Artistaművészek Szakszervezete: Beszámoló a IX. Kongresszus óta végzett munkáról

Az Artistaművészek Szakszervezete elnöksége ez úton kíván számot adni arról a tevékenységéről, amit a IX. kongresszus óta végzett, a kongresszus határozataiban megfogalmazott célok, valamint az élet által felvetett feladatok megvalósítása érdekében.

A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége IX. kongresszusának határozata tartalmazza mindazokat a feladatokat és célokat, amelyeknek megvalósítása érdekében szerveztük tevékenységünket, hiszen az általános művészeti területtel összefüggő feladatok mellett tartalmazza a határozat az egyes szakmák speciális problémáinak megoldására irányuló célkitűzéseket is.

ELŐZMÉNYEK

A folytonosság megértése érdekében vissza kell idézni azokat az eseményeket, amelyek közvetlenül a IX. kongresszust megelőző években a Magyar Cirkusz és Varietében következtek be, melyeknek hatására megváltozott az artisták szakszervezetének szervezeti felépítése, megromlott a MACIVA 1976-ban kinevezett új vezetéséhez fűződő kapcsolata.

Idézet az Artistaművészek Szakszervezete elnökségének a VIII. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolójából:

„A VIII. kongresszus második évében változás következett be a MACIVA állami vezetésében, mely további nagymérvű személyi változásokat eredményezett. A vezető személyek átcsoportosítása, a nehezülő gazdasági helyzet miatt egy mindenáron és indokolatlanul nagymérvű visszaszorításra törekvés, elsősorban az artistaművészek vonatkozásában, meglehetősen rossz hangulatot váltott ki, ami a művészeti alkotómunkát, munkakedvet igen negatívan befolyásolta. Ennek következtében egy kiélezett helyzet alakult ki a vállalatvezetés és a szakszervezet között. A jobb együttműködésre való törekvés jegyében 1978 májusában személyi változást hajtottunk végre: a MACIVÁ-nak külön lett függetlenített szb. titkára és az Artistaművészek Szakszervezete elnöksége három alapszervezettel, valamint a magán és impresszált artistákra kiterjedő hatáskörrel működött tovább. A konstrukció változás jelenlegi formájában több szerteágazó területet ölel fel – s majdan a kaszkadőrök és az alkalmi cirkuszok működése során – eredményezni fogja az Artistaművészek Szakszervezete tekintélyének visszaállítását, megszilárdítását.”

Eddig az idézet.

E rövid visszaemlékezés teszi érthetővé azoknak a MACIVA-ban történt eseményeknek a bekövetkeztét, amelyek röviddel a kongresszus után 1981 februárban a bizalmi testület ülésen robbantak ki. Az ülésen a szakszervezetben történt személyi változás ellenére összeegyeztethetetlen ellentét nyilvánult meg a tárgyalt problémák, a vállalat tevékenységének értékelésében, a művészeti munka, a külföldi kapcsolatok megítélésében, a bizalmi testület és a vállalatvezetés között. Az artisták, a szakma, szinte az összdolgozók álltak ellen az igazgató szakszerűtlen intézkedéseinek, antidemokratikus vezetési módszereinek.

A testületi ülésen történtekről az volt elnökségünk véleménye, hogy a kialakult rossz munkahelyi légkör, az üzemi demokrácia hiánya, a dolgozók és vezetés közötti elmérgesedett viszony a vállalati munkavégzés gátjává vált, az tovább nem tartható fenn. Ezért elnökségünk javasolta az MSzSz elnökségének, tűzze napirendre a MACIVA általános helyzetének, a demokratikus fórumok működtetésének, a munkahelyi légkör alakulásának vizsgálatát.

