráfordítások között elszámolva 30000 forintot helyez évente jóléti és kulturális alapjába.

5. VÁLTOZÓ MUNKAHELY

Az Mt. V. 14. § (2) bekezdéséhez:

a.)   A vállalatnál változó munkahelyre alkalmazott dolgozók az alábbiak:

-        artisták, artistaasszisztensek,

-        cirkuszi táncos statiszták,

-        állatápolók,

-        gépjárművezetők,

-        szak-, betanított és segédmunkások.

b.)   Kiskorú, 18 éven aluli gyermekkel rendelkező artistát Mongólia, Kuba és a Szovjetunió kivételével, Európán túli országokba csak beleegyezésével lehet kiküldeni.

6. PRÓBAIDŐ

Az Mt. 23 § (2), az Mt. V. 18. §-aihoz:

A munkaszerződés megkötésekor az alábbi mértékű próbaidőt kell kikötni:

a.)   A vállalatnál a próbaidő általában 30 nap. Az artisták kivételével, amely munkakörökben próbaidő nem kerül megállapításra.

b.)   Az általánostól eltérő próbaidők az alábbiak:

-        munkakörök, amelyekben a próbaidő 60 napig terjedhet:

belső ellenőr,

adminisztratív csoportvezető,

zenekari tag, karmester,

fővilágosító,

gépkocsielőadó,

gondnok,

kelléktáros,

művészeti titkár,

pénztáros,

porondmester,

rendező,

szervező,

sátormester,

szakmunkás-csoportvezető,

nemzetközi ügyintéző

-        munkakörök, amelyekben a próbaidő 90 napig terjedhet:

osztályvezető,

osztályvezető-helyettes,

osztályszervezetbe nem tartozó önálló

vezetők és

csoportvezetők,

munkavédelmi és tűzvédelmi vezetők,

telepek gazdasági vezetője,

üzemegységek gazdasági vezetői,

üzemegység-vezetők,

zenei vezető,

rendészeti vezető,

műszaki vezető.

7. FELMONDÁSI KORLÁTOK

a.) A vállalat csak az Mt. 26. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével mondhat fel a dolgozónak.

b.) Ha az artistaszám valamely oknál fogva megszűnik, vagy az artista számmal nem rendelkezik, a művészeti osztály írásbeli felszólítására az artista köteles 100 munkanapon belül új számot bemutatni. Új szám a művészeti osztály által elfogadott zsánerban, a Művészeti Tanács véleményének kikérésével hozható létre.

A 100 munkanapos felkészülési időt – indokolt esetben – a vállalat meghosszabbíthatja.

Amennyiben a határidők elteltével új szám nem születik, a vállalat az artista munkaviszonyát megszüntetheti.

Ha az artistaszám a részt vevő tagok vétkessége folytán szűnik meg (pl. számon belüli összeférhetetlenség, személyi viták stb.) és az artista emiatt nem rendelkezik számmal, a vállalat dönt arról, hogy a munkaviszonyt felmondás útján megszünteti, vagy az új szám kidolgozására 100 munkanapos felkészülési időt biztosít.

Amennyiben a 100 munkanap alatt az artista munkaszerződése lejár, a 100 munkanap lejártáig meg kell hosszabbítani.

8. FELMONDÁSI IDŐ

Az Mt. 27. § (1)-(2) bekezdéseihez és az Mt. V. 25. §-ához:

 

 

 

Munkakör

Munkaviszonyban töltött idő/év

0-10-ig

10-20-ig

20-30-ig

30 éven felül

felmondási idő (hét)

a) Osztályvezetők és ezzel egy tekintet alá esők, artisták, valamint azok a munkakörök, amelyekben a próbaidő 90 napig terjedhet

8

10

11

12

b)Adminisztratív csoportvezetők, karmester, rendező

6

8

9

10

c)Fővilágosító, gépkocsielőadó, jelmeztáros, kelléktáros, öltöztető, szakmunkás, csoportvezető, ügyintéző

3

5

6

7

d) az a)-c) alatt fel nem soroltak

15 nap

4

5

6

 

9. FELMENTÉS A MUNKAVÉGZÉS ALÓL

Az Mt. V. 26 § (1) bekezdéséhez:

A munkaviszony vállalat részéről történő felmondása esetén a munkavégzés alól az alábbiak szerint kell felmenteni a dolgozót:

15 naptól 4 hétig terjedő felmond. időnél    15 naptári napra,

5 héttől 8 hétig terjedő felmond. időnél       20 naptári napra,

8 hetet meghaladó felmondási időnél           30 naptári napra.

10. MÁSODIK MUNKAVISZONY, MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONY

Az Mt. 32. §, az Mt. V. 31-32. §-ához:

A vállalattal munkaviszonyban álló, fellépésszám teljesítésére kötelezett művészeti dolgozók (artisták, artistaasszisztensek, karmesterek, rendezők, szólisták, táncosasszisztensek, zenekari tagok) kötelező fellépésszám 55%-ára létesíthetnek második munkaviszonyt.

11. MUNKAKÖRÖN ÉS MUNKAHELYEN KÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS

Az Mt. 35 § (1)-(3) bekezdéseihez:

a.)   A vállalat dolgozóinak a szervezeti és működési szabályzatban, a munkaköri jegyzékben foglalt feladatok ellátására kötelezettek. A változó munkahelyen foglalkoztatott fizikai dolgozó – amennyiben az üzemeltetési forma változása és a helyi körülmények miatt – munkája nem tölti ki a napi törvényes munkaidő mértékét, átmenetileg más munkára is beosztható.

Munkakör

Átmenetileg elvégezhető más munka

Betanított munkás, gépkocsivezető, porondmunkás, segédmunkás

Építés-bontás, segédmunka, kontroll, manézsmunka, autóvillamossági szerelés (képesítés esetén), hangosítás, tablózás

b.)   A dolgozó munkakörébe nem tartozó, vagy állandó munkahelyén kívül elrendelt munkavégzés eseteiben a vállalat az Mt. V. 37. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

12.  GÉPKOCSIHASZNÁLAT

A 2/1982. (XI. 1.) ME számú rendelettel módosított 33/1951. (I. 31.) MT számú rendelet 20/A §-a, a 68/1984. (XII. 20.) MT, a 21/1984. (XII. 30.) ÁBMH számú útmutató, valamint a 112/1985 (MüK. 14.) MM számú utasítás alapján:

a)     Saját személygépkocsi hivatalos célra történő használatáért átalány csak a jogszabályban meghatározott alábbi munkakörökben fizethető azon személyek részére, akik cascoval rendelkeznek:

-        közönségszervező, szervező,

-        utazócirkuszok üzemegység-vezetője,

-        utazócirkuszok üzemegység-szervezője,

-        propagandista.

Kivételes esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója saját személygépkocsi hivatalos célra történő igénybevételét engedélyezheti eseti térítés mellett.

b)     Üzemi tehergépjármű igénybevételét magáncélra kizárólag lakásépítésre és állandó lakhelyváltoztatás miatti költözködés céljára a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti, az alábbi feltételek mellett:

-        lakásépítés esetén az építési engedély bemutatása vagy

-        állandó lakhely változtatása esetén bejelentőlap és személyi igazolvány bemutatása.

13. MUNKÁRA KÉPES ÁLLAPOT

Az Mt. 34. § (1) bekezdése, valamint a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 23. §-a alapján:

a)     Az utazó üzemegységeknél, valamint azokon a helyeken, ahol a munkahely és a dolgozó lakhelye azonos területen van, a munkára képes állapotban való megjelenést, a munkaidő megkezdését az előírt időpontban és helyen a dolgozó felettesénél való jelentkezéstől kell elfogadni.

b)     A MACIVA Gyermekműsor esetében a munkára képes állapotban való megjelenést mindenkor a fellépés helyére indulás időpontjától kell tekinteni.

c)     Amennyiben a dolgozó alkoholos befolyásoltságának valószínűsége felmerül, a dolgozó fegyelmi jogkörrel felruházott felettese az alkoholszondás vizsgálatot rendelje el. Ha a dolgozó a vizsgálatot megtagadja, a munkába állástól, illetve a munkától el kell tiltani.

