Losonczi György: Magyar cirkuszok honlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (2.rész)[i]
BEVEZETÉS
Az Európi Unió integrációs folyamatának köszönhetően nem csak magyar, de nemzetközi térben is versenyhelyzet alakult ki az utazó cirkuszok piacán. Az EU négy szabadságelve[ii] elősegítette az utazó cirkuszok határontúli vendégszereplésének könnyebb megszervezését, továbbá lebontotta a munkaerő-állomány külföldre és belföldre utaztatásának adminisztratív „akadályait”.
Egy szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak stratégiai célja a vevők megtartására és minél magasabb színvonalú kiszolgálására irányul. Ennek támogatására a kapcsolati marketing, a CRM stratégia kiválóan alkalmas, informatikai támogatással pedig hatékonyan és precízen végezhető.[iii] Az online marketing stratégia ennek a kapcsolati marketingnek a részeként az egyik legfontosabb terület.
Az utazó cirkuszok a verseny hatására alkalmazni kezdik az üzleti stratégia elemeit és a marketing tevékenységet. Hosszútávú kutatásom a magyar cirkuszok honlapjainak versenyképességét vizsgálja nemzetközi viszonylatban. A weblap a szervezet legfontosabb online megjelenése; tükre a szervezet stílusának, aktivitásának és reputációjának[iv]. A versenyképes honlap stratégiai kérdés, de mi alapján tudják eldönteni, hogy a piacon a weboldaluk valóban versenyképes-e?
CIRKUSZI SZERVEZETEK HONLAPJAINAK VIZSGÁLATA SZERVEZETI STRATÉGIA ALAPJÁN
Anyag és módszertan
Az 1. táblázat a magyar utazó cirkuszok honlapjait vizsgálta 2016.10.22 és 2016.12.03 között. A vizsgálat eredményei adatbázisba kerültek rögzítésre Excel használatával.
1. táblázat: Magyar utazó cirkuszok és honlapjaik
No. |
Név |
Weboldal (URL) |
1 |
America Park - Cirkusz Monte Carlo |
http://america-park.com/ |
2 |
Circus Last Vegas Show |
|
3 |
Donnert Cirkusz |
http://donnertcirkusz.hupont.hu/ |
4 |
Eötvös Cirkusz |
http://www.eotvoscirkusz.com/ |
5 |
Exit Cirkusz |
http://exitcirkusz.hu/ |
6 |
Fővárosi Nagycirkusz: FNC |
http://www.fnc.hu/ |
7 |
Hungária Nagycirkusz |
http://www.hungarianagycirkusz.hu/ |
8 |
Maciva - Hungarian Circus and Variety |
http://www.maciva.hu/ |
9 |
Magyar Nemzeti Cirkusz |
http://www.magyarnemzeticirkusz.hu/ |
10 |
Magyar Nosztalgia NagyCirkusz |
http://magyarnagycirkusz.hu/ |
11 |
Picard Cirkusz |
http://www.picardcirkusz.hu/ |
12 |
Richter Cirkusz |
Nincs |
13 |
Richter Florian Cirkusz |
http://rfc.hu/ |
14 |
Utazó Budapest Nagycirkusz |
http://budapestnagycirkusz.hu/ |
15 |
Wertheim Cirkusz |
Nincs |
Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés
A CW-Index bemutatása
Az elmúlt hét év során a felsőoktatási intézmények honlapjait és versenyképességüket tanulmányoztam. Kutatásaim során felállítottam és a gyakorlatban alkalmaztam is egy interdiszciplináris értékelő és elemző keretrendszert, a „Competitive Website Index”[v] (CW-Index) kritériumrendszert. A CW-Index egy szám, amely az oldalak versenyképességi sajátosságait reprezentálja, amely a PTE által tartott 3. Felsőoktatás Marketing Konferencián (2010)[vi] került bemutatásra egy verseny keretén belül, majd a 2011-es[vii] és 2013-as OTDK-án[viii] is sikeresen szerepelt.
A releváns szakirodalom felhasználásával alakítottam ki a CW-Index értékelő keretrendszert. A kritériumokat csoportokba rendeztem, ami biztosítja a rendszer bővítését, rugalmasságát és későbbi súlyozását. A kialakított kritériumrendszer mint egy „mérőeszköz” méri a honlapok versenyképességét, a mérés eredménye a honlap versenyképességi indexe, amely használatával összehasonlíthatók lesznek a magyar és a nemzetközi intézmények honlapjai.