Mi pedig a MACIVA dolgozóinak élet és munkakörülményei, az artisták folyamatos foglalkoztatása, a művészeti fejlődés biztosítása, a külföldi kapcsolatok bővítése érdekében készítettük el előterjesztésünket a szövetség elnöksége 1981 augusztusi ülésére. Beszámolónkban nem kívánunk részleteiben kitérni azokra az eseményekre, amelyek az 1981 augusztusi MSzSz elnökségi ülés, majd az 1981 december 28-i MSzSz állásfoglalást követően 1984 május 1-ig, a MACIVA új igazgatójának kinevezéséig következtek be. Ezek az események az MSzSz segítségével, az elnökségi és központi vezetőségi ülések nyilvánossága előtt, sokszor a legélesebb fegyverekkel formálódtak olyanná, aminek eredményeként közel kétésfél év után megtörtént az igazgatóváltás.

Elnökségünk azzal kívánja összegezni ezt a MACIVA és cirkuszművészet számára oly  szomorú időszakot, miszerint megállapítjuk: szakszervezetünk 1981 évi értékelése a MACIVA művészeti, gazdasági helyzetéről objektív, a tényeknek megfelelő volt. Ugyancsak tárgyszerű volt értékelésünk a végsőkig elmérgesedett üzemi demokrácia, a politikai és munkahelyi légkör tarthatatlanságával kapcsolatban is.

Megállapításainkat bizonyítja az 1983 év katasztrofálisan gyenge gazdasági eredménye, a Művelődési Minisztérium által lefolytatott komplex vizsgálat eredménye, valamint az új igazgató értékelése arról a mélyponton lévő állapotról, amelyben átvette a vállalatot.

Engedjék meg, hogy ezúton mondjunk köszönetet mindazoknak az elvtársaknak, akik az MSzSz elnökség, a titkárság, az apparátus, valamint a MACIVA szakszervezeti alapszervezetének tagjaiként segítették harcunkat, mert megítélésünk szerint ez volt szakszervezetünknek a kongresszus óta eltelt időszak legjelentősebb tevékenysége, melynek eredménye kihat majd az artisták művészeti fejlődésére, a cirkuszművészet területén dolgozók élet és munkakörülményeinek pozitív alakulására, a MACIVA művészeti és gazdasági talpraállítására.

A Művészeti Szakszervezetek feladatai az alkotómunka feltételeinek javításában, művelődéspolitikai célkitűzések végrehajtásának segítésében

E feladatokkal kapcsolatban elnökségünk a következő szempontokat tartotta kiemelkedően fontosnak.

  1. Az alkotómunka feltételeinek kialakítását a nyugodt alkotói légkör segítésével, erősítésével.
  2. A művészeti és szakmai továbbképzés formáinak bővítését új számok megalkotására.
  3. A MACIVA és ezen keresztül a cirkuszművészet minisztériumi felügyeletének rendezését.
  4. A MACIVA-nak a szocialista országokkal folytatott kapcsolataihoz szükséges állami dotáció további biztosítását.
  5. A kiemelkedő tevékenységet folytató artistaművészek jobb elismerését, művészeti kitüntetését.

- Sajnos a beszámolási időszak első háromésfél éve nem kedvezett a MACIV-ban az alkotómunka feltételei javulásának, a nyugodt alkotói légkör erősítésének, bár elnökségünk napirendre tűzte és foglalkozott a művészeti munka szakszervezeti megsegítésének lehetőségeivel állásfoglalásában, melyet megküldött a volt igazgatónak és szb. titkárnak. Javaslatot tettünk a művészeti osztály és az szb. fejlesztéssel kapcsolatos együttműködésére, azonban e javaslatból nem valósult meg semmi.

- Addig nem lehetett sem az alkotómunka feltételeiről, sem a szakmai művészeti fejlesztés továbbképzéséről, új számok megalkotásának bővítéséről beszélni, ameddig az igazgatónak az volt az álláspontja, hogy a MACIVA-nak nincsenek feladatai a művészeti fejlesztés, az új számok megalkotása területén. Szakszervezetünk a legélesebben bírálta az igazgatót ezért a minden szempontból tarthatatlan álláspontjáért, valamin azért, mert 2 évig nem működtették a művészeti tanácsot.

Bírálatainkkal elértük, hogy először formálisan, majd Heitz György művészeti osztályvezető tevékenysége óta érdemben is működik a tanács.

