Losonczi György: Magyar cirkuszok honlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (2.rész)[i]

BEVEZETÉS

Az Európi Unió integrációs folyamatának köszönhetően nem csak magyar, de nemzetközi térben is versenyhelyzet alakult ki az utazó cirkuszok piacán. Az EU négy szabadságelve[ii] elősegítette az utazó cirkuszok határontúli vendégszereplésének könnyebb megszervezését, továbbá lebontotta a munkaerő-állomány külföldre és belföldre utaztatásának adminisztratív „akadályait”.

Egy szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak stratégiai célja a vevők megtartására és minél magasabb színvonalú kiszolgálására irányul. Ennek támogatására a kapcsolati marketing, a CRM stratégia kiválóan alkalmas, informatikai támogatással pedig hatékonyan és precízen végezhető.[iii] Az online marketing stratégia ennek a kapcsolati marketingnek a részeként az egyik legfontosabb terület.

Az utazó cirkuszok a verseny hatására alkalmazni kezdik az üzleti stratégia elemeit és a marketing tevékenységet. Hosszútávú kutatásom a magyar cirkuszok honlapjainak versenyképességét vizsgálja nemzetközi viszonylatban. A weblap a szervezet legfontosabb online megjelenése; tükre a szervezet stílusának, aktivitásának és reputációjának[iv]. A versenyképes honlap stratégiai kérdés, de mi alapján tudják eldönteni, hogy a piacon a weboldaluk valóban versenyképes-e?

 

CIRKUSZI  SZERVEZETEK HONLAPJAINAK VIZSGÁLATA SZERVEZETI STRATÉGIA ALAPJÁN

Anyag és módszertan

Az 1. táblázat a magyar utazó cirkuszok honlapjait vizsgálta 2016.10.22 és 2016.12.03 között. A vizsgálat eredményei adatbázisba kerültek rögzítésre Excel használatával.

1. táblázat: Magyar utazó cirkuszok és honlapjaik

No.

Név

Weboldal (URL)

1

America Park - Cirkusz Monte Carlo

http://america-park.com/

2

Circus Last Vegas Show

http://circuslastvegas.wix.com/circus-last-vegas

3

Donnert Cirkusz

http://donnertcirkusz.hupont.hu/

4

Eötvös Cirkusz

http://www.eotvoscirkusz.com/

5

Exit Cirkusz

http://exitcirkusz.hu/

6

Fővárosi Nagycirkusz: FNC

http://www.fnc.hu/

7

Hungária Nagycirkusz

http://www.hungarianagycirkusz.hu/

8

Maciva - Hungarian Circus and Variety

http://www.maciva.hu/

9

Magyar Nemzeti Cirkusz

http://www.magyarnemzeticirkusz.hu/

10

Magyar Nosztalgia NagyCirkusz

http://magyarnagycirkusz.hu/

11

Picard Cirkusz

http://www.picardcirkusz.hu/

12

Richter Cirkusz

Nincs

13

Richter Florian Cirkusz

http://rfc.hu/

14

Utazó Budapest Nagycirkusz

http://budapestnagycirkusz.hu/

15

Wertheim Cirkusz

Nincs

Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés

A CW-Index bemutatása

Az elmúlt hét év során a felsőoktatási intézmények honlapjait és versenyképességüket tanulmányoztam. Kutatásaim során felállítottam és a gyakorlatban alkalmaztam is egy interdiszciplináris értékelő és elemző keretrendszert, a „Competitive Website Index”[v] (CW-Index) kritériumrendszert. A CW-Index egy szám, amely az oldalak versenyképességi sajátosságait reprezentálja, amely a PTE által tartott 3. Felsőoktatás Marketing Konferencián (2010)[vi] került bemutatásra egy verseny keretén belül, majd a 2011-es[vii] és 2013-as OTDK-án[viii] is sikeresen szerepelt.

A releváns szakirodalom felhasználásával alakítottam ki a CW-Index értékelő keretrendszert. A kritériumokat csoportokba rendeztem, ami biztosítja a rendszer bővítését, rugalmasságát és későbbi súlyozását. A kialakított kritériumrendszer mint egy „mérőeszköz” méri a honlapok versenyképességét, a mérés eredménye a honlap versenyképességi indexe, amely használatával összehasonlíthatók lesznek a magyar és a nemzetközi intézmények honlapjai.