A B.A. szakdolgozat témája[ix] a CW-Index kritériumrendszer általános elméleti alkalmazásával foglalkozott a for- és nonprofít szervezetek honlapjainak vetületében. A CW-Index kritériumrendszer adaptált változatával kerülnek elemzésre a cirkuszok honlapjai.
1. ábra: A kritériumrendszert alkotó főcsoportok (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: https://bismarck.nyme.hu/24677.html?&L=1&id=24677
Jelen cikk a CW-Index kritériumrendszer „A weboldal tartalom”-ra fókuszál, vagyis a magyar cirkuszok honlapjai alapján a cirkuszok stratégiáját, brand-jét és célcsoportjait vizsgálja.
Szervezeti stratégia szerepe, szakirodalom áttekintés
Versenyképesség
A versenyképesség fogalma a Magyar Nagylexikon szerint: „versenyképesség: egy termék, márka, cég vagy ágazat, esetleg ország olyan tulajdonságainak összessége, amelyek piacképességet, piaci helyzetét jellemzik, erősítik vagy megőrzik.”[x]
A fenti idézet alapján érezhetjük, hogy egy versenyképes szervezeti honlap meghatározása és mérése komplex feladat, mivel több szempontból kell vizsgálni a kérdést. A kritériumrendszer alkotó elemeit több szempontból kell megközelíteni, mint például
- üzleti stratégia,
- marketing,
- a weboldal funkcionális használhatósága,
- az alkalmazott web technológia.
Az első két aspektus közgazdasági szemléletű (stratégia, marketing), célja a megfelelő információk körének meghatározása és eljuttatása a célcsoportok számára, jelen cikk főtémája egyben. A másik két aspektus (weboldal funkcionalitása, alkalmazott technológia) már mérnöki szemléletű, ténylegesen a megvalósítás módját jelenti és a következő cikkben kerül elemzésre.
Stratégia, marketing és a weboldal
A szervezet és környezete
A szervezet környezete több egymásra épülő rétegződő szintre bontható. Az 2. ábra ezt mutatja be.
2. ábra: A szervezet és környezete (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: Marosan (2007) alapján szerzői szerkesztés
Makrokörnyezet
Egy szervezetet körbevesz a világ, annak megismerése fontos a szervezet számára. A makrokörnyezetre nem tud hatni a szervezet, ahhoz alkalmazkodnia kell, ezért ismernie kell az általa meghatározott keretrendszert, amelyben a vállalkozás működik, segít meghatározni a szervezet versenyképes stratégiáját, erre alkalmas elemzési eszközök a STEEP és a PESTEL analízis.
Mikrokörnyezet
A mikrokörnyezet, olyan tényezőkből áll, amelyekhez a szervezet szorosan kapcsolódik. A makrokörnyezettel szemben a mikrokörnyezeti tényezőkre hatással tud lenni a szervezet. Ilyen tényezők a szállítók, belső környezet, vevők, versenytársak, közvélemény, valamint minden olyan csoport, illetve egyén, amely befolyással van a szervezet céljainak alakulására, a szakirodalom „stakeholdereknek” is nevezi őket, mivel befolyásolhatják a szervezet célmegvalósítását vagy érintettek a szervezet céljának elérésében. Az iparág elemzésére kiválóan alkalmazható Porter 5 tényezős modellje.
Működési környezet
Egy szervezet nem versenyez a szektor összes szervezetével, ezért a működési környezetét a közvetlen versenytársainak tekinthető szervezetek alkotják. Azonosításukra használt elemzési módszerek például[xi]:
- stratégiai csoport meghatározása,
- fogyasztói igény / érték elemzése,
- piaci szegmentáció,
- iparági életgörbe elemzése.
Szervezet
A szervezet makro- és mikrokörnyezetének vizsgálata után eljutunk a szervezet szerepéhez. A szervezetnek a makrokörnyezetéhez alkalmazkodnia kell, mivel azon nem tud változtatni. A mikrokörnyezet esetében már van mozgástere a befolyásolást illetően. Ahhoz, hogy a szervezet versenyképes legyen a piacon, a tág és szűk környezetének ismeretében meg kell határoznia a stratégiáját, hogy megfelelően alkalmazkodjon a kihívásokhoz és elérje céljait, célcsoportjait.