Továbbá el kell tiltani a dolgozót a munkavégzéstől akkor is, ha túlzott gyógyszer- vagy kábítószer-fogyasztás valószínűsége áll fenn.

14. TÖRVÉNYES MUNKAIDŐ MÉRTÉKE

Az Mt. 37. § (1) bekezdése alapján vállalatunknál a törvényes munkaidő mértéke:

heti 42 óra.

Az Mt. V. 44 § (2) bekezdése alapján a munkaközi szünet tartalma:

20 perc.

15. MUNKAIDŐKERET

Az Mt. 37. § (2) bekezdése alapján a vállalat dolgozóinak munkaideje heti, havi és éves szinten, illetve fellépésszámban kerül megállapításra, az alábbiak szerint:

a)     Heti 42 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak:

a Központ dolgozói (szervezési és propaganda osztállyal együtt),

a Telepek dolgozói (a kelléktárral együtt),

a Fővárosi Nagycirkusz dolgozói.

b)     Havi 182 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak:

az utazó üzemegységek dolgozói,

a Gyermekműsor dolgozói.

c)     Az üzemeltetés változásaival összefüggésben az utazó üzemegységek dolgozóinak munkaideje éves munkaidőkeretben is megállapítható.

d)     Fellépésszám teljesítésére kötelezettek:

Artisták, artistaasszisztensek, karmesterek, zenekari tagok, cirkuszi rendezők, cirkuszi táncos statiszták és ressesörök.

Az Mt. 38. §-a (2) bekezdéséhez, valamint az Mt. Egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelet és az azt módosító 14/1984. (VIII. 22.) MM számú rendelet 12. § (1) bekezdésében és a hivatkozott rendelet 6. számú mellékletében a fentiekben felsorolt művészeti dolgozók munkavégzési kötelezettsége az alábbi:

-        az artisták, artistaasszistensek, ressesörök az alábbi táblázatban foglalt fellépésszámra kötelezettek:

Tiszta hazai fellépés 230 előadás

Tiszta szocialista fellépés 295 előadás

Tiszta kapitalista fellépés 360 előadás

Vegyes hazai és szoc. fellépés

ha 51 % hazai = 270 fellépés

ha 51 % szoc. = 295 fellépés

Vegyes szocialista és kap. fellépés

ha 51 % szocialista = 320 fellépés

ha 51 % kapit. = 360 fellépés

Vegyes hazai, szocialista, kapitalista fellépés, amelynek 51 %-át hazai, ill. szocialistában dolgozta: 310 fellépés

Vegyes kapitalista, szocialista hazai fellépés, amelynek 51 %-át kapitalista országban dolgozta: 360 fellépés





-        a cirkuszi rendezők:

évi fizetésükért 4 cirkuszi vagy más, a vállalat által kivitelezett produkció rendezésére kötelezettek;

-        cirkuszi táncos statiszták:

havonta 40, évente 385 előadás teljesítésére kötelezettek;

-        meghatározott produkcióra vagy szezonra szerződtetett artisták, táncosok, előadóművészek és zenészek szerződésében kell megjelölni a teljesítendő fellépések számát és próbakötelezettséget.

16. MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS

Az Mt. V. 41. § (1) bekezdése alapján a heti 42 órás egyenlő munkaidő-beosztásban dolgozó központi és telepi állományú dolgozók munkaidő-beosztása, a napi 20 perces munkaközi szünetet is beleértve – az alábbi:

a)     Központ:

hétfőtől – csütörtökig                              7.30-16.30 óráig

pénteken                                                  7.30-15.10 óráig

minden szombat szabad

Szervezési és propaganda osztály

hétfőtől – csütörtökig                              9.00-18.00 óráig

pénteken                                                  9.00-16.45 óráig

minden szombat szabad

Telepek

hétfőtől – péntekig                                  7.00-15.45 óráig

minden szombat szabad

b)     Az Mt. V. 41. § (1) bekezdése alapján heti 42 órás egyenlőtlen és osztott munkaidő-beosztásban kell foglalkoztatni a Fővárosi Nagycirkusz dolgozóit.

A dolgozók munkaidő-beosztását az előadásrendhez és a próbarendhez igazodva kell megállapítani.

A munkaidő-beosztást a heti munkarendi értekezleten kell elkészíteni és a dolgozókkal közölni.

c)     Az utazó üzemegységek fizikai és nem fizikai dolgozói heti munkaideje – figyelembe véve a ledolgozott munkaközi szünet hosszát is – egyenlőtlenül és osztottan is megállapítható.

d)     Az osztott munkaidő alkalmazása esetén a két műszak közötti legrövidebb megszakítás 2 óra, kivéve a Fővárosi Nagycirkuszt és az utazó üzemegységeket, amikor három előadást tartanak. Ilyenkor a két műszak közötti legrövidebb megszakítás 1,5 óra lehet.

e)     Az utazó üzemegységek dolgozóinak munkaidejét úgy kell beosztani, hogy az szezonszinten átlagosan havonta – a munkaközi szünetet kivéve – 182 óra lehet.

f)      Az állatápolók munkaidő-beosztása egyenlőtlen és osztott, azonos az utazó üzemegységek fizikai dolgozóinak munkaidő-beosztásával. Munkaidő-beosztásuk szezonban az üzemegység-vezető, pihenő időszakban a telepvezető feladata.

g)     Gépkocsivezetők munkaideje a telepi állomány időszakában havi 182 óra.

Utazó üzemegységeknél foglalkoztatott gépkocsivezetők munkaideje és munkarendje azonos a 16/c pontban, az utazó üzemegységek dolgozóira vonatkozó munkaidő-beosztással.

Személygépkocsi-vezetők munkaideje havi 182 óra.

h)     Portások, éjjeliőrök havi 182 óra figyelembevételével beoszthatók maximálisan napi 24 óra szolgálatra, 48 óra szabadidő biztosítása mellett.

A szükségletnek megfelelően a vállalat egyes üzemegységeiben a portások váltott műszakban is beoszthatók.

i)      Fellépésszám teljesítésére kötelezettek munkaidő-beosztása:

-        A vállalatnál foglalkoztatott valamennyi művészeti dolgozó munkaidejét úgy lehet beosztani, hogy naponta kettő, egy héten egy harmadik előadásra, valamint magyar állami ünnepen (munkaszüneti napon) egy harmadik előadás megtartására kötelezettek.

-        Bohócok az i) pont (1) bekezdésben foglalt fellépésszám-kötelezettségen belül egy előadáson 1 entrére és 2 passzázsra kötelezhetők.

Ressesörök feladata a műsor ügyelése, amelyért az artistákkal azonos fellépésszámra kötelezettek.

-        Az i) pont (1) – (2) bekezdésében felsoroltak tartoznak munkaidejükben az évi fellépésszám keretein belül a rendező beosztása szerint a bevonuláson és a finálén is részt venni, ezért azonban külön fellépésszám nem számolható el.

-        A próbakötelezettségre vonatkozó szabályokat, valamennyi művészeti dolgozóra vonatkozóan, a 14/1874. (VIII. 22.) MM számú rendelet 12. § (2) bekezdés a)–b) pontjai határozzák meg.

A bemutató előtti négy próbáért próbánként 1-1 fellépésszám számolható el.

-        A fellépésszám-kötelezettségen túlmenően az artista köteles számát és az ehhez szükséges technikai eszközöket fellépésre alkalmas állapotban tartani, szezon közben a művészeti osztály vagy az üzemegység-vezető utasítására rendszeresen próbálni.

Ha az artistaszám nem a fellépésszámra kötelezett hibájából marad el – azon a dolgozó megjelent vagy az előadást legkésőbb 12 óráig nem mondták le –, fellépésszámnak  számít és ezért naponta egy fellépésszám elszámolható.