A B.A. szakdolgozat témája[ix] a CW-Index kritériumrendszer általános elméleti alkalmazásával foglalkozott a for- és nonprofít szervezetek honlapjainak vetületében.  A CW-Index kritériumrendszer adaptált változatával kerülnek elemzésre a cirkuszok honlapjai.

1. ábra: A kritériumrendszert alkotó főcsoportok (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: https://bismarck.nyme.hu/24677.html?&L=1&id=24677

Jelen cikk a CW-Index kritériumrendszer „A weboldal tartalom”-ra fókuszál, vagyis a magyar cirkuszok honlapjai alapján a cirkuszok stratégiáját, brand-jét és célcsoportjait vizsgálja.

Szervezeti stratégia szerepe, szakirodalom áttekintés

Versenyképesség

A versenyképesség fogalma a Magyar Nagylexikon szerint: „versenyképesség: egy termék, márka, cég vagy ágazat, esetleg ország olyan tulajdonságainak összessége, amelyek piacképességet, piaci helyzetét jellemzik, erősítik vagy megőrzik.”[x]

A fenti idézet alapján érezhetjük, hogy egy versenyképes szervezeti honlap meghatározása és mérése komplex feladat, mivel több szempontból kell vizsgálni a kérdést. A kritériumrendszer alkotó elemeit több szempontból kell megközelíteni, mint például

  • üzleti stratégia,
  • marketing,
  • a weboldal funkcionális használhatósága,
  • az alkalmazott web technológia.

Az első két aspektus közgazdasági szemléletű (stratégia, marketing), célja a megfelelő információk körének meghatározása és eljuttatása a célcsoportok számára, jelen cikk főtémája egyben. A másik két aspektus (weboldal funkcionalitása, alkalmazott technológia) már mérnöki szemléletű, ténylegesen a megvalósítás módját jelenti és a következő cikkben kerül elemzésre.

Stratégia, marketing és a weboldal

A szervezet és környezete

A szervezet környezete több egymásra épülő rétegződő szintre bontható. Az 2. ábra ezt mutatja be.

2. ábra: A szervezet és környezete (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: Marosan (2007) alapján szerzői szerkesztés

Makrokörnyezet

Egy szervezetet körbevesz a világ, annak megismerése fontos a szervezet számára. A makrokörnyezetre nem tud hatni a szervezet, ahhoz alkalmazkodnia kell, ezért ismernie kell az általa meghatározott keretrendszert, amelyben a vállalkozás működik, segít meghatározni a szervezet versenyképes stratégiáját, erre alkalmas elemzési eszközök a STEEP és a PESTEL analízis.

Mikrokörnyezet

A mikrokörnyezet, olyan tényezőkből áll, amelyekhez a szervezet szorosan kapcsolódik. A makrokörnyezettel szemben a mikrokörnyezeti tényezőkre hatással tud lenni a szervezet. Ilyen tényezők a szállítók, belső környezet, vevők, versenytársak, közvélemény, valamint minden olyan csoport, illetve egyén, amely befolyással van a szervezet céljainak alakulására, a szakirodalom „stakeholdereknek” is nevezi őket, mivel befolyásolhatják a szervezet célmegvalósítását vagy érintettek a szervezet céljának elérésében. Az iparág elemzésére kiválóan alkalmazható Porter 5 tényezős modellje.

Működési környezet

Egy szervezet nem versenyez a szektor összes szervezetével, ezért a működési környezetét a közvetlen versenytársainak tekinthető szervezetek alkotják. Azonosításukra használt elemzési módszerek például[xi]:

  • stratégiai csoport meghatározása,
  • fogyasztói igény / érték elemzése,
  • piaci szegmentáció,
  • iparági életgörbe elemzése.

Szervezet

A szervezet makro- és mikrokörnyezetének vizsgálata után eljutunk a szervezet szerepéhez. A szervezetnek a makrokörnyezetéhez alkalmazkodnia kell, mivel azon nem tud változtatni. A mikrokörnyezet esetében már van mozgástere a befolyásolást illetően. Ahhoz, hogy a szervezet versenyképes legyen a piacon, a tág és szűk környezetének ismeretében meg kell határoznia a stratégiáját, hogy megfelelően alkalmazkodjon a kihívásokhoz és elérje céljait, célcsoportjait.