A szervezetek között jelentős versenyhelyzet alakult ki, függetlenül attól, hogy profitorientált vagy nonprofit tevékenységet végeznek. A profitorientált szervezetek évtizedek óta alkalmazzák az üzleti stratégiát és marketing szemléletet. A nonprofít szervezetek kezdik felismerni és elfogadni a marketing fontosságát. A marketingstratégia nem választható el a szervezet stratégiájától. A stratégiai célok esetében az alábbi szempontoknak kell teljesülniük: [xii]
- jövőkép meghatározása,
- konkrét irányultság:
- kinek?
- mit?
- hogyan?
- mérhetőség.
A szervezeti stratégiát körbeveszi a marketingstratégia, amely érintkezik a szervezet minden más funkcionális területével. A rendszerelmélet alapján a marketing (marketingstratégia) a szervezet által meghatározott küldetését és jövőképét veszi alapul saját céljainak kitűzésében, megvalósításában[xiii]. Következtetésképp a versenyképes szervezet weboldalának a dizájnját meghatározza az intézmény „missziója”, „küldetése”, továbbá ezt az „üzenetet” kommunikálni kell egy önálló weboldalon, amely segíti a pozitív imázs kialakítását is.
A stratégiai cél sikerességét meghatározza a konkrét irányultság, vagyis kinek, mit és hogyan kérdésekre kell válaszolnunk. A következőkben a „KINEK” kérdéssel foglalkozunk.
1.1.2. Célcsoportok meghatározása
A szervezet marketingstratégiájában a piacszegmentálás során kapott információk alapján végzett célcsoport-képzés után határozzák meg a szervezet célcsoportjait. Az STP (Segmentation – Targeting – Position) folyamat egyik lépése, amikor a piaci fogyasztókat különféle ismérvek (pl. társadalmi, területi, életkor) alapján részekre, csoportokra osztják, majd a csoportképzéssel a szervezet kiválasztja a számára megfelelő szegmentumokat, vagyis célcsoportokat. A marketingstratégia fontos része a megfelelő célcsoportok meghatározása, amely fontossága azért jelentős a versenyképes weboldal kialakításában, mert linkek, menük segítségével tudjuk elérni, „üzenni” a potenciális piaci szereplőknek, illetve a felhasználó is gyorsabban találja meg azt az információt, amelyet keres. Spencer és Ruwoldt[xiv] a weboldalak linkjeit két fő csoportba sorolták:
• „valakinek“ („for“) a célcsoportok egyértelmű megszólítása,
• „valamiről“ („about“) a tartalmak világos rendezése a linkek segítségével.
Ezzel a megközelítéssel megfelelően és célirányosan lehet linkeket (menüpontokat) tervezni a weboldal készítésénél.
A szervezet fő célcsoportja a vevők, akik lehetnek hazaiak vagy külföldiek. Az STP folyamat ezeket a célcsoportokat határozza és célozza meg elsősorban a marketing-kommunikációban és így a weboldalon is. A külföldi vevők számára sok esetben teljesen más információt is biztosítani kell.
A PR nem kizárólag kifelé mutatja a vállalat értékeit (külső PR), hanem befelé is, vagyis a saját dolgozóknak is kommunikálni kell a vállalati missziót és értékrendszert, amellyel azonosulniuk kellene. A belső PR fontos eszköze a szervezeti honlap és az Intranet, mivel ezeket az alkalmazottak jelentős része nap mint nap használja. Az Intranet eltérhet a vállalati honlaptól, együttes alkalmazása a kívánt hatást megnövelheti. A leendő alkalmazottak számára ismertetni kell a szervezet céljait, a szervezet múltját és brandjét, az alkalmazottaknak biztosított feltételeket és a munkahelyi körülményeket.
A szervezet stratégiai céljának elérésében fontos a vevőkön kívüli célcsoportok „megszólítása” a weboldalon. A cégek, partnerek (beszállítók, stratégia partnerek) és a „közvetlen külső környezet" célcsoport megszólítása a külső PR fontos eszköze. A cégek, partnerek esetében az együttműködési lehetőségek kommunikálása erősíti a kapcsolatot a szervezettel. A környezettel való kapcsolat ápolása a szervezet imázsát és szerepét növeli az adott földrajzi területen. Továbbá kommunikálja a társadalomban, közéletben és a sport területén vállalt szerepét (pl. szponzorálás, támogatás). A környezetéhez alkalmazkodó szervezetnek nagyobb az esélye a jó hírnév kialakulásához. Ezek olyan PR értékű információk, „üzenetek”, amelyeket a weboldalon fel kell tüntetni.