-        Az évi kötelező fellépésszámot artisták esetében csökkenteni kell abban az esetben, ha a fellépésszámra kötelezett fizetést nem kapott (táppénzes állomány és ha impresszálási címen vagy fizetésnélküli szabadságon van távol).

A csökkenés mértéke havi 24 fellépés (ennél rövidebb időre ennek időarányos része).

Betegség esetén, ha az artistának:

szólószáma van és táppénzes állományba kerül, évi kötelező fellépésszámát a fentiek szerint kell mérsékelni;

csoportszámnál, ha egy vagy több csoporttag betegsége a csoport fellépését nem teszi lehetővé – a beteg (betegek) csoporttag éves fellépésszámát ugyancsak a fentiek szerint kell csökkenteni;

ha a csoport többi tagja a bevonuláson és a finálén az üzemegység vezetőjének utasítására részt vesz, ezért részére egy fél fellépésszámot kell elszámolni előadásonként, a fellépésszám-kötelezettség viszont nem kerül csökkentésre.

-        Cirkuszi táncos statiszták táppénzes állománya vagy fizetésnélküli szabadsága esetén a kötelező fellépésszám havi 32 fellépéssel csökkenthető.

17. MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS KÖZLÉSÉNEK IDŐPONTJA

Az Mt. V. 41. § (3) bekezdéséhez:

A dolgozók munkaidő-beosztása az üzemeltetéstől és előadásrendtől függően, a heti munkarendi értekezleten kerül megállapításra.

A munkaidő-beosztást a dolgozók következő heti munkaidejére lehetőleg három nappal előbb kell közölni.

18. A MUNKAVÉGZÉS ÉS MUNKAKEZDÉS KÖZÖTTI PIHENŐIDŐ

Az Mt. 38 § (2) bekezdése alapján a dolgozó részére a napi munkája befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább egybefüggő 8 órai pihenőidőt kell biztosítani, az alábbi munkahelyeken:

utazó üzemegységeknél (Luna Parkok kivételével, ahol a pihenőidő 12 óra).

19. ÉJSZAKAI MUNKA

Az Mt. V. 42 §-a, valamint a 14/1984 (VIII. 22.) MM számú rendelet 14 §-a alapján:

éjszakai munkának minősül a 22 óra után végzett munka, ha az előadás, a próba vagy az építésbontás 22 óra után kezdődik, vagy ennek nagyobb része esik 22 óra utáni időszakra.

20. TÚLMUNKA SZABÁLYOZÁSA

Az Mt. 39. § (1), valamint az Mt. V. 43. § (1)-(3) bekezdései alapján:

a)     A túlmunka elrendelésének szabályai:

A túlmunka elrendelhető szóban vagy írásban. A túlmunka elrendeléséről a dolgozót a munka megkezdése előtt legalább egy nappal korábban értesíteni kell, kivéve az Mt. V. 43. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

b)     A túlmunkvégzés korlátai

-        A fellépésszám teljesítésére kötelezett művészeti dolgozók munkaidő-beosztásán felül – amennyiben egy hét alatt egynél több alkalommal tartanak harmadik előadást, és az nem magyar állami ünnepre esik – harmadik előadást tartani belföldön csak a fellépésszám teljesítésére kötelezett dolgozó beleegyezésével lehet.

-        A Fővárosi Nagycirkusz fizikai állományú dolgozói csak a bemutatót megelőző próbák és az Mt. V. 43. § (3) bekezdésében foglalt esetekben vehetők igénybe túlmunkavégzésre.

Heti egy harmadik előadás címén túlmunkát elrendelni nem lehet.

Az egység éves műsortervétől függően a túlmunkavégzést a fentiek szerint korlátozó keretösszegeket az egység éves tervében kell megállapítani.

-        A telepek állandó főfoglalkozású fizikai dolgozói részére csak az utazó üzemegységek felkészítésének időszakában és ahhoz szükséges mértékben, de havonta és fejenként legfeljebb 60 munkaóra mértékig lehet túlmunkát elrendelni.

Szabadnapon (szabad szombaton), heti pihenőnapon (vasárnap), munkaszüneti napon (állami ünnep) tálmunkát elrendelni csak az Mt. V. 43. § (3) bekezdésében foglalt esetekben lehet.

A szezon időszakában (az utazó üzemegységek üzemeltetése idején) túlmunkát elrendelni csak az üzemeltetési akadályok elhárítása érdekében szabad.

-        Személygépkocsi-vezetők maximálisan 237 órára vehetők havonta igénybe.

Telepi állományú gépkocsivezetők részére a nyári időszakban maximálisan és fejenként a szükséglettől függő, de legfeljebb 30 túlmunkaóra rendelhető el az Mt. V. 43. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén.

-        Állatápolók és téli telepi időszakban maximálisan és fejenként havonta 70 túlmunkaórára rendelhetők be munkavégzésre.

Szezonban túlmunkavégzésük korlátai megegyeznek az üzemegység többi dolgozójának túlmunka-korlátozásaival.

-        Utazó üzemegységek fizikai dolgozói túlmunkakorlátai:

Utazó üzemegységek fizikai állományú dolgozói közül csak a műszakiak, gépkocsivezetők és állatápolók munkakörében rendelhető el túlmunkavégzés.

Túlmunkavégzés elrendelhető üzemeltetési akadályok elhárításán kívül:

  • az üzemegység mozdulása esetén, valamint akkor, ha az üzemegység napi egy előadásnál többet tartott.

Az elrendelhető túlmunkaóra mennyisége az egyes munkakörökben az alábbi:

  • porondmunkások napi két előadás esetén 2 munkaóra

napi három előadás esetén 4 munkaóra.

  • Segédmunkások, ha az előadásban részt vesznek, akkor a porondmunkásokkal megegyező mértékű túlmunkaóra rendelhető el.

ezenkívül a bontási napon 2 túlmunkaóra,

építési napon 6 túlmunkaóra

rendelhető el.

(Megjegyzés: az utazócirkusz építési és bontási feladatiért eddig járó túlórák megváltására új rendszert kell kialakítani, amelynek lényege, hogy az építés-bontásban részt vevő fizikai dolgozók között egy meghatározott fix összeg kerül felosztásra prémiumként, a végzett munka arányában.)

Az összeg személyenkénti felosztását az üzemegység-vezető határozza meg a sátormester és a szakszervezeti bizalmi egyetértésével, valamint a fővillanyszerelő bevonásával. (A sátormester és fővillanyszerelő esetében az üzemegység-vezető és a bizalmi dönt.)

Nagymértékű létszámhiány esetén a túlmunkaórák száma maximum további 2 órával növelhető, a két műszak közötti legalább 8 munkaóra pihenőidő figyelembevételével.

Állatápolók a segédmunkások építés-bontásával, valamint a porondmunkások előadásbani részvételével megegyező túlmunkaórára vehetők igénybe. Az építés-bontás címén elrendelt túlmunkaóra csak abban az esetben indokolt, ha az állatápoló építi az istállósátort vagy ha részt vesz a cirkusz építés-bontásában.

Gépkocsivezetők – amennyiben kiesőnap nélkül 100 km távolságon belül utaznak – mozdulásonként 8 túlmunkaóra rendelhető el.

Ugyancsak igénybe vehetők mozdulásonként 8 munkórára,  ha a cirkusz kiesőnappal, de 100 km-en túli távolságra utazik.

-        Utazó üzemegységek túlmunkavégzésének korlátaival kapcsolatban az elrendeléskor figyelembe kell venni a Kollektív Szerződés 18. pontjában előírtakat.

21. TÚLMUNKA DÍJAZÁSA

Az Mt. 39. § (2) bekezdéséhez:

a)     Művészeti dolgozók túlmunkadíjazása:

A Kollektív Szerződés 15/d. pontjában előírt munkaidőkereten felül végzett munka túlmunkának minősül.

Túlmunkának (többletfellépésnek) minősül az 5/1983. (V. 4.) MM számú rendelet 26. §-ában meghatározott külföldi munkavégzés.