-A cirkusz mint művészeti műfaj szempontjából nem közömbös az, hogy a Művelődési Minisztériumban a felügyeletet ellátó főosztály eredeti funkciójánál fogva erre hivatott-e, ezért kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy melyik főosztály felügyeli a MACIVA-t.

Kezdeményezésünk eredményes volt, mert javaslatunkra a MACIVA mint a cirkuszművészet bázisvállalata visszakerült a Művészeti Főosztály felügyelete alá.

Ennek az intézkedésnek véleményünk szerint igen nagy szerepe volt abban. hogy a MACIVA megszüntetésére tett igazgatói javaslatot a minisztérium vezetése elvetette, mert a javaslatban szereplő kizárólag kedvező gazdaságossági szempontokkal szemben, a cirkusz művészeti, kulturális és közművelődési szerepe kapott meghatározó hangsúlyt, az érvényesült a döntésben.

-A cirkuszművészet jövője szempontjából létfontossággal bírt, hogy a MACIVA a szocialista országokkal folytatott cseréjéhez továbbra is felhasználhassa a dotáció bizonyos szükséges részét. Állásfoglalásunk és tárgyalásaink eredményeként döntően hozzájárultunk ahhoz a pénzügyminisztériumi döntéshez, melyben visszavonták előző intézkedésüket és engedélyezték, hogy a MACIVA a kapott dotációt a működésének költségeire szocialista országokban is felhasználhassa.

-Szakszervezetünk kezdeményezései nyomán a cirkuszművészet állami és társadalmi megbecsülése nyilvánul meg azoknak a kiemelkedő tevékenységet folytató artistaművészeknek az elismerésében, akiket kormányzatunk művészeti kitüntetésben részesített.

Javaslatunkra Pataki Ferenc és Weisz Nándor érdemesművész, Richter József, Eötvösné Kovács Kati, Axt László és Eötvös György Jászai Mari művészeti kitüntetésben részesültek. Különösen nagy eredménynek számít a műfaj elismerésében Weisz Nándor kitüntetése, hiszen személyében az első akrobata kapott ilyen magas elismerést.

Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a jól dolgozó társadalmi tisztségviselőinket is kitüntetésbe részesítsük. SZOT aranyat ketten, ezüstöt négyen, oklevelet négyen kaptak. Szocialista Kultúráért érdemérmet öten, Kiváló Munkáért kitüntetést hárman vehettek át.

Területünk társadalmi megbecsülését jelzi továbbá, hogy az intézményeinkben dolgozóknak 2 db. Munkaérdemrend arany, 3 db. Munkaérdemrend ezüst, 1 db. Munkaérdemrend bronz fokozatú kitüntetést, 1 db. Apáczai Csere díjat adományoztak.

A szakmai fejlődés biztosításának, a MACIVA-nak fiatal kimagasló tudású artistákkal és artistaszámokkal való ellátásának bázisa kell legyen az Állami Artistaképző Intézet. Sajnos ennek az elvárásnak az utóbbi években nem tudott maradéktalanul eleget tenni, elsősorban azért, mert nem volt megfelelő kapcsolata a MACIVA-val. Ahhoz ugyanis, hogy az intézet megfelelő hatásfokkal tudja kiszolgálni a MACIVA-t az szükséges, hogy a „megrendelő” megfelelő művészeti koncepcióval rendelkezzen, aminek szerves része az intézettől elvárt fejlesztés

Miután a beszámolási időszak nagyobb részében a MACIVA-nak nem volt művészeti vezetése, így olyan koncepciója sem lehetett, ami érvényesült volna az intézet munkájában.

Ennek eredménye, hogy az 1981, 82, 83, 84 években érettségizett fiatalok jelentős része nincs a MACIVA állományában.

Hatással volt munkájuk hatásfokára az is, hogy a MACIVA artistáinak bére alacsony, a külföldi kapcsolatok elsorvadása lecsökkentette jövedelmüket, e miatt megcsappant a fiatalok körében az artistapálya vonzereje, egyre kevesebb a jelentkezők száma, illetve a jelentkezettek tehetsége.

Az intézetben külföldi artistaképzés és maneken képzés is folyik.