A szervezetek között jelentős versenyhelyzet alakult ki, függetlenül attól, hogy profitorientált vagy nonprofit tevékenységet végeznek. A profitorientált szervezetek évtizedek óta alkalmazzák az üzleti stratégiát és marketing szemléletet. A nonprofít szervezetek kezdik felismerni és elfogadni a marketing fontosságát. A marketingstratégia nem választható el a szervezet stratégiájától. A stratégiai célok esetében az alábbi szempontoknak kell teljesülniük: [xii]

  • jövőkép meghatározása,
  • konkrét irányultság:
    • kinek?
    • mit?
    • hogyan?
    • mérhetőség.

A szervezeti stratégiát körbeveszi a marketingstratégia, amely érintkezik a szervezet minden más funkcionális területével. A rendszerelmélet alapján a marketing (marketingstratégia) a szervezet által meghatározott küldetését és jövőképét veszi alapul saját céljainak kitűzésében, megvalósításában[xiii]. Következtetésképp a versenyképes szervezet weboldalának a dizájnját meghatározza az intézmény „missziója”, „küldetése”, továbbá ezt az „üzenetet” kommunikálni kell egy önálló weboldalon, amely segíti a pozitív imázs kialakítását is.

A stratégiai cél sikerességét meghatározza a konkrét irányultság, vagyis kinek, mit és hogyan kérdésekre kell válaszolnunk. A következőkben a „KINEK” kérdéssel foglalkozunk.

1.1.2. Célcsoportok meghatározása

A szervezet marketingstratégiájában a piacszegmentálás során kapott információk alapján végzett célcsoport-képzés után határozzák meg a szervezet célcsoportjait. Az STP (Segmentation – Targeting – Position) folyamat egyik lépése, amikor a piaci fogyasztókat különféle ismérvek (pl. társadalmi, területi, életkor) alapján részekre, csoportokra osztják, majd a csoportképzéssel a szervezet kiválasztja a számára megfelelő szegmentumokat, vagyis célcsoportokat. A marketingstratégia fontos része a megfelelő célcsoportok meghatározása, amely fontossága azért jelentős a versenyképes weboldal kialakításában, mert linkek, menük segítségével tudjuk elérni, „üzenni” a potenciális piaci szereplőknek, illetve a felhasználó is gyorsabban találja meg azt az információt, amelyet keres. Spencer és Ruwoldt[xiv] a weboldalak linkjeit két fő csoportba sorolták:

•   „valakinek“ („for“) a célcsoportok egyértelmű megszólítása,

•   „valamiről“ („about“) a tartalmak világos rendezése a linkek segítségével.

Ezzel a megközelítéssel megfelelően és célirányosan lehet linkeket (menüpontokat) tervezni a weboldal készítésénél.

A szervezet fő célcsoportja a vevők, akik lehetnek hazaiak vagy külföldiek. Az STP folyamat ezeket a célcsoportokat határozza és célozza meg elsősorban a marketing-kommunikációban és így a weboldalon is. A külföldi vevők számára sok esetben teljesen más információt is biztosítani kell.

A PR nem kizárólag kifelé mutatja a vállalat értékeit (külső PR), hanem befelé is, vagyis a saját dolgozóknak is kommunikálni kell a vállalati missziót és értékrendszert, amellyel azonosulniuk kellene. A belső PR fontos eszköze a szervezeti honlap és az Intranet, mivel ezeket az alkalmazottak jelentős része nap mint nap használja. Az Intranet eltérhet a vállalati honlaptól, együttes alkalmazása a kívánt hatást megnövelheti. A leendő alkalmazottak számára ismertetni kell a szervezet céljait, a szervezet múltját és brandjét, az alkalmazottaknak biztosított feltételeket és a munkahelyi körülményeket.

A szervezet stratégiai céljának elérésében fontos a vevőkön kívüli célcsoportok „megszólítása” a weboldalon. A cégek, partnerek (beszállítók, stratégia partnerek) és a „közvetlen külső környezet" célcsoport megszólítása a külső PR fontos eszköze. A cégek, partnerek esetében az együttműködési lehetőségek kommunikálása erősíti a kapcsolatot a szervezettel. A környezettel való kapcsolat ápolása a szervezet imázsát és szerepét növeli az adott földrajzi területen. Továbbá kommunikálja a társadalomban, közéletben és a sport területén vállalt szerepét (pl. szponzorálás, támogatás). A környezetéhez alkalmazkodó szervezetnek nagyobb az esélye a jó hírnév kialakulásához. Ezek olyan PR értékű információk, „üzenetek”, amelyeket a weboldalon fel kell tüntetni.