A közvélemény, a média, fontos szerepet tölt be a szervezetről alkotott nézet kialakításában, a pozitív kép megteremtésében. Ezért számukra biztosítani kell az aktuális, hiteles információkat a szervezettel kapcsolatban. A közvélemény formálása és a közönségkapcsolatok kiépítése, ápolása szintén a public relations feladata.
A „látogató” célcsoport meghatározásával a szervezet a már meghatározott célcsoportokon kívülieket célozza meg, akik „csak” kíváncsiak a szervezetre. Számukra a szervezet általános információját kell kommunikálni, mint például virtuális „tour”, milyen nyilvános események, rendezvények kerülnek megrendezésre a közeljövőben.
A célcsoportokat „összeadva” a teljes piacot lefedi, mindenki megtalálja a számára kommunikált „üzenetet”, amely a weboldal marketing célja is egyben.
A stratégiai cél konkrét irányultságát segítő „kinek” kérdése után vizsgáljuk meg a „MIT” kérdést is, vagyis mit is szeretne a szervezet „eladni”. Mivel a cikk a szervezet stratégiájára fókuszál, ezért ebben az esetben a szervezet „terméke” maga a szervezet és annak brandje. A brand a Wernerfelt-féle „erőforrás alapú”[xv] megközelítés része, megfelelő a legfontosabb szervezeti erőforrások beazonosításához, amelyek a következők:
- a dolgozók,
- a szervezet,
- ideiglenes vagy állandó működési hely(iség) – telephely - és eszközparkja,
- a know-how,
- a brand, hírnév,
- az IT infrastruktúra.
Egy versenyképes szervezet weboldalán a fenti erőforrások bemutatása külön weboldalon feltétlenül szükséges. A brand (márka) szerepe különösen fontos a weboldal szempontjából. A weboldal felhasználója számára az oldal böngészése közben egy felhasználói élmény alakul ki, amely a márka tapasztalatokat, élményeket is determinálja egyben, vagy legalábbis kiegészíti[xvi]. Ezt a nézetet erősíti Jeff Horvath[xvii] tanulmánya is, aki szerint a felhasználói élmény a vásárló webhellyel kapcsolatos kölcsönhatásából ered, amelyet négy tényező határoz meg:
- a márka: az üzleti és eladási célokhoz fontos,
- a tartalom: ez meghatározza a weboldalt,
- a funkcionalitás: ahogy a weboldal meghatározódik,
- a használhatóság:
- milyen könnyű a weboldal kezelése,
- milyen hatékony a használata,
- milyen robusztus,
- személyesen mennyire kellemes.
A felhasználói élmény négy tényezője közül a szervezeti weboldal az iparágtól függően az egyik tényezőt hangsúlyozza ki, pl. a hír portálok esetén (cnn.com) a tartalom, míg a pénzügyi weboldalakon a funkcionalitás a hangsúlyosabb tényező.
A szervezet előnyeinek a kiemelése, ismertetése, tudatosítása, pozicionálása stratégiai kérdés. Ezeknek meg kell jelenni a logókban, színvilágban, jelmondatokban a weboldalon, amelyek egyértelműen megkülönböztetik a versenytársaktól.