Ebben a fejezetben kívánjuk értékelni a Vidám Park vezetésének és dolgozóinak azt a tevékenységét, ami a szórakoztatás színvonalának a közönség kulturáltabb kiszolgálásának fejlesztését szolgálja.

A népgazdaság nehéz helyzete, az a tény, hogy kevesebb dollár állt rendelkezésre új nyugati üzletek behozatalára, megnehezítette a fejlesztés mennyiségi és minőségi teljesítését. Éppen ezért elismerésre méltó a Park igazgatóságának a fejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége, mert a szerény deviza lehetőségeket pótolni tudták a saját erőből készített üzletek beindításával, helyettesíteni a fegyelmezettebb, udvariasabb munkájukkal, a közönség kulturáltabb kiszolgálásával, amivel mindenképpen hozzájárultak a park közönségének magasabb színvonalú szórakoztatásához.

Demokratizmus, a fórumok működése, szervezeti élet

Az üzemi demokrácia, a demokratikus fórumok működésének lehetetlen helyzetéről a MACIVA-ban az igazgatóváltásig már szóltunk. Itt már csak arról kell beszámolni, mi történt 1984 május elseje óta. E rövid idő alatt az új igazgató a szakszervezettel való megállapodás alapján aláírta a vállalat demokratikus fórumainak működési szabályzatát. Ebben bővítették a fórumok számát, egyfelől a különböző egységekben tartandó termelési tanácskozások mellett egy évben egyszer össztársulati ülést tartanak, ahol az igazgató az összes dolgozónak számol be az éves tevékenység eredményeiről, a következő év terveiről, másfelől a szakszervezeti bizottság összevont szakszervezeti nap és bizalmi testületi ülés keretében a teljes szakszervezeti tagságnak számol be éves tevékenységéről.

E megállapodás alapján két év szünet után március 13-án a bizalmi testületi ülés is élni tudott a jogszabályban biztosított jogaival a vállalat 1985. évi terve, a bérfejlesztés arányai, a részesedési alap felhasználása, a Kollektív Szerződés módosításával kapcsolatban.

Feltétlen szólni kell arról a jó légkörről, mely a bizalmi testületi ülés előkészítése során nyilvánult meg az igazgatóság és az szb. között. A vitás kérdésekben megfelelő kompromisszumokkal egyeztették az álláspontokat, és a testület elé már közös javaslatokat terjesztettek.

Olyan eredmények ezek, melyeknek révén zavartalanná és gyümölcsözővé vált a vállalatvezetés és szakszervezet kapcsolata, pozitív irányba változott a munkahelyi légkör, a dolgozók politikai hangulata.

Az üzemi demokrácia színvonala, a demokratikus fórumok működtetése, a vállalatvezetés és szakszervezet együttműködése a Vidám Parkban valósult meg a legteljesebben, a legzavartalanabban. Ennek hatására vált a politikai és munkahelyi légkör olyan alkotóvá, aminek eredményeként a vállalati kollektívát 1981-ben miniszteri oklevéllel, majd 1983 évben ”Kiváló Vállalat” címmel tüntettek ki.

Ez a minden tekintetben megnyugtató és eredményes demokratikus légkör, melynek egyik létrehozója Dr. Horváth Sándor igazgató elvtárs volt, a továbbiakban is biztosítva van, mert Horváth elvtárs nyugdíjba vonulása után Tari Julianna elvtársnőt elnökségünk tagját nevezték ki igazgatónak.

Az állami Artistaképző Intézetben nem volt régi hagyománya az önálló szakszervezeti munkának, nem volt sokéves gyakorlata annak, hogy az szb. tagja vagy a bizalmi, a jogszabályokban rögzített mértékben egyenlő partnere az igazgatónak.

Menetközben tanulták meg az együttműködés kötelező szabályait, néha zökkenőkkel, de végül is a felek jóindulatú közeledése folytán kialakult a jó partneri kapcsolat, aminek hatására megfelelően működnek a demokratikus fórumok, jó a munkahelyi légkör.

Szakszervezeti életünk demokratizmusa megfelelő. Az elnökség állásfoglalásaiban, határozataiban minden esetben érvényesült az alapszervezetek véleménye, álláspontja. Az elnökségi ülések állandó meghívott résztvevői az alapszervezetek titkárai, akik hozzászólásaikkal alakítják az elnökség határozatait.