A művészeti dolgozók részére az elvégzett túlmunka fejében pénzbeni megváltás jár.

-        Artisták, artistaasszisztensek és resessörök

A Kollektív Szerződés 15/d. pontjában foglalt munkaidőkereteken felül végzett munkáért túlfellépési díjban részesülnek, az alábbiak szerint:

minden előadás egy fellépésnek számít.

-        Meghatározott időre (szezonra, műsorra) szerződtetett művészeti dolgozók napi két előadás díjazását a szerződésben megállapított munkabér magában foglalja.

Az ezen felül megtartott előadásokért túlmunka díjazására jogosultak.

Amennyiben ezen dolgozók munkaviszonyának kezdete nem tartalmazza a próbák idejét, úgy túlmunkavégzésben részesülnek:

15 próbáig a napi fizetés             30 %-át,

15 próbán felül a napi fizetés      50 %-át

kapják a rendező igazolása alapján.

-        Cirkusz táncosstatiszták havi 40 fellépés és az évi 385 fellépés teljesítésén felül túlfellépés-díjazásban részesülnek.

-        Cirkuszi rendezők túlszolgálati díjazása az évi négy rendezésen felüli rendezésért jár.

b)     Nem fizikai dolgozók túlmunkadíjazása:

Nem fizikai dolgozóknak a túlmunka mennyiségével azonos szabadidő-megváltást kell kapniuk.

Kivételt képeznek:

-        leltározás címén elrendelt túlmunkák, valamint

-        a fővilágosító, porondmester munkakörben foglalkoztatott ügyintézőknek az egységük fizikai dolgozóira vonatkozó elrendelési, korlátozási szabályok szerint elrendelt túlmunkákért,

amelyért pénzbeni megváltás jár.

-        A Fővárosi Nagycirkusz 1. számú pénztárosát, nézőtéri felügyelőit és cirkuszi titkárát – az előadásokkal kapcsolatos többlet feladatok ellátásáért – túlóraátalány illeti meg. Az átalány összege a cirkuszi titkár esetében havi 1000 Ft/fő, a többi dolgozó esetében 800 Ft/fő.

A nem   fizikai munkakörökben foglalkoztatott dolgozók túlmunkavégzésével azonos idejű szabadidejét a Fővárosi Nagycirkuszban és az utazó üzemegységeknél a szezon végén gyűjtötten, a központban és a telepeken a következő hónap végéig kell kiadni.

-        A magasabb vezetőállású dolgozó mellé beosztott titkárnő évi 6 nap szabadidő-átalányban részesítendő

c)     Fizikai dolgozók túlmunkadíjazása:

A fizikai dolgozók túlmunka díjazására vonatkozóan a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 28., és 29. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.


22. TÚLMUNKADÍJAK ELSZÁMOLÁSÁNAK MÓDJA

a)     Művészeti dolgozók túlmunkadíjának elszámolása:

-        Túlfellépési díjak artisták, artistaasszisztensek és ressesörök esetében:

(Éves szerződés, és meghatározatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatottak) a következő fellépésszám teljesítése után túlszolgálati díjazásban részesülnek.

A túlfellépési díj = éves alapbér / 295 = 1 túlfellépés

Belföldön a heti munkaidőkereten felül történő fellépés esetén a 16., illetve 17. Előadásért az egy fellépésre eső értékű többletfellépés-díjazásban részesülnek, melyet a II. szám igazolásokkal kell az üzemegység vezetőjének feladnia.

-        Túlfellépési díjak elszámolási rendszere cirkuszi rendezők esetében:

Éves alapbér / 4 = 1 túlfellépés díja

-        Túlfellépési díjak elszámolási rendszere cirkuszi táncosstatiszták esetében:

Éves túlfellépés = Éves alapbér / 385 = 1 túlfellépés díja

Havi túlfellépés = havi alapbér / 40 = 1 havi túlfellépés díja

b)     Többletfellépés díjazása:

Többletvellépésnek az 5/1983. (V. 14.) MM számú rendelet 26. §-ában meghatározott fellépések minősülnek.

A többletfellépés díjazását külföldön a szerződésben kell kikötni. A többletfellépés díjainak felosztásáról a kiküldetési rendelvényben kell nyilatkoznia az artistának, illetve az érintett művészeti dolgozóknak.

c)     Televíziós felvétel, filmfelvétel:

A 22/c. pont (3) bekezdésében foglalt dolgozók kötelezik magukat külföldön, társulaton belüli televíziós felvételen való részvételre, ha a kikötött gázsi a 22/c. pont (3) bekezdésében foglalt forint devizában átszámolt összegének minimumát eléri.

Az artisták kötelezik magukat televíziós felvételen való részvételre a társulaton kívül is akkor, ha a vállalat által megkötött szerződésben a kikötött felléptidíj minimálisan az artistaszám egy heti (6 napi) gázsijának megfelel.

A szerzői és előadóművészi jogok védelméről saját és a dolgozó érdekében a MACIVA gondoskodik.

-        Televíziós felvétel, filmfelvétel díjazása külföldi vendégszereplés alkalmával az 5/1983. (V. 4.) MM számú utasításban foglaltak szerint történik.

-        Belföldi, külföldi társaság által készített felvétel esetén a gázsi megoszlása:

10 % impresszálási díj a vállalatot illeti meg.

-        Belföldön, a meghirdetett nyilvános előadásról a magyar televízió által készített felvétel esetén a műsorban szereplőket az alábbiak szerinti díjazás illeti meg:

Artisták: másfél havi alapfizetés egy számért, két és fél havi alapfizetés két számért;

Cirkuszi rendezők, karmesterek, üzemegység vezetője, díszlet- jelmeztervező, koreográfus                                         1000 Ft

Zenekari tag, konferanszié, ressesör                             700 Ft

Cirkuszi táncosstatiszta, számlány, asszisztens            400 Ft

Egyéb közreműködők egyhavi alapfizetés                     10 %-a

Ezen díjazás akkor illeti meg a közreműködőket, ha:

a felvételt próba nélkül, az előadáson készítik;

ha a felvételt maximálisan két alkalommal teszik közzé, előre kitűzött időpontban;

ha a műsort külföldi televíziós társaságnak nem adják el;

ha a felvételt nem vágják szét és az az egyes számokat külön-külön semmilyen célra nem használják fel.

-        Reklám jellegű, a vállalat részére sem díjazott televíziós vagy filmfelvételen a műsorban közreműködő artisták belföldön és külföldön térítés nélkül kötelesek részt venni (számonként 1 perc időtartamban). Egyéb esetekben a tiszteletdíj elszámolása a 22. Pont (2) bekezdése szerint történik.

-        Amennyiben a felvételre kerülő számban vállalati tulajdont képező állatok vagy rekvizitek szerepelnek, a bruttó gázsi további 20-a a MACIVÁ-t illeti meg. Hasonlóan kell eljárni, ha az artista a Magyar Televízióban vállal fellépést.

d)     A nem művészeti munkakörökben foglalkoztatottak, túlmunkáért pénzbeni megváltásra jogosult munkavállalók az elrendelt és igazolt túlmunkáért a következők szerint részesülnek díjazásban:

A heti vagy havi munkaidő-beosztáson felül teljesített túlmunkaórákért az 1 munkaórára eső alapfizetés és pótlék jár:

A pótlék mértéke

napi ½ órától 2 óráig    25 %

napi 2 órától 4 óráig     50 %

napi 4 órán felüli rész 100 %

-        A heti vagy havonként közölt munkaidő-beosztás szerinti munkaidőt akkor is ledolgozott időként kell elszámolni, ha a dolgozó a munkahelyén megjelent, de őt nem vagy rövidebb ideig foglalkoztatják.

-        Túlmunkaként kell elszámolni az előzetesen közölt munkaidő-beosztástól eltérő és közölt napi munkaidőt követő órákat.