Cirkuszi weboldalak elemzése
Célcsoportok
A cirkusz szektorra adaptált kritériumrendszer alapján, az alábbi célcsoportok kerültek meghatározásra:
2. táblázat: A CW-Index, az egyetemi és a cirkuszi célcsoportok összefoglaló táblázata
CW-Index –Általános irányadó célcsoportjai |
CW_Index –Általános célcsoportjai |
Egyetem |
Cirkusz |
VEVŐK |
Vevők - leendő hazai és külföldi vevők |
Leendő hallgató |
Leendő vevő |
Jelenlegi hazai és külföldi vevők |
Jelenlegi hallgató |
Jelenlegi vevő |
|
Vásárolt hazai és külföldi vevők |
Külföldi hallgató |
Külföldi vevő |
|
|
Alumni |
Csoportok (pl. osztályok) |
|
|
Szülők |
Eszköz és helyszín bérlők (pl. artisták, rendezvényszervezők) |
|
|
|
Műsor, produkció rendelők |
|
ALKALMAZOTTAK |
Alkalmazottak |
Alkalmazottak |
Alkalmazottak |
Leendő alkalmazottak |
Leendő alkalmazottak |
Leendő alkalmazottak |
|
CÉGEK, PARNEREK |
Cégek, partnerek |
Cégek, partnerek |
Cégek, partnerek |
KÖZVETLEN KÜLSŐ KÖRNYEZET |
Közvetlen külső környezet |
Közvetlen külső környezet |
Közvetlen külső környezet |
MÉDIA |
Média |
Média |
Média |
LÁTOGATÓ, VENDÉG |
Látogató, vendég |
Látogató, vendég |
Látogató, vendég |
Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés
A 3. táblázat a célcsoportok eredményeit mutatja be:
3. táblázat: A célcsoportok eredményei
Cirkusz célcsoportjai |
Mely szervezetek alkalmazták, szólították meg
|
Leendő vevő |
Minden weboldallal rendelkező biztosított információt és képet. |
Jelenlegi vevő |
Nem volt ilyen jellegű tartalom. |
Külföldi vevő |
A Fővárosi Nagycirkusz kivételével nem volt idegen nyelvű tükörportál amely megfelelő tájékoztatást nyújtott volna. A Richter Flórán Cirkusz esetében az angol menü linkek kivitelezésre kerültek, de a releváns tartalom nem lett hozzá rendelve. |
Csoportok (pl. osztályok) |
A Magyar Nemzeti Cirkusz, a Fővárosi Nagycirkusz kínál fel ilyen jellegű információt vagy kedvezményt az oldalukon. |
Eszköz és helyszín bérlők (pl. artisták,rendezvényszervezők) |
Bérbeadással az Exit Cirkusz és az Utazó Budapest Nagycirkusz kínál fel főmenü linket az oldalon. A MACIVA az „artista gyakorló bázist” kínálja fel az oldalukon az artisták menüpont alatt. |
Műsor, produkció rendelők |
Ilyen jellegű tartalom egy esetben sem volt található. |
Alkalmazottak |
Egy szervezet se alkalmazta. |
Leendő alkalmazottak |
Az Utazó Budapest Cirkusz rendelkezik „Munka” elnevezésű oldallal, amelyet álláshírdetésre használnak. A vizsgálat idején az oldal nem tartalmazott információt. A MACIVA az artistáknak tart fel ilyen jellegű oldalt, amely a Fővárosi Nagycirkuszba való munka lehetőséget kínálják fel. |
Cégek, partnerek |
Az Exit Cirkusz, Eötvös Cirkusz és a Fővárosi Nagycirkusz rendelkezett ilyen jellegű oldallal. Megjegyzendő, hogy a támogatók, partnerek vannak feltüntetve és nem új partner/támogató keresésére használják fel. |
Közvetlen külső környezet |
Nem volt releváns oldal |
Média |
Az Exit Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Utazó Budapest Nagyirkusz és a Fővárosi Nagycirkusz rendelkezett ilyen jellegű oldallal, amely sajtóban megjelent cikkeket gyűjtik össze. Kimondottan a sajtónak szánt oldalt (pl. letölthető képek, információk) nem tartalmaznak. Ebből a szempontból nem elégíti ki a kívánt célcsoportot. |
Látogató, vendég |
Számos információ található az oldalakon: pl. jegyár, ülésrend, műsor, turné és képek, videók. |
Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés
Röviden összefoglalva elmondható, hogy a weboldalak főleg a leendő magyar vevőre és látogatóira összpontosítanak és biztosít releváns tartalmat. Nem használják ki egyáltalán vagy megfelelően a leendő alkalmazottak, a sajtó, cégek/partnerek, a csoportos és külföldi (pl. turisták) célcsoportok lehetőségeit, amelyek az üzletmenetre kihathatnak.
Általános információk és a brand
Az általános információk csoport (4. táblázat) vizsgálja az intézményről kommunikált brandet, információkat. A brandet és az intézményi imázst meghatározza a weboldalon található logó használata, misszió deklarálása, a szervezet bemutatása és felépítése.