Az alapszervezetek munkájában is érvényesült a demokratizmus, mert a döntésre kerülő fontosabb kérdésekben a bizalmiakkal kibővített szb. üléseken a dolgozók véleményének figyelembe vételével hoztak döntéseket. A Kollektív Szerződés módosítása során pedig minden esetben csoportértekezleteken ismertették a javaslatokat, alakították ki a dolgozók véleményét.

Szervezeti életünk szélesedett, fórumai bővültek. 1983 áprilisban megalakítottuk a kaszkadőrök szakszervezeti alapszervezetét a Kaszkadőr Szakszervezeti Bizottságot. Megfelelő szervező munkával elértük, hogy a filmművészet, a filmgyártásban jelentős szerepet játszó kaszkadőröket beszerveztük a mozgalomba, megteremtettük a lehetőségét, hogy a kaszkadőrök szervezetten tudjanak az őket érintő kérdésekre hatást gyakorolni.

Nem volt megoldott a magán és impresszált artisták szervezeti életének kialakítása, ezért 1982 óta évenként egy alkalommal szakszervezeti nap keretében számoltunk be elnökségünk munkájáról, arról a tevékenységünkről, melyet a magánartisták érdekében végeztünk. Ezeken a gyűléseken ismertettük részletesen azokat a jogszabály változásokat, amelyek érintik a tagok élet- és munkakörülményeit.

Új tevékenysége volt elnökségünknek az általunk szervezett egésznapos bizalmi tanfolyam, melyen szövetségünk vezető munkatársai és felkért előadók tartottak igen színvonalas előadásokat.

A szakszervezeti bizottságokat évenként beszámoltattuk az oktatási munka eredményeiről, gondjairól.

Kapcsolódtunk a szövetség központi oktatási rendezvényeihez. Várszegi Alojzia két éves vezetőképző SZOT iskola elvégzése után lett 1982-ben a MACIVA függetlenített szb. titkára. Tisztségviselőink Balatonfüreden vettek részt különböző tanfolyamokon.

Nagyra értékelték a MACIVA szb. 1984-ben rendszeresített kezdeményezését, azt, hogy negyedévenként Alapszervezeti Híradót jelentettek meg, mellyel elősegítették az információk áramlását a vezetés és dolgozók között.

Munkánk gyengéje a bizalmi csoportok működtetése. Az igaz, hogy egy-egy bizalmi testületi ülés, összevont taggyűlés alkalmával megtárgyalták a rendelkezésre bocsájtott anyagokat, azokról véleményt alkottak a csoportok tagjai, az is igaz, a termelést az élet és munkakörülményeket érintő kérdéseket a műhelyekben, irodákban munka közben, ebédszünetben megtárgyalták, ami hiányzik az, hogy mindezeket csoportértekezletek keretein belül tegyék, hogy ezzel hivatalos alátámasztást nyerjenek a kialakított vélemények.

Összefoglalva megállapíthatjuk, alapszervezeteink vezetőségei mindent megtettek azért, hogy megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki az intézmények vezetőivel, hogy minél tartalmasabban működjenek a vállalati demokratikus fórumok, hogy a szakszervezet élni tudjon a törvényekben biztosított jogaival.

Szervezeti életünk építése terén, a szakszervezeti demokrácia fejlesztése, a fórumok működtetése területén elnökségünk teljesítette a határozatban megfogalmazott célokat.

Bővítettük alapszervezeteink számát, megfelelő formát találtunk a magán és impresszált artisták szervezeti életének megoldására.

Az élet- és munkakörülmények alakulása

A kongresszusi határozat ráirányította a figyelmünket azokra a népgazdaság nehézségeiből adódó ellentmondásokra, amelyek az elmúlt időszakban az igények és lehetőségek között feszültek. Ezek hatására óvatosan fogalmazott, amikor az életszínvonal alakításával kapcsolatban csak azt célozta meg, hogy „a nehézségek ellenére az élet és munkakörülmények szintje ne csökkenjen, illetve a népgazdaság lehetőségeinek arányában javuljon.”

