Losonczi György: Magyar cirkuszok honlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (3.rész)[i]
CIRKUSZI SZERVEZETEK HONLAPJAINAK VIZSGÁLATA HASZNÁLHATÓSÁG ÉS SOCIAL MEDIA ALAPJÁN
Anyag és módszertan
Az 1. táblázat a magyar utazó cirkuszok honlapjait vizsgálta 2016.10.22 és 2016.12.03 között. A vizsgálat eredményei adatbázisba kerültek Excel használatával.
1. táblázat: Magyar utazó cirkuszok és honlapjaik
No. |
Név |
Weboldal (URL) |
1 |
America Park - Cirkusz Monte Carlo |
http://america-park.com/ |
2 |
Circus Last Vegas Show |
|
3 |
Donnert Cirkusz |
http://donnertcirkusz.hupont.hu/ |
4 |
Eötvös Cirkusz |
http://www.eotvoscirkusz.com/ |
5 |
Exit Cirkusz |
http://exitcirkusz.hu/ |
6 |
Fővárosi Nagycirkusz: FNC |
http://www.fnc.hu/ |
7 |
Hungária Nagycirkusz |
http://www.hungarianagycirkusz.hu/ |
8 |
Maciva - Hungarian Circus and Variety |
http://www.maciva.hu/ |
9 |
Magyar Nemzeti Cirkusz |
http://www.magyarnemzeticirkusz.hu/ |
10 |
Magyar Nosztalgia NagyCirkusz |
http://magyarnagycirkusz.hu/ |
11 |
Picard Cirkusz |
http://www.picardcirkusz.hu/ |
12 |
Richter Cirkusz |
Nincs |
13 |
Richter Florian Cirkusz |
http://rfc.hu/ |
14 |
Utazó Budapest Nagycirkusz |
http://budapestnagycirkusz.hu/ |
15 |
Wertheim Cirkusz |
Nincs |
Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés
A CW-Index bemutatása
Az elmúlt hét év során a felsőoktatási intézmények honlapjait és versenyképességüket tanulmányoztam. Kutatásaim során felállítottam és a gyakorlatban alkalmaztam is egy interdiszciplináris értékelő és elemző keretrendszert, a „Competitive Website Index”[ii] (CW-Index) kritériumrendszert. A CW-Index kritériumrendszer adaptált változatával kerülnek elemzésre a cirkuszok honlapjai.
Használhatóság szerepe, szakirodalom áttekintés
Cikkem előző részeiben[iii] már utaltam arra, hogy egy versenyképes szervezeti honlap meghatározása és mérése komplex feladat, mivel több szempontból kell vizsgálni a kérdést. A kritériumrendszer alkotó elemeit több szempontból kell megközelíteni, mint például
- üzleti stratégia,
- marketing,
- a weboldal funkcionális használhatósága,
- az alkalmazott web technológia.
Az első két aspektus közgazdasági szemléletű (stratégia, marketing), célja a megfelelő információk körének meghatározása és eljuttatása a célcsoportok számára. A másik két aspektus (weboldal funkcionalitása, alkalmazott technológia) már mérnöki szemléletű, ténylegesen a megvalósítás módját jelenti, egyben a jelen cikk főtémája is.
1.2. A weboldal funkcionális használhatósága
A cikkem második része[iv] (stratégiai és marketing aspektus) után a „HOGYAN” kérdés vizsgálatát a funkcionalitás, illetve a weboldal megvalósításának általános kérdéseivel folytatom.
Az előző részben az ISO 9000:2000 alapján a felhasználói követelmények kielégítését (az információ tartalma) és a célnak megfelelőségét (az információ használhatósága) közgazdasági szempontból tárgyaltuk, most a műszaki szemlélet dominanciájával közelítünk, vagyis
- a követelmények kielégítése: a weboldal funkcionálisan jól működjön,
- a célnak megfelelőség: az információt, hatékonyon adja át.
Ha mindkettőnek megfelel a weboldal, akkor a felhasználó elégedett, különben a felhasználó elhagyja az oldalt, ha pl. a navigációs menü nehezen kezelhető, vagy pl. a honlap keresőrendszere nem megfelelő, mert nem ad eredményt, vagy túl sokat ad egyszerre.
A versenyképesség mellett a honlapok funkcionális használhatósága, felépítése fontos tényezője egy versenyképes honlapnak, ezért ez a fejezet az ezzel kapcsolatos szakirodalmat tekinti át, amelyet a kritériumrendszer is adaptált.
A 90-es évek végén számos tanulmány foglalkozott a weboldalak, online információs források megbízhatóságával és minőségével, amelyekből az Internet elterjedésével a nyomtatott média egyre több információt közölt. Ismert tanulmányok számos fontos minőségi szempontot jelöltek meg (Leland, 1999[v]; Beck, 1997[vi]; Kapoun, 1998[vii]; Kirk, 1996[viii]), legfontosabbak Tillman (2000)[ix] alapján a következők:
- a szerző hitelessége, szakmai múltja;
- az oldal aktualizáltsága és tartalmi pontossága, tárgyilagossága.
Smith (1997)[x] kritérium rendszerében hét főszempont alapján értékeli a honlapokat:
- hatókör;
- tartalom: pontosság, jogosultság, frissesség, egyediség, külső linkek, helyesírás;
- grafika és multimédia dizájn;
- cél és célcsoport;
- áttekintés;
- használhatóság: felhasználóbarát, szükséges PC eszközigény, keresési lehetőség, áttekinthetőség és organizáltság, interaktivitás, hálózati sávigény;
- költségek.
Gorski (1999)[xi] is hasonló szempontokat jelölt meg, mint Smith (fontosság és megfelelőség, hitelesség, pontosság, elérhetőség, navigálhatóság), de kiemeli a multikulturális jelleg fontosságát is.
Áts, Bondor és Kovács 2000-ben[xii] készült tanulmányukban a magyarországi középiskolák honlapjait elemezte három szempont szerint (design, interaktivitás, tartalom) és Scott (2006)[xiii] is hasonló fontos tényezőket jelölt meg a weblapok készítésénél:
- az „üzenet”, amely megkülönböztethető és egyértelmű legyen a többi intézményétől;
- a „honlap egyedisége”;
- a „célok” megfogalmazása a látogatók tevékenységét illetően.
Elling, Lentz és Menno de Jong (2007)[xiv] az
- elrendezés,
- tartalom,
- navigáció,
alapján vizsgálták a honlapokat.
Pinto és Doucet