4. táblázat: Általános információ csoport
Kritériumok |
Mely szervezetek alkalmazták |
Hírek / események |
A legtöbb cirkusz biztosított híreket, eseményeket, kivéve az Utazó Budapest Nagyirkusz, Magyar Nosztalgia Nagycirkusz, Hungária |
Hírlevél |
A Hungária Nagycirkusz és a Fővárosi Nagycirkusz esetében volt lehetőség hírlevélre feliratkozni. |
Kapcsolat |
Magyar Nemzeti Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Richter Florian Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz, Hungária Nagycirkusz |
Műsor |
Eötvös Cirkusz, Richter Florian Cirkusz Fővárosi Nagycirkusz, Hungária Nagycirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz |
Jegyárak / ülésrend |
Magyar Nosztalgia NagyCirkusz, Richter Florian Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Magyar Nemzeti Cirkusz, Picard Cirkusz, Hungária Nagycirkusz, Exit Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz |
Misszió |
Kizárólag az Exit Cirkusz honlapján volt található küldetésnyilatkozat. |
Szervezet története |
Exit Cirkusz, Donnert Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Maciva, Magyar Nemzeti Cirkusz, Picard Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz |
Társadalmi felelősség vállalás CSR |
A vizsgált oldalakon nem volt ilyen jellegű nyilatkozat. |
Logó |
Exit Cirkusz, Circus Last Vegas Show, Magyar Nosztalgia NagyCirkusz, Richter Florian Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Hungária Nagycirkusz, Maciva, Magyar Nemzeti Cirkusz, Picard Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz |
Favicon |
Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz: FNC, Maciva, Picard Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz |
Egyedi 404-es |
Fővárosi Nagycirkusz |
Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés
A tudatos brand-építést az alábbi szempontok alapján vizsgáltam:
- Logó és favicon
- Szlogen
- Misszió, küldetésnyilatkozat
- Szervezet története
- Domain név
- Egyedi 404-es oldal
- Társadalmi felelősség vállalás CSR
Egyértelmű szlogent az Exit Cirkusz („Kijárat a mindennapokból”) a MACIVA („A nemzeti cirkuszvállalat”) használ. A Magyar Nemzeti Cirkusz régebben a „Magyarország legszebb utazó cirkusza” mottót használta, de az elemzés idején nem volt egyértelmű mottó vagy szlogene a cégnek. A Cirkusz Picard családi történet bemutató aloldalán megtalálható „Ez egy Nagy család a családokért !”. A Hungária Nagycirkusz esetében sem egyértelmű, mivel a logó mellett a „8. generációs cirkusz dinasztia” szerepel, míg a plakáton a „az ország egyik legnagyobb utazó cirkusza” mottó szöveg jelenik meg.
Logó és ikontab-ek kivétel nélkül a szöveggel kombinált grafikus megoldással készültek. A MACIVA és a Richter Flórián Cirkusz esetében a „cirkusz” szó nem jelenik meg a logóban.
3. ábra: Favicon-ok (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: Saját szerkesztés
5. táblázat: Logók és Favicon-ok (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: Szerzői szerkesztés
A weboldal címek három típusba sorolhatók, legtöbb esetben a cég elnevezése és a cirkusz szó felhasználásából tevődik össze a domain név. Ez erősítit a brandet és a cég neve jobban beépül a köztudatba.
6. táblázat: Domain elnevezés típusai
Domain elnevezés típusai |
Domain |
Név + Cirkusz |
http://circuslastvegas.wix.com/circus-last-vegas |
Cirkusz + név |
http://exitcirkusz.hu/ http://donnertcirkusz.hupont.hu/ http://www.eotvoscirkusz.com/ http://www.hungarianagycirkusz.hu/ http://www.magyarnemzeticirkusz.hu/ http://www.picardcirkusz.hu/ http://budapestnagycirkusz.hu/ http://magyarnagycirkusz.hu/ |
Mozaik |
http://rfc.hu/ http://www.fnc.hu/ http://www.maciva.hu/ |
Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés
Rövid összefoglalás
A vizsgálatom eredménye szerint a magyar cirkuszi honlapokat stratégiai aspektusból nem tudatosan, hanem jellemzően „ösztönszerűen” alakítják ki. Ezt támasztja alá a szlogen és misszió deklarálásának hiánya, és annak összhangja a weboldal dízájnnal és menüstruktúrával. Nem tudatos a célcsoportok elérése, megszólítása. A szervezet infrastruktúráját és a cirkuszi műsort képekben és videókban mutatják be, de ezentúl nem használnak más jellegű stratégiát támogató eszközöket. A brand-építéssel kapcsolatban hasonló tapasztalatokat mondhatok el.