A közvélemény, a média, fontos szerepet tölt be a szervezetről alkotott nézet kialakításában, a pozitív kép megteremtésében. Ezért számukra biztosítani kell az aktuális, hiteles információkat a szervezettel kapcsolatban. A közvélemény formálása és a közönségkapcsolatok kiépítése, ápolása szintén a public relations feladata.

A „látogató” célcsoport meghatározásával a szervezet a már meghatározott célcsoportokon kívülieket célozza meg, akik „csak” kíváncsiak a szervezetre. Számukra a szervezet általános információját kell kommunikálni, mint például virtuális „tour”, milyen nyilvános események, rendezvények kerülnek megrendezésre a közeljövőben.

A célcsoportokat „összeadva” a teljes piacot lefedi, mindenki megtalálja a számára kommunikált „üzenetet”, amely a weboldal marketing célja is egyben.

A stratégiai cél konkrét irányultságát segítő „kinek” kérdése után vizsgáljuk meg a „MIT” kérdést is, vagyis mit is szeretne a szervezet „eladni”. Mivel a cikk a szervezet stratégiájára fókuszál, ezért ebben az esetben a szervezet „terméke” maga a szervezet és annak brandje. A brand a Wernerfelt-féle „erőforrás alapú”[xv] megközelítés része, megfelelő a legfontosabb szervezeti erőforrások beazonosításához, amelyek a következők:

  • a dolgozók,
  • a szervezet,
  • ideiglenes vagy állandó működési hely(iség) – telephely - és eszközparkja,
  • a know-how,
  • a brand, hírnév,
  • az IT infrastruktúra.

Egy versenyképes szervezet weboldalán a fenti erőforrások bemutatása külön weboldalon feltétlenül szükséges. A brand (márka) szerepe különösen fontos a weboldal szempontjából. A weboldal felhasználója számára az oldal böngészése közben egy felhasználói élmény alakul ki, amely a márka tapasztalatokat, élményeket is determinálja egyben, vagy legalábbis kiegészíti[xvi]. Ezt a nézetet erősíti Jeff Horvath[xvii] tanulmánya is, aki szerint a felhasználói élmény a vásárló webhellyel kapcsolatos kölcsönhatásából ered, amelyet négy tényező határoz meg:

  • a márka: az üzleti és eladási célokhoz fontos,
  • a tartalom: ez meghatározza a weboldalt,
  • a funkcionalitás: ahogy a weboldal meghatározódik,
  • a használhatóság:

-        milyen könnyű a weboldal kezelése,

-        milyen hatékony a használata,

-        milyen robusztus,

-        személyesen mennyire kellemes.

A felhasználói élmény négy tényezője közül a szervezeti weboldal az iparágtól függően az egyik tényezőt hangsúlyozza ki, pl. a hír portálok esetén (cnn.com) a tartalom, míg a pénzügyi weboldalakon a funkcionalitás a hangsúlyosabb tényező.

A szervezet előnyeinek a kiemelése, ismertetése, tudatosítása, pozicionálása stratégiai kérdés. Ezeknek meg kell jelenni a logókban, színvilágban, jelmondatokban a weboldalon, amelyek egyértelműen megkülönböztetik a versenytársaktól.

Cirkuszi weboldalak elemzése

Célcsoportok

A cirkusz szektorra adaptált kritériumrendszer alapján, az alábbi célcsoportok kerültek meghatározásra:

2. táblázat: A CW-Index, az egyetemi és a cirkuszi célcsoportok összefoglaló táblázata

CW-Index –Általános irányadó célcsoportjai

CW_Index –Általános célcsoportjai

Egyetem

Cirkusz

VEVŐK

Vevők - leendő hazai és külföldi vevők

Leendő hallgató

Leendő vevő

Jelenlegi hazai és külföldi vevők

Jelenlegi hallgató

Jelenlegi vevő

Vásárolt hazai és külföldi vevők

Külföldi hallgató

Külföldi vevő

 

Alumni

Csoportok (pl. osztályok)

 

Szülők

Eszköz és helyszín bérlők (pl. artisták, rendezvényszervezők)

 

 