Az Artistaművészek Szakszervezete segítse azokat a törekvéseket, amelyeket a MACIVA dolgozói élet és munkakörülményeinek javítására, az artisták folyamatos foglalkoztatása érdekében kíván megvalósítani.

Támogassa a tervszerű műszaki fejlesztést, a létesítmények biztonságos üzemelését.

Vizsgálja  meg a szakmai foglalkoztatást, a munkaerő helyzetet. Az állami szervekkel együttműködve vizsgálja felül az artistaművészek bérrendszerét egy jobb, ösztönzőbb rendszer kialakítására.

Kezdeményezze az artistaművészek számára a szakmai nyugdíj bevezetését.

Sajnos ezeknek az elvárásoknak szakszervezetünk csak részben tudott eleget tenni, ugyanis az elmúlt évek során a MACIVA dolgozóinak élet és munkakörülménye együtt romlott a vállalat gazdasági eredményeivel. A nemzetközi kapcsolatok beszűkülésével csökkent az artisták foglalkoztatása, megszűnt a komplett cirkuszok külföldi üzemelése, felgyorsult minden területen a fluktuáció, a vezetők és munkások menekültek, az irodák és műhelyek üresen maradtak.

Az életszínvonal csökkenése legjobban az artistákat érintette egyfelől azért, mert nekik nem volt másik vállalat, ahová elmehettek volna, másfelől az artisták bérezése a legalacsonyabb. 1985-ben kb. 3319 forint az alapbérátlag és 4700 forint az átlagkereset, amiből fizetni kell a rekvizit és kosztüm költségeit. A legérzékenyebben az érintette az artisták jövedelmét, hogy elvesztették a külföldi napidíjakat, ami a legsúlyosabb megélhetési gondokat okozta, hiszen bár ez sehol nincs hivatalosan kinyilvánítva, az artista bérezésébe szervesen beletartozik a külföldi napidíj, mert e nélkül nem tud megélni.

A bérfejlesztések hiányát, a beruházások elmaradását nem pótolta, hogy a cinkotai telepen átadták a II. számú műhely épületét, ami jobb körülményeket teremtett a munkások számára, és lehetővé tette a Hungária körúti telepen két újabb próbaterem kialakítását.

Elnökségünk mindent elkövetett azért, hogy legalább az új jogszabályok létrehozásánál megfelelően képviselje a dolgozók és a vállalat egyeztetett érdekeit.

Pozitívum, hogy az elmúlt időszak alatt minden intézményünkben áttértek az 5 napos munkahétre. Minden segítséget megadtunk ahhoz, hogy a feltételek biztosítva legyenek, így például javaslatunkra a Vidám Park bértömeg preferenciába részesült.

A cirkuszművészet, a MACIVA és az artisták további sorsának megvédése szempontjából élre kívánkozik az a tevékenységünk, amellyel elértük, hogy ne valósuljon meg a volt igazgató átszervezési javaslata, ami a MACIVA felszámolását, az artisták státuszának és éves szerződtetésének a megszüntetését jelentette.

Szakszervezetünk javaslatára kapott a MACIVA jogot arra, hogy egyes kérdésekben a Kollektív Szerződésben szabályozza az artisták külföldi kiküldetésének feltételeit.

Ez tette lehetővé, hogy a bizalmi testületi ülésen a Kollektív Szerződésben olyan megállapodást kössenek, ami az előzőekhez képest engedményeket tett az artisták részéről, mégis a jelenlegi helyzetet, az artisták és vállalat együttes érdekeit fejezi ki.

Harmincöt év után először jogszabályban rögzítették az artisták éves kötelező fellépésszámát. Javaslatunkra 200-360 fellépés teljesítésére kötelezték az artistákat, szemben a minisztérium javaslatával, melynek alapján 300-450 lett volna az éves fellépésszám.

Kezdeményezésünkre a PM könnyítette az artisták lakókocsija és nagy hengerűrtartalmú gépkocsija után fizetendő adó mértékét, amikor azok külföldön üzemelnek.