23. HETI PIHENŐIDŐ

Az Mt. 41. § (1) bekezdéséhez:

a)     A vállalat központjában és a telepeken a heti pihenőnap a vasárnap;

a Fővárosi Nagycirkuszban a heti pihenőnap a kedd, kivéve a váltott műszakban beosztottakat, ahol a pihenőnap a hét bármely napjára eshet.

(Ha a heti pihenőnapra munkaszüneti nap esik és ezen a napon a műsorrend szerint előadást tartanak, akkor a munkaszüneti napot követő napot kell a heti pihenőnapnak tekinteni.)

Az utazó üzemegységeknél és a Gyermekműsornál a heti pihenőnap a hét bármely napjára eshet.

A pihenőnap kiadásának rendjét a heti munkarendben kell meghatározni.

b)     Pihenőnapokat összevontan, a szezon végén kiadni csak a folyamatosan üzemelő üzemegységeknél lehet. Az ilyen üzemegységeknél is arra kell azonban törekedni, hogy a pihenőnapoknak legalább egy részét a dolgozók szezon közben megkaphassák.

Ha a pihenőnapot a cirkusz költözése napján adják ki, gondoskodni kell arról, hogy az érintett dolgozó lakókocsijának költöztetését a tárgynapot megelőző nap 24. órájáig befejezzék.

c)     Az összegyűjtött pihenőnapokat a vállalat köteles a holtidény végéig kiadni. Amennyiben a pihenőnapok kiadására a holtidény végéig nem kerül sor – arra nem nyílik lehetőség –, úgy azt a törvényes rendelkezéseknek megfelelően pénzben kell megváltani.

24, MUNKASZÜNETI NAP

Az Mt 41. § (2) bekezdése és az Mt. V. 45. § (1) bekezdéséhez:

a)     Ha a munkaszüneti nap a heti pihenőnapra esik, akkor a heti pihenőnapra vonatkozó előírások érvényesek a munkaszüneti nap díjazására is. A túlóra pénzbeni megváltására jogosult dolgozóknak a munkaszüneti napon aznapi munkaidejének mértékéig  teljesített munkáért havi fizetésén felül, pótlék nélküli órabérrel kell a végzett munkát elszámolni, de az e napon végzett munka a – dolgozók kívánságára – szabadidővel is megváltható.

A munkaszüneti napon az aznapi munkaidőn túli munkáért – pénzbeni megváltás esetén a 22/d. pontban foglaltak szerinti túlórapótlék jár.

b)     Az Mt. 41. § (3)-(4) bekezdéseihez:

-        A túlóra pénzbeni megváltására nem jogosult dolgozók részére a munkaszüneti napon végzett munkáért, azonos idejű szabadidő-megváltást kell adni.

-        Munkaszüneti napon végzett munkáért az osztályvezetők és a velük egy tekintet alá eső dolgozók sem pénzbeni, sem természetbeni megváltásra nem jogosultak.

25. SZABADNAP (SZABAD SZOMBAT)

a)     Heti szabadnapon munkára berendelni dolgozót csak az Mt. V. 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben lehet.

A szabadnapon végzett munkáért a túlmunka pénzbeni megváltására jogosult dolgozók részére a 22/d. pont szerinti túlórapótlék jár.

b)     A Fővárosi Nagycirkuszban alkalmazott dolgozók heti szabadnapja a hétfő, kivéve a váltott műszakban foglalkoztatottakat, akiknél a szabadnap a hét bármely napjára eshet.

Ha a hétfői napra munkaszüneti nap esik és ezen a napon a Fővárosi Nagycirkusz előadást tart, ehelyett a dolgozóknak másik szabadnapot kell biztosítani.

c)     Fellépésszámra kötelezett művészeti dolgozók részére a heti pihenőnap, munkaszüneti nap gyűjtötten a szezon végén is kiadható.

26. MUNKAKÖZI SZÜNET KIADÁSA

Az Mt. 40. §-a, az Mt. V. 44. § (1)-(3) bekezdései alapján a vállalatunknál a munkaközi (étkezési) szünet

napi 20 perc.

A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ezért a napi munkaidő a munkaközi szünet időtartamával meghosszabbodik.

A munkaközi szünetet a munkahelyen kell eltölteni. Az osztott munkaidő-beosztást alkalmazó egységeknél (pl. a Fővárosi Nagycirkuszban vagy az utazó üzemegységeknél) a 20 perces munkaközi szünetet a munka megszakítása alatt kiadottnak kell tekinteni.

27. SZABADSÁG KIADÁSA

Az Mt. V. 53. § (1) bekezdése, valamint az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 3. § (1) bekezdéséhez:

a)     A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a kiadást megelőzően két héttel hamarabb kell közölni.

b)     A szabadságot általában Magyarországon kell kiadni. A külföldön egy éven túl dolgozóknál európai országokból a munkavállalók szabadságuk letöltésére évenként hazatérhetnek a vállalat költségére.

Tengeren túli és távol-keleti kiküldetésnél a szabadság külföldön is kiadható, azonban három éven túli kinttartózkodás után a dolgozó kérheti szabadságának itthoni letöltését.

Engedély esetén az utazási költségek a vállalatot terhelik. Ha a vállalat a szabadságot külföldön adja ki, akkor a szabadság megkezdése előtti külszolgálati díjazások járnak részére.

 

28. RENDKÍVÜLI ÉS FIZETÉSNÉLKÜLI SZAABDSÁG

Az Mt. 43. § (1) bekezdése:

a)     Amennyiben a külföldi szerződtető partner által ajánlott gázsi nem fedezi a külföldi kinttartózkodás devizális és hazai közvetlen költségeket sem, a vállalat a szerződés teljesítését az artistának impresszálásos formában is felajánlhatja.

b)     Ha az artista szabadságát tölti, úgy átlagkeresete a 15/d. pontban foglalt fellépésszám teljesítése után munkabére és egyéb járandósága folyósítása mellett vállalhatja a szerződés teljesítését.

c)     Ha a b) pontban foglalt feltételek nem állnak fenn, akkor az artista a vállalat igazgatójától fizetésnélküli szabadságot kérhet. A fizetésnélküli szabadság mértéke: a szerződés időtartama az utazási idő beszámításával.

d)     Ha a szerződés teljesítése az artista hibáján kívüli okból (vis maior, tűzkár, földrengés, árvíz, járvány, külföldi cirkusz tönkremenése, betegség, háború, a cirkusz technikai felszereltségének alkalmatlansága) meghiúsul, a vállalat az artistát a fizetésnélküli szabadság letelte előtt munkaviszonyba visszaveszi. Az artistának minden esetben kérnie kell a vállalat igazgatójától a fizetésnélküli szabadság felfüggesztését és csak az engedély után térhet haza. Szerződést csak a vállalat igazgatója bonthat.

Nem minősül vis maiornak, ha a számon belüli ellentétek, a szám szétválása stb. miatt kerül sor a szerződésbontásra.


29. A MUNKA DÍJAZÁSA ÉS A DOLGOZÓK RÉSZÉRE JÁRÓ EGYÉB JUTTATÁSOK

Az Mt. 45. § (1), Az Mt. V. 58. § (1)-(2) bekezdéseihez:

A vállalatunk dolgozóinak bértételeit az 5/1983. (XI. 12.) ME számú, a 18/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendeletek szabályozzák. A munka díjazására vonatkozóan a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 51., 52., 53., 54., és 56. §-ai további előírásokat adnak.

 

30. BÉRRENDSZEREK ÉS BÉRFORMÁK, BÉRTÉTELEK MEGÁLLAPÍTÁSA, A DOLGOZÓK BESOROLÁSA

 

a)     A vállalatunknál foglalkoztatott dolgozók havidíjasok. A vállalat dolgozóira vonatkozó bértételeket az I. számú melléklet, a gépkocsivezetők bértételeit a II. számú melléklet, a grafikusok díjazását a IV. számú melléklet, a szervezők és szervezőtitkárok bérezési feltételeit a VIII. számú melléklet tartalmazza.

b)     A vállalat igazgatója különleges teljesítményekre tekintettel prémium-feladatokat tűzhet ki azon személyek részére, akik a vállalat vagy az adott üzemegység eredményességét döntően befolyásolni tudják. A prémiumszabályzatot a III. számú melléklet tartalmazza.

c) Biztonsági őrszolgálatra berendelt dolgozót – napi 8 órai munkaidőt figyelembe véve – 250 Ft díjazás illeti meg.