Műsor, produkció rendelők

ALKALMAZOTTAK

Alkalmazottak

Alkalmazottak

Alkalmazottak

Leendő alkalmazottak

Leendő alkalmazottak

Leendő alkalmazottak

CÉGEK, PARNEREK

Cégek, partnerek

Cégek, partnerek

Cégek, partnerek

KÖZVETLEN KÜLSŐ KÖRNYEZET

Közvetlen külső környezet

Közvetlen külső környezet

Közvetlen külső környezet

MÉDIA

Média

Média

Média

LÁTOGATÓ, VENDÉG

Látogató, vendég

Látogató, vendég

Látogató, vendég

Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés

A 3. táblázat a célcsoportok eredményeit mutatja be:

3. táblázat: A célcsoportok eredményei

Cirkusz célcsoportjai

Mely szervezetek alkalmazták, szólították meg

Leendő vevő

Minden weboldallal rendelkező biztosított információt és képet.

Jelenlegi vevő

Nem volt ilyen jellegű tartalom.

Külföldi vevő

A Fővárosi Nagycirkusz kivételével nem volt idegen nyelvű tükörportál amely megfelelő tájékoztatást nyújtott volna. A Richter Flórán Cirkusz esetében az angol menü linkek kivitelezésre kerültek, de a releváns tartalom nem lett hozzá rendelve.

Csoportok (pl. osztályok)

A Magyar Nemzeti Cirkusz, a Fővárosi Nagycirkusz kínál fel ilyen jellegű információt vagy kedvezményt az oldalukon.

Eszköz és helyszín bérlők (pl. artisták,rendezvényszervezők)

Bérbeadással az Exit Cirkusz és az Utazó Budapest Nagycirkusz kínál fel főmenü linket az oldalon. A MACIVA az „artista gyakorló bázist” kínálja fel az oldalukon az artisták menüpont alatt.

Műsor, produkció rendelők

Ilyen jellegű tartalom egy esetben sem volt található.

Alkalmazottak

Egy szervezet se alkalmazta.

Leendő alkalmazottak

Az Utazó Budapest Cirkusz rendelkezik „Munka” elnevezésű oldallal, amelyet álláshírdetésre használnak. A vizsgálat idején az oldal nem tartalmazott információt. A MACIVA az artistáknak tart fel ilyen jellegű oldalt, amely a Fővárosi Nagycirkuszba való munka lehetőséget kínálják fel.

Cégek, partnerek

Az Exit Cirkusz, Eötvös Cirkusz és a Fővárosi Nagycirkusz rendelkezett ilyen jellegű oldallal. Megjegyzendő, hogy a támogatók, partnerek vannak feltüntetve és nem új partner/támogató keresésére használják fel.

Közvetlen külső környezet

Nem volt releváns oldal

Média

Az Exit Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Utazó Budapest Nagyirkusz és a Fővárosi Nagycirkusz rendelkezett ilyen jellegű oldallal, amely sajtóban megjelent cikkeket gyűjtik össze. Kimondottan a sajtónak szánt oldalt (pl. letölthető képek, információk) nem tartalmaznak. Ebből a szempontból nem elégíti ki a kívánt célcsoportot.

Látogató, vendég

Számos információ található az oldalakon: pl. jegyár, ülésrend, műsor, turné és képek, videók.

Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés

Röviden összefoglalva elmondható, hogy a weboldalak főleg a leendő magyar vevőre és látogatóira összpontosítanak és biztosít releváns tartalmat. Nem használják ki egyáltalán vagy megfelelően a leendő alkalmazottak, a sajtó, cégek/partnerek, a csoportos és külföldi (pl. turisták) célcsoportok lehetőségeit, amelyek az üzletmenetre kihathatnak.

Általános információk és a brand

Az általános információk csoport (4. táblázat) vizsgálja az intézményről kommunikált brandet, információkat. A brandet és az intézményi imázst meghatározza a weboldalon található logó használata, misszió deklarálása, a szervezet bemutatása és felépítése.

4. táblázat: Általános információ csoport

Kritériumok

Mely szervezetek alkalmazták

Hírek / események

A legtöbb cirkusz biztosított híreket, eseményeket, kivéve az Utazó Budapest Nagyirkusz, Magyar Nosztalgia Nagycirkusz, Hungária

Hírlevél

A Hungária Nagycirkusz és a Fővárosi Nagycirkusz esetében volt lehetőség hírlevélre feliratkozni.