Eredményesnek tekintjük az előadóművészek új adórendeletét.

Eljártunk a PM-ben és segítettünk abban, hogy a MACIVA 1985-ben 5 millió forint többlet támogatást kapjon.

A magánartistáknak tartott szakszervezeti napon összekötő szerepet vállaltunk a magáncirkuszokban dolgozók és a MACIVA vezetése között. Tevékenyen hozzájárultunk ahhoz, hogy 1983-ban 12 magáncirkusszal kötöttek együttműködési szerződést, 1984-ben pedig megalakult az első cirkusz gmk.

Elnökségi ülésen, melyre meghívtuk Simó Tibor elvtársat, feltártuk nyugdíjas artistáink nehéz helyzetét. Felkértük Simó elvtársat, továbbítsa állásfoglalásunkat a SZOT felé. Javasoltuk olyan rendelet megalkotását, mely szerint a létminimum körüli nyugdíjakat évenként olyan magas százalékkal emeljék, amilyen magas az árszínvonal emelkedése.

Köszönet illeti meg a MACIVA vezetését, elsősorban a szakszervezeti bizottságot, az artistákat, a Fővárosi Nagycirkusz és a szervezés dolgozóit az öregek iránt mutatott gondoskodásukért, melynek révén ismét megrendezték a nyugdíjas előadásokat.

Szakszervezetünk MSZSZ szinten is, a tragikus baleset megtörténte óta segítette Gál Tiborné artistát jogainak érvényesítésében. Javaslatunkra az MSZSZ elnöksége az előadóművészek jogdíj alapjából 1983 évtől havi 1000 forint járadékot állapított meg részére.

A kaszkadőrök alapszervezetének megszervezésével, a szakszervezeti bizottság tevékenysége folytán javultak a filmgyárban a működésük feltételei. Ezúton mondunk köszönetet a MAFILM igazgatóságának, szakszervezeti bizottságának, amiért elfogadták partnerként a kaszkadőr vezetőséget.

A dolgozók élet és munkakörülményeinek állandó és egyenletes javulásáról számolhatunk be a Vidám Parkban és az Artistaképző Intézetben. Mind a két helyen a dolgozókról való gondoskodás jegyében igyekeztek ellensúlyozni az áremelések életszínvonal csökkentő hatását.

Különösen követésre méltó a Vidám Park bérpolitikája, amivel még különadó megfizetését is vállalták annak érdekében, hogy évről évre a kedvezményezetten felül fejleszthessék a dolgozók bérét. Jó és eredményes befektetésnek bizonyult ez a bérkoncepció, mert hatására csökkent a fluktuáció, kialakult egy viszonylag stabil szakmunkás gárda, ami alapja lett az üzemelési terv teljesítésének, a nyereség fokozásának, ami lehetővé tette az állandó műszaki fejlesztést, új, egészséges műhelyek, szociális helyiségek építését. Mindezen eredmények tették érdemessé a kollektívát a Kiváló Vállalat cím viselésére.

Területünkön a legmagasabb átlagjövedelemmel – évi 75298 Ft – az Artistaképző Intézet dolgozói, tanárai rendelkeznek. Dicséri ez a magas jövedelem az intézet vezetését, a dolgozókról való gondoskodását, de kifejezi elsősorban a cirkuszművészet államunk, társadalmunk által való elismerését.

Nem sikerült előbbre lépni az Intézet kollégiuma bővítésének kérdésében, bár ez bekerült a szövetség probléma-gyűjteményébe. A pályakezdő fiatal artisták gondjainak csökkentésére javaslatunkra a MACIVA két ízben emelte a gyakorlófellépést teljesítők kezdő bérét.

A népgazdaság nehézségei miatt nem tartottuk időszerűnek a szakmai nyugdíj felvetését. Eddig minden rászorulónak el tudtuk intézni a kivételes szakmai nyugdíjaztatását. Igényünket fenntartjuk, a következő ötéves terv periódusában a népgazdaság helyzetétől függően kérjük a megvalósítását.