 

31. BÉRFEJLESZTÉS

A bérfejlesztés alapelveit és felosztásának főbb arányait a vállalat évenként a bizalmi testületi ülés elé terjeszti, amely egyetértési jogát gyakorolja.

32. BÉRPÓTLÉK

Az Mt. V.62. § (2) bekezdéséhez:

a)     Nyelvpótlék:

Alapfokú nyelvtudással rendelkező dolgozó alapbérében kell az  idegen nyelvtudás anyagi megbecsülését kifejezni.

Az erre vonatkozó intézkedést a munkaszerződésben is fel kell tüntetni.

Az alapfokú nyelvtudás elismerése címén havi 200 Ft-ot lehet megállapítani, az alábbiakban felsorolt munkakörökben foglalkoztatott dolgozóknak:

nemzetközi osztályvezető

nemzetközi osztályvezető-helyettes,

nemzetközi ügyintéző

nemzetközi osztály adminisztrátora

szállítmányozási ügyintéző.

Fentieken kívül nyelvpótlékban részesülhetnek azok a vállalati dolgozók is, akik a nyelvet rendszeresen és rendeltetésszerűen a vállalatvezetés kívánságára használják.

Közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező fenti munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat az alábbi %-os határok között differenciáltan lehet bérpótlékban részesíteni, maximálisan három nyelv tudásának elismeréseként:

 

Középfokú

Felsőfokú

 

nyelvvizsga

Európai nyelvek esetében nyelvenként

4-8 %

8-15 %

Nem európai nyelvek esetében nyelvenként

8-15 %

10-30 %

b)     Gépjárművezetők bérpótlékait a II. számú melléklet tartalmazza.

c)     Csoportvezetői pótlék

-        Azt a fizikai állományú dolgozót, akit a vállalat csoportvezetéssel megbíz és bérbesorolása a csoportvezetői pótlékot nem tartalmazza, külön csoportvezetői pótlék illeti meg.

Csoportvezetői pótlék illeti meg az utazó üzemegységek kinevezett főgépkocsivezetőit.

A pótlék mértéke:

3-10 fő beosztott esetén a havi alapbér 12 %-a,

10 fő felett                                         20 %-a.

-        Az artista egyéni kiküldetés keretében a gázsi elszámolását, fellépésszámának elszámolását és egyéb adminisztratív teendőket is köteles elvégezni.

Ezért a munkáért csoportvezetői pótlékban részesülnek az alábbiak szerint:

5-10 fős csoport esetén havi             800 Ft

11-20 fős csoport esetén havi          1200 Ft

d)     Mankópénz

Mankópénzben azok a dolgozók részesülnek, akik munkaidejüknek legalább felét pénzkezeléssel vagy értékkel bíró nyomtatvány kezelésével töltik.

A mankópénz mértéke:

vállalati főpénztáros                                                 havi 180 Ft

pénztárosok: elszámoltató                                         havi 120 Ft

jegypénztáros                                      havi 100 Ft

Ha a dolgozó a mankópénzre jogosító munkakörét külföldön – vállalati kiküldetésben – látja el, úgy részére a mankópénz a munkateljesítés helyén érvényes devizában kerül kifizetésre.

Az átszámítás hivatalos árfolyamon történik.

e)     A vállalat vagy az artisták kívánságára az artistaszámokat szükség szerint minősíteni kell. A minősítéstől függően az artisták bérpótlékban részesülnek az alábbiak szerint:

Bérpótlék folyósítására a fellépések alkalmával kerül sor, ha a havi munkanapok számánál kevesebb a fellépés, akkor az töredékhónapnak számít.

Töredékhónap esetén az alábbi elszámolást kell alkalmazni:

Bérpótlék összege / havi munkanapok száma = 1 munkanapra eső bérpótlék

Amennyiben az artista két vagy több számban van minősítve, és ezekkel beosztást nyert, minőségi bérpótlékát a magasabb minősítés alapján kell elszámolni.

Az artistaszámok minőségi bérpótléka az alábbi lehet:

 

K kiemelt minősítésű artista esetén havi                              1250 Ft

A/I. kiemelt minősítésű artista esetén havi                           1150 Ft

A/II. kiemelt minősítésű artista esetén havi                          1050 Ft

A/III. kiemelt minősítésű artista esetén havi                           950 Ft

B/I. kiemelt minősítésű artista esetén havi                              900 Ft

B/II. kiemelt minősítésű artista esetén havi                             850 Ft

B/III. kiemelt minősítésű artista esetén havi                            800 Ft

C/I. kiemelt minősítésű artista esetén havi                               500 Ft

C/II. kiemelt minősítésű artista esetén havi                             350 Ft

C/III. kiemelt minősítésű artista esetén havi                            150 Ft

 

f)      Artista II-III. szám díjazása

Ha az artista ugyanazon az előadáson kettő vagy több önálló számmal szerepel, a második, illetve minden további számért bérpótlék illeti meg.

Bel- és külföldön a kiküldetés, valamint Budapesten a műsor megkezdése előtt 15 nappal a II. és a további számra vonatkozóan, meg kell állapodni az artistával a Kollektív Szerződés előírásai szerint.

A megállapodásban rögzíteni kell:

-        a külön díjazandó II. és további számok foglalkoztatásának időtartamát.

Ha a kikötött időtartam alatt a II. és további számot a vállalat egyáltalán nem vagy nem rendszeresen foglalkoztatja, a nem foglalkoztatott játszónapokra csak játszónapi 1 fellépésre járó bérpótlék illeti meg az artistákat.

Azokon a napokon, amikor a II. és a további szám fellép, a ténylegesen ledolgozott előadások alapján illeti meg bérpótlék.

-        Nem kap bérpótlékot a II. és a további szám a szerződés időtartama alatt, ha a szereplés az artista betegsége, vagy önhibája vagy az ő kérésére marad el. (Betegség, csoporttag betegsége, meg nem jelenés stb.)

Ha az artista I. száma más csoporttag betegsége miatt nem dolgozik, II. szám lép elő I. számmá. A vállalat és az artista közös megegyezéssel a II. számot az I. számmal felcserélheti.

-        A bohócokkal és ressesörökkel is II. és további számra vonatkozó megállapodást kell kötni, ha a 16/i. pont (2) bekezdésében meghatározott kereteken felül teljesítenek, illetve, ha a ressesör a bohóctréfákban is közreműködik, műsort közöl vagy konferál.

-        A II. és további számok díjazása:

A II., illetve minden további szám díjazását az alábbi táblázat foglalja magában:

Napi előadásszám

II. szám

III. szám

IV. és minden további szám

1.

50 %

25,0 %

25,0 %

2.

25 %

12,5 %

12,5 %

3.

50 %

25,0 %

25.0 %

4.

50 %

25,0 %

25,0 %

Pl. havi 3000 Fo-os fizetés esetén:

Évi 36000 / 295 = 122 Ft az 1 fellépésértéke

Ennek értelmében a II. és a III. számok elszámolása az alábbi táblázatban kerül összefoglalásra:

 

Napi előadásszám

II. szám

III. szám

IV. és minden további szám

1.

61,-

31,-

31,-

2.

31,-

15,-

15,-

3.

61,-

31,-

31,-

4.

61,-

31,-

31,-

 

Bohóc munkakörben foglalkoztatott artistáknak II. szám címén további 1 entrére és 1 passzázsra, vagy 3 passzázsra kell a fenti díjakat elszámolni.

Ressesörök havi alapfizetésük 25-30 %-áig részesülhetnek bérpótlékban.