Kapcsolat

Magyar Nemzeti Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Richter Florian Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz, Hungária Nagycirkusz

Műsor

Eötvös Cirkusz, Richter Florian Cirkusz

Fővárosi Nagycirkusz, Hungária Nagycirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz

Jegyárak / ülésrend

Magyar Nosztalgia NagyCirkusz, Richter Florian Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Magyar Nemzeti Cirkusz, Picard Cirkusz, Hungária Nagycirkusz, Exit Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz

Misszió

Kizárólag az Exit Cirkusz honlapján volt található küldetésnyilatkozat.

Szervezet története

Exit Cirkusz, Donnert Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Maciva, Magyar Nemzeti Cirkusz, Picard Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz

Társadalmi felelősség vállalás CSR

A vizsgált oldalakon nem volt ilyen jellegű nyilatkozat.

Logó

Exit Cirkusz, Circus Last Vegas Show, Magyar Nosztalgia NagyCirkusz, Richter Florian Cirkusz, Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz, Hungária Nagycirkusz, Maciva, Magyar Nemzeti Cirkusz, Picard Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz

Favicon

Eötvös Cirkusz, Fővárosi Nagycirkusz: FNC, Maciva, Picard Cirkusz, Utazó Budapest Nagycirkusz

Egyedi 404-es

Fővárosi Nagycirkusz

Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés

A tudatos brand-építést az alábbi szempontok alapján vizsgáltam:

  • Logó és favicon
  • Szlogen
  • Misszió, küldetésnyilatkozat
  • Szervezet története
  • Domain név
  • Egyedi 404-es oldal
  • Társadalmi felelősség vállalás CSR

Egyértelmű szlogent az Exit Cirkusz („Kijárat a mindennapokból”) a MACIVA („A nemzeti cirkuszvállalat”) használ. A Magyar Nemzeti Cirkusz régebben a „Magyarország legszebb utazó cirkusza” mottót használta, de az elemzés idején nem volt egyértelmű mottó vagy szlogene a cégnek. A Cirkusz Picard  családi történet bemutató aloldalán megtalálható „Ez egy Nagy család a családokért !”. A Hungária Nagycirkusz esetében sem egyértelmű, mivel a logó mellett a „8. generációs cirkusz dinasztia” szerepel, míg a plakáton a „az ország egyik legnagyobb utazó cirkusza” mottó szöveg jelenik meg.

Logó és ikontab-ek  kivétel nélkül a szöveggel kombinált grafikus megoldással készültek. A MACIVA és a Richter Flórián Cirkusz esetében a „cirkusz” szó nem jelenik meg a logóban.

3. ábra: Favicon-ok (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: Saját szerkesztés

5. táblázat: Logók és Favicon-ok (L.: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/lg_strat_abrak.pdf) Forrás: Szerzői szerkesztés

A weboldal címek három típusba sorolhatók, legtöbb esetben a cég elnevezése és a cirkusz szó felhasználásából tevődik össze a domain név. Ez erősítit a brandet és a cég neve jobban beépül a köztudatba.

6. táblázat: Domain elnevezés típusai

Domain elnevezés típusai

Domain

Név + Cirkusz

http://circuslastvegas.wix.com/circus-last-vegas

Cirkusz + név

http://exitcirkusz.hu/

http://donnertcirkusz.hupont.hu/

http://www.eotvoscirkusz.com/

http://www.hungarianagycirkusz.hu/

http://www.magyarnemzeticirkusz.hu/

http://www.picardcirkusz.hu/

http://budapestnagycirkusz.hu/

http://magyarnagycirkusz.hu/

Mozaik

http://rfc.hu/

http://www.fnc.hu/

http://www.maciva.hu/

Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés

 

Rövid összefoglalás

A vizsgálatom eredménye szerint a magyar cirkuszi honlapokat stratégiai aspektusból nem tudatosan, hanem jellemzően „ösztönszerűen” alakítják ki. Ezt támasztja alá a szlogen és misszió deklarálásának hiánya, és annak összhangja a weboldal dízájnnal és menüstruktúrával. Nem tudatos a célcsoportok elérése, megszólítása. A szervezet infrastruktúráját és a cirkuszi műsort képekben és videókban mutatják be, de ezentúl nem használnak más jellegű stratégiát támogató eszközöket. A brand-építéssel kapcsolatban hasonló tapasztalatokat mondhatok el.