Összefoglalva az élet és munkakörülmények alakulását, megállapíthatjuk annak kétarcúságát. Az artisták, a MACIVA dolgozóinak életszínvonala sokkal erősebben romlott, amint azt a népgazdaság ráhatása, az árak emelkedése indokolta volna, a Vidám Park, Artistaképző , a kaszkadőrök helyzete a filmgyárban olyan mértékben javult, ami megközelítően kiegyenlítette a külső nehézségek ráhatását.

Budai Imre elvtárs 1984 májusi kinevezése óta úgy elnökségünk, mint szakszervezeti bizottságaink kapcsolatai az intézmények vezetőivel, Párt és KISZ szervezeteivel mindenhol jó. Elnökségünk korrekt partnerkapcsolatot alakított ki a Minisztérium és a Fővárosi Tanács illetékes vezetőivel, jó munkakapcsolatot szövetségünk vezetőivel, az apparátus tagjaival.

Befejezésül köszönetet mondunk szakszervezetünk minden tisztségviselőjének azért az áldozatos munkáért, amit a társadalmi célok és dolgozótársaik érdekeinek védelmében végeztek, bizalmiaknak, a szakszervezeti bizottságok és elnökségünk tagjainak. Az ő kollektív kiállásuk és munkájuk nyomán zárhatjuk beszámolónkat azzal a tudattal, hogy az Artistaművészek Szakszervezete mindent megtett a IX. kongresszus határozatának végrehajtásáért, a MACIVA fennmaradásáért, a cirkuszművészet fejlesztéséért.

A Művészeti Szakszervezetek X. Kongresszusának határozata Artistaművészek Szakszervezete (tervezet)

Hasson oda és a maga eszközeivel segítse a Magyar Cirkuszművészet általános fejlesztésének érdekében a MACIVA vezetését. Támogassa a vállalat vezetőit a művészetfejlesztési tervek elkészítése, az új magas színvonalú artistaszámok megalkotásában. Ösztönözze az artisták igényességét számuk szakmai fejlesztésében, általános és politikai műveltségük felemelésében.

Javasolja a vállalat vezetésének egy olyan stúdió megszervezését, amely a szakmai képzés és továbbképzés, valamit az új számok betanulását segíti elő.

Segítse elő az élet és munkakörülmények javítására irányuló törekvéseket. Fordítson külön is figyelmet a MACIVA gazdasági stabilitására, az artisták folyamatos foglalkoztatására az egyéni, a csoport és népgazdasági érdekek egyeztetésével.

Az állami szervekkel együttműködve vizsgálja felül az artisták bérbesorolási és bérrendszerét, hogy azok igazodjanak a speciális szakmai követelményekhez és jobban ösztönözzék a művészeti fejlődést.

Segítse a fiatal artisták pályakezdési gondjainak megoldását, működjön közre abban, hogy az artistapálya ismét vonzó legyen a fiatalok előtt. Támogassa azokat a tervszerű káderfejlesztési intézkedéseket, amelyekkel a MACIVA új ütőképes középszintű vezetőgárdát tud kialakítani.

Kövessen el mindent az alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatására, és kezdeményezze az artistaművészek számára a szakmai nyugdíj bevezetését.

Továbbra is lássa el a magán és impresszált artisták érdekvédelmét, szélesítse részükre a szakszervezeti demokratizmust, a szervezeti élet feltételeit.

Az állami szervekkel együttműködve vizsgálja meg az Állami Artistaképző Intézet műszaki fejlesztésének és a kollégiumi férőhelyek növelésének lehetőségét.

Segítse elő a Fővárosi Vidám Park Vállalatnál a szórakoztatás kulturáltságának és gazdasági eredményességének növelését. Támogassa új üzemegységek anyagi alapjainak megteremtését.

Nyújtson segítséget a kaszkadőr szakszervezeti bizottságnak, hogy a MAFILM-mel kötött – a kaszkadőrök fellépését szabályozó megállapodást a Magyar Televízióban is érvényesíteni tudják.

Kezdeményezze továbbra is a kiemelkedő művészeti tevékenységet folytató artistaművészek elismerését, művészi kitüntetését.

Artistaművészek Szakszervezete Elnökség