Fentiek alól kivételt képez a Gyermekműsorban részt vevő artisták II. számának díjazása ahol – amennyiben a második előadás nem azon a helyen van megtartva, ahol az első – ott a II. és minden további szám díjazása az első előadásra vonatkozó szabályok szerint történik. (Fentieket hasonlóan kell alkalmazni a harmadik és minden további előadásra.)

Adott produkcióra,  szezonra szerződtetett artisták és artistaasszistensi feladatokat ellátása esetén a II. szám díjazása a havi alapbér 50 %-a. Asszisztensi feladatok ellátásáért II-III. szám díjazás nem fizethető.

g)     Éjszakai pótlék

Ha a munkaciklus 22 óra után kezdődik, vagy a munkaidő nagyobbik része esik 22 óra utánra:

-        utazócirkuszoknál mozdulásonként és fejenként 30 Ft éjszakai pótlékátalány, a mozdulásban részt vevő valamennyi munkás állományú dolgozót megilleti;

-        a Fővárosi Nagycirkuszban az alapbér 10 %-a jár a munkásállományi dolgozóknak.

h) Műszakpótlék:

A portásoknak háromműszakos foglalkoztatása esetén a délutáni műszakért 20 %, éjszakás műszakért 40 % műszakpótlék jár.

i)      Vállalati közönségszervezők a VIII. számú melléklet szerint jutalékban részesülnek.

j)      A vállalattal munkaviszonyban álló grafikust meg lehet bízni grafikai tervezési munka ellátásával. Ezért a IV. számú mellékletben meghatározott mértékű bérpótlék illeti meg.

33. AZ ÉRDEKELTSÉGI ALAP ANYAGI ÖSZTÖNZÉSÉRE SZOLGÁLÓ FELHASZNÁLÁSA

A IX. számú melléklet szerint.

34. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK VESZTESÉGES GAZDÁLKODÁS ESETÉN

a) Amennyiben a vállalati nyereség nem teszi lehetővé, hogy évközbeni kifizetésekre (törzsgárda szabályzatban vállalt kötelezettségekre, munkaverseny szabályzatban előírtak teljesítésére) tartalékoljon, akkor a tárgyévet követő 2. év március 31-ig vállal kötelezettséget az elmaradt kifizetések teljesítésére.

b) A nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörök vállalatunknál a 6/b. pont (2) bekezdésben felsorolt munkakörök.

35. AZ ÁTLAGKERESET KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA

A 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 7-10. §-aihoz:

a)     Az alkalmazotti állománycsoportba tartozó dolgozók részére a kifizetett prémium a prémiumfeladatban meghatározott időre;

 

b)     az év végi részesedés az előző naptári évre;

 

c)     A jutalom (egyszeri jutalom, törzsgárda tagságért adott jutalom, „Kiváló dolgozó”, „Kiváló Vállalat” címen kifizetett jutalom és a Kollektív Szerződésben meghatározott egyéb címen járó jutalom) – ellenkező intézkedés hiányában – a kifizetést megelőző négy negyedévre szól.

Kétszeres kifizetés elkerülése elvének megfelelően, az a), b) és c) pontokban említett pénzbeni juttatásokat figyelmen kívül kell hagyni:

- a szabadság és a munkaviszony megszüntetése esetén, a munkateljesítés alóli felmentés idejére, valamint

- a folyamatosan, legfeljebb 30 napnál rövidebb, egyéb ok miatti távollét idejére

járó átlagkereset kiszámításánál, mivel az ilyen távollétek esetén az a), b) és c) pontokban említett összegek csökkentés nélkül kerülnek kifizetésre.

A folyamatosan 30 napnál hosszabb távollét esetén a 31. naptól az átlagkereset kiszámításánál az a), b) és c) pontokban említett kifizetéseket is figyelembe kell venni.

Nyugdíjazás miatti munkateljesítés alóli felmentés idejére az átlagkereset az első naptól megilleti a dolgozót.

Az átlagkereset mindenkor a tárgyhót megelőző négy negyedév átlagában kerül kiszámításra, 30 napnál rövidebb távollét esetében is.

 

36. MUNKABÉREK KIFIZETÉSE

A vállalat a dolgozók munkabéreit a tárgyhót követő hónap 2-án fizeti ki.

A grafikusok teljesítmény-elszámolása a tárgynegyedévet követő hónap 10-e.

 

 

37. TÉVESEN KIFIZETETT MUNKABÉR VISSZAFIZETÉSE

Az Mt. V. 65. § (1) bekezdése alapján a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetéséről szóló értesítést 60 napon belül kell közölni a dolgozóval.

 

38. JÓLÉTI ÉS KULTURÁLIS ALAP FELHASZNÁLÁSA

A X. számú melléklet szerint.

 

39. DOLGOZÓK LAKÁSVÁSÁRLÁSÁNAK MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSA

A legfontosabb tudnivalókat az V. számú melléklet, a részleteket a vállalat Lakásépítési Szabályzata tartalmazza.

 

40. MUNKARUHA

Az Mt. V. 70. § (1)-(4) bekezdései alapján a vállalat dolgozóinak munkaruhát biztosít a VII. számú melléklet szerint, azokon a munkahelyeken, ahol a munka nagymértékű szennyeződéssel, nagyfokú ruhaelhasználódással jár, úgy azt az időjárás elleni védelem, vagy a vállalat működésével járó egyéb körülmények indokolják.

Munkaruhát meghatározott kihordási időre kell adni, annak letelte után a dolgozó tulajdonába megy át.

Ha a munkavállaló munkaviszonya a kihordási idő letelte előtt megszűnik, akkor a dolgozó tartozik a munkaruha időarányos értékét megtéríteni.

a)     A munkaruhára jogosító munkakörökbe lépéssel, illetőleg az előzőleg leadott munkaruha kihordásának lejártát követő nap a juttatási idő kezdetét veszi. Az új munkaruhára való jogosultság a kihordási idő lejártával kezdődik.

b)     A cirkuszoknál manézsban dolgozó műszakiak formaruhát, inget és típuscipőt kapnak, mely a vállalat tulajdonát képezi és csak az előadás alatt viselhető. Fentiek vonatkoznak a zenekarra, a nézőtéri személyzetre, valamint a konferansziéra, valamennyi dolgozóra, akiknek a vállalat készítteti a formaruhát.

Felsőruha kivételével a dolgozók az általuk használt formaruhát a szezon végén megvásárolhatják a vállalat által meghatározott, az elhasználódás mértékének megfelelő áron.

c)     A vállalatnál kettős munkakört betöltők esetében (pl. nyáron gépkocsivezető, télen betanított munkás) a munkaruha kihordási idejét a duplájára kell emelni. Ezen munkaruha kihordásokról külön nyilvántartást kell vezetni.

d)     Külföldre utazó üzemegységeknél a műszaki dolgozók és gépkocsivezetők új munkaruha felvételére jogosultak, amelynek kihordási ideje az adott turné időtartamára szól.

A turné időtartamával az egyébként járó (telepi munkára) munkaruha kihordási ideje felfüggesztés alatt van, illetve meghosszabbodik. A munkaruha kiírás a Műszaki osztály dolgozói részére a Cinkotai telepen, a Fővárosi Nagycirkusz dolgozói részére a helyszínen, a Központ és a Szervezési osztály dolgozói részére a központban történik.

A kiírt munkaruhákat egyénileg csak Munkaruházati Szaküzletekben lehet megvásárolni, a munkaruha kiírási lapon feltüntetett összeghatárig.

Amennyiben az összeget túllépi a dolgozó, a túllépés összegét köteles a vállalat pénztárába befizetni.

 

41. EGYÉB JUTTATÁSOK

A jogsegélyszolgálat költségeinek fedezésére

- a vállalati bérjellegű egyéb költségek terhére elszámolt kifizethető munkabér, illetve tiszteletdíj havi összege 3500 Ft.