Az állami és magán szektor között érezhető, mérhető a különbség, feltehetően az előbbinél több anyagi keretet és marketing személyzetet (szakértelmet) használnak fel e tekintetben. A magán szervezetek számára javasolt az online kommunikáció célirányos fejlesztése a stratégiával, branddel összehangolva.



[i] Külön köszönet Bóta Melindának, aki hozzájárult a cikk és vizsgálati anyag megfelelő elkészítéséhez.

[ii] http://www.europeanpolicy.org/en/european-policies/single-market.html

[iii] Reicher R. Zs. (2014): CRM informatikai rendszer bevezetésének és működtetésének vállalati problémái a magyar KKV-k körében, PhD. értekezés, Szent István Egyetem

[iv] Spencer C. – Ruwoldt M. L. (2004): Navigation and content on university home pages. (Online).   Elérhető: http://repository.unimelb.edu.au/10187/1141 (letöltve: 2010.május 11.)

[v] Losonczi, Gy. (2014): Magyar felsőoktatási intézmények honlapjainak versenyképesség vizsgálata nemzetközi viszonylatban.). In: Juhász L. (2014):  E-CONOM.  3. évf. 1. pp. 139-156. Nyugat-magyarország Egyetem Kiadó (ISSN 2063-644X)
(https://bismarck.nyme.hu/24677.html?&L=1&id=24677)

[vi] Losonczi, Gy. (2010): A versenyképes honlap kritériumrendszere. In:  Kuráth G. – Pálfi M. (szerk.)  (2010): III. Felsőoktatási Marketing Konferencia - Konferencia CD. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. pp. 114-137. (ISBN: 978-963-642-365-0) (http://www.felsooktatasmarketing.pte.hu/files/tiny_mce/File/PDF/Felsooktatasi_Marketing_Konferencia_kotet.pdf)

[vii] Losonczi, Gy. (2011): A felsőoktatási intézmény versenyképes honlapjának kritériumrendszere. In: Baranyai Zs. – Vásáry M. (szerk.) (2011): XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció – Előadások Kivonatai. Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő. pp. 291. (ISBN 978-963-269-231-9)

[viii] Losonczi, Gy. (2013): Magyar felsőoktatási intézmények honlapjainak versenyképesség vizsgálata nemzetközi viszonylatban. In: Szabó L. - Badics J. – Sasné Grósz A. – Bogdány E. – Huják J. – Szalma M. (szerk.) (2013): XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció – Előadás kivonatok. Pannon Egyetem, Veszprém. pp. 43. (ISBN 978-615-5044-78-6)

[ix] Losonczi György (2011): Szervezeti honlap kritériumrendszere, elemzési módszere a versenyképesség aspektusából, Gábor Dénes Főiskola

[x] Magyar Nagylexikon (2004): 18. kötet 381 o.; „Unh-Z”, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó

[xi] Marosán Gy. (2007): Stratégiai menedzsment. (Online). www.marosan.hu/oktat/stratmanhu/2.SMkornyezet.ppt (letöltve: 2011. november. 21.)

[xii] Boda I. (2006): Stratégiai menedzsment: célok, küldetés. (Online).

http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/strategiai_menedzsment.html

(letöltve: 2010.december. 13.)

[xiii] Bauer A. - Berács J. - Kenesei Zs. (2009): Marketing alapismeretek, Budapest: AULA Kiadó Kft.

[xiv] Spencer C. – Ruwoldt M. L. (2004): Navigation and content on university home pages. (Online).   Elérhető: http://repository.unimelb.edu.au/10187/1141 (letöltve: 2010. május 11.)

[xv] Wernerfelt, B. (1984): A Resource-Based View of the Firm. Strategic Management Journal, 2., 171-180. o.

[xvi] Nade J – Horvath J. K. – Berkowitz J. (2007): User experience in a Web 2.0 world – What it means for your business. (Online). http://www.humanfactors.com/downloads/documents/Web_2-0.pdf (letöltve: 2011.november. 21.)

[xvii] Horvath J. (n.é.) Usability Rules the Web, In Pance Miklós (n.é.): A használhatóság irányítja a Webet (Online). http://www.iit.uni-miskolc.hu/iitweb/export/sites/default/users/smidl/oktatas/e_business_alk/ebus_website_hasznalhatosag_JN.doc (letöltve: 2011. november 11.)