Az állami és magán szektor között érezhető, mérhető a különbség, feltehetően az előbbinél több anyagi keretet és marketing személyzetet (szakértelmet) használnak fel e tekintetben. A magán szervezetek számára javasolt az online kommunikáció célirányos fejlesztése a stratégiával, branddel összehangolva.
[i] Külön köszönet Bóta Melindának, aki hozzájárult a cikk és vizsgálati anyag megfelelő elkészítéséhez.
[ii] http://www.europeanpolicy.org/en/european-policies/single-market.html
[iii] Reicher R. Zs. (2014): CRM informatikai rendszer bevezetésének és működtetésének vállalati problémái a magyar KKV-k körében, PhD. értekezés, Szent István Egyetem
[iv] Spencer C. – Ruwoldt M. L. (2004): Navigation and content on university home pages. (Online). Elérhető: http://repository.unimelb.edu.au/10187/1141 (letöltve: 2010.május 11.)
[v] Losonczi, Gy. (2014): Magyar felsőoktatási intézmények honlapjainak versenyképesség vizsgálata nemzetközi viszonylatban.). In: Juhász L. (2014): E-CONOM. 3. évf. 1. pp. 139-156. Nyugat-magyarország Egyetem Kiadó (ISSN 2063-644X)
(https://bismarck.nyme.hu/24677.html?&L=1&id=24677)
[vi] Losonczi, Gy. (2010): A versenyképes honlap kritériumrendszere. In: Kuráth G. – Pálfi M. (szerk.) (2010): III. Felsőoktatási Marketing Konferencia - Konferencia CD. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. pp. 114-137. (ISBN: 978-963-642-365-0) (http://www.felsooktatasmarketing.pte.hu/files/tiny_mce/File/PDF/Felsooktatasi_Marketing_Konferencia_kotet.pdf)
[vii] Losonczi, Gy. (2011): A felsőoktatási intézmény versenyképes honlapjának kritériumrendszere. In: Baranyai Zs. – Vásáry M. (szerk.) (2011): XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció – Előadások Kivonatai. Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő. pp. 291. (ISBN 978-963-269-231-9)
[viii] Losonczi, Gy. (2013): Magyar felsőoktatási intézmények honlapjainak versenyképesség vizsgálata nemzetközi viszonylatban. In: Szabó L. - Badics J. – Sasné Grósz A. – Bogdány E. – Huják J. – Szalma M. (szerk.) (2013): XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció – Előadás kivonatok. Pannon Egyetem, Veszprém. pp. 43. (ISBN 978-615-5044-78-6)
[ix] Losonczi György (2011): Szervezeti honlap kritériumrendszere, elemzési módszere a versenyképesség aspektusából, Gábor Dénes Főiskola
[x] Magyar Nagylexikon (2004): 18. kötet 381 o.; „Unh-Z”, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó
[xi] Marosán Gy. (2007): Stratégiai menedzsment. (Online). www.marosan.hu/oktat/stratmanhu/2.SMkornyezet.ppt (letöltve: 2011. november. 21.)
[xii] Boda I. (2006): Stratégiai menedzsment: célok, küldetés. (Online).
http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/strategiai_menedzsment.html
(letöltve: 2010.december. 13.)
[xiii] Bauer A. - Berács J. - Kenesei Zs. (2009): Marketing alapismeretek, Budapest: AULA Kiadó Kft.
[xiv] Spencer C. – Ruwoldt M. L. (2004): Navigation and content on university home pages. (Online). Elérhető: http://repository.unimelb.edu.au/10187/1141 (letöltve: 2010. május 11.)
[xv] Wernerfelt, B. (1984): A Resource-Based View of the Firm. Strategic Management Journal, 2., 171-180. o.
[xvi] Nade J – Horvath J. K. – Berkowitz J. (2007): User experience in a Web 2.0 world – What it means for your business. (Online). http://www.humanfactors.com/downloads/documents/Web_2-0.pdf (letöltve: 2011.november. 21.)
[xvii] Horvath J. (n.é.) Usability Rules the Web, In Pance Miklós (n.é.): A használhatóság irányítja a Webet (Online). http://www.iit.uni-miskolc.hu/iitweb/export/sites/default/users/smidl/oktatas/e_business_alk/ebus_website_hasznalhatosag_JN.doc (letöltve: 2011. november 11.)