42. ELŐLEGKERET

a) Tüzelőelőleg:

A vállalat rendelkezésére bocsátott és a vállalat által egy összegben kifizetett tüzelőutalványokat az igénylés alapján a dolgozóknak 6 havi részletfizetési kedvezménnyel adja ki.

Egy dolgozó általában egy tüzelőutalványt kaphat.

Kivételesen indokolt esetben a szakszervezet javaslatára a vállalat igazgatója vagy ennek helyettese több utalvány kiadását is engedélyezheti egy dolgozónak. A törlesztés ideje ez esetben sem haladhatja meg a 6 hónapot.

b) Rekvizit és kosztüm előleg:

Azoknak az artistáknak, akik saját rekvizittel és kosztümmel rendelkeznek, és azt fel kell újítaniuk vagy újakat beszerezniük, személyenként és maximálisan (az egyéb bért érintő terhektől függően) 10000 Ft-ig terjedő előleg adható, 12 hónapig terjedő levonásra.

Az engedélyt az igazgató adja meg, a művészeti osztály javaslatára, a szakszervezeti bizottság egyetértésével.

A kedvezményben csak azok részesülhetnek, akiknek munkaviszonya az előleg visszafizetésének időtartama alatt fennáll.

43. TÉRÍTÉSEK

a) Rekvizit és kosztüm térítés:

Az artistának tulajdonát képező rekvizit és kosztümök használatáért a vállalat térítést fizet a művészeti osztály javaslata alapján, a szakszervezet véleményének kikérésével.

A térítésen kívül rekvizit és kosztüm javítása is csak az artista terhére történhet.

Ennek egy előadásra eső összegét – a rekvizitek és kosztümök értékének és elhasználódási idejének figyelembevételével – évenkénti felmérés alapján a vállalat igazgatója állapítja meg, 5-40 Ft-os összegben. A térítés elszámolása félévenként a teljesített előadások száma után történik, időszakos szerződéses artistáknál a szerződés lejárta után.

b) Kosztümök és rekvizitek szállítása:

Az artisták rekvizitjeit és kosztümjeit a vállalat tartozik háztól-házig szállítani, budapesti szereplésnél csak abban az esetben, ha a rekvizitek villamossal vagy autóbusszal nem szállíthatók.

Utazásnál, fel- és lerakodásnál minden artista saját rekvizitjének gondos csomagolását, illetve kezelését ellenőrizni köteles.

c) Hangszerhasználati díj:

A zenész saját tulajdonát képező hangszeréért a vállalat térítést fizet. A térítés összegét a Művelődési Minisztérium 7001/1984. számú irányelvek 6. pontja alapján egyéni megállapodásban kell rögzíteni.

44. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Az Mt. 50. § (3) bekezdése, valamint a 10/1983. (VI. 29.) MM számú, a 6/1972. (IV. 21.) MüM számú rendelet 16. § és 1. sz. mellékletéhez:

a) Amennyiben a vállalati dolgozó a munkakörének betöltéséhez szükséges középfokú szakvizsgáját eredményesen befejezte, részére 2500 Ft egyszeri jutalom jár. Ugyanezen felsőfokú szakvizsga letétele esetén 1 havi alapfizetés folyósítandó, valamint rendkívüli alapbéremelés.

b) A mester szakmunkás, valamint a művezetőképzésben részt vevők sikeres vizsgája esetén 15 %-os alapbéremelésben részesítendők.

c) Azoknak az artistáknak, akik a rendes tanulmányi időn túl megszerzik érettségijüket, illetve művészképző diplomájukat, a vállalat jutalmat ad.

45. FEGYELMI FELELŐSSÉG

Az MT. V. 71. § (1) bekezdésben foglaltak alapján

a) Az a dolgozó, akit a vállalattól a tárgyévben fegyelmi büntetés eredményeképpen elbocsátottak, év végi részesedésre és prémiumra nem jogosult.

b) Azt a dolgozót, akit fegyelmi büntetés eredményeképpen áthelyeztek, év végi részesedés és prémium 50 %-os megvonása.

Az Mt. V. 77. § (4) bekezdésében foglaltak alapján

c) Az igazolatlanul mulasztó dolgozó év végi részesedésének összege az alábbiak szerint csökken:

1 nap igazolatlan mulasztás esetén   50 %

2 nap igazolatlan mulasztás esetén 100 %

46. ANYAGI FELELŐSSÉG. A DOLGOZÓ VÉTKESSÉGÉN ALAPULÓ FELELŐSSÉGE

Az Mt. V. 79. § (1) bekezdéséhez:

Anyagi felelősség szempontjából a vállalatnál felelős beosztásúak a 6/b. pont (2) bekezdésében felsorolt munkakörben dolgozók.

47. RAKTÁRI DOLGOZÓK LELTÁRI FELELŐSSÉGE

Az Mt V. 80. § (4) bekezdése és a 18/1970. (VI. 4.) Korm. számú rendelet alapján:

a) A leltárhiány teljes összegének megtérítésére kötelezhetők a vállalat alábbi munkahelyén szolgálatot teljesítő raktárosok:

- Barát utcai jelmeztár raktárosa,

- Fővárosi Nagycirkusz raktárosa.

b) Az alábbiakban felsorolt munkahelyen maximálisan három havi átlagbérükkel felelősek a leltárhiányért a raktárosok, illetve a raktári kiadók:

- Hungária krt.-i telep raktárosa,

- Cinkotai úti telep főraktárosa és raktári kiadója,

- Utazó üzemegységek megbízott raktárosok.

 

c) A b) pontban meghatározott munkakörökben – amennyiben a leltárhiány a készlet 1 %-át meghaladja – a megtérítési kötelezettségen felül a dolgozó részére kitűzött prémium, illetve év végi részesedés legfeljebb 1 évi időtartamra megvonásra kerül.

Fenti kedvezmény megvonásának és a térítésnek együttes összege nem haladhatja meg a leltárhiány teljes értékét.

48. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

a) Munkaképtelenség:

Nyolc napon túli munkaképtelenség esetén a vállalat a külföldön dolgozót hazarendelheti. Ha a beteg dolgozó artista csoport tagja, a csoport egészséges tagjai beleegyezésükkel más művészeti munkára is igénybe vehetők, vagy számuk – ha erre mód van – a csökkentett létszámra átállítható.

Ha a foglalkoztatásukra mód nincs, nyolc nap után a csoport egészséges tagjai is hazarendelhetők.

A megbetegedést három napon belül a vállalat központjának jelenteni kell. Ennek elmulasztásáért a mulasztó anyagilag és személyileg felelős.

b) Artistaszámban bekövetkezett változások bejelentési kötelezettsége:

Amennyiben az artistaszámban a szám lényegét érintő, konstruktív változás történik (számból történő kilépés, számba történő belépés stb.) az artista köteles ezen változást, a tárgyévet megelőzően legkésőbb március 31-ig a művészeti osztálynak bejelenteni.

Amennyiben a bejelentés nem történik meg, és a szám részére kötött szerződést a külföldi fél visszavonja, az ebből származó konzekvenciákat (fegyelmi, kártérítés, stb.) az artista köteles viselni.

c) Írásbeli közlés hatályának beállta:

A vállalat dolgozói, mind az állandó, mind az ideiglenes lakhelyüket a lakóhely-változtatástól számított 48 órán belül tartoznak a munkaügyi nyilvántartáson (artisták a művészeti osztályon is) bejelenteni. Az írásbeli közlés akkor is hatályos, ha azt a vállalatnál bejelenti, akár állandó, akár ideiglenes lakcímre ajánlott küldeményként adták fel.

A lakáscím változása bejelentésének elmulasztásából fakadó következményekért a mulasztó dolgozót terheli a felelősség.

49. HATÁLYBALÉPÉS

A Kollektív Szerződés 1986. január 1-től lép hatályba.

A Kollektív Szerződés 10 db mellékletet tartalmaz.

Budapest, 1986 március 24.

Várszegi Alojzia s.k.                                                                Budai Imre sk.

SZB-titkár                                                                               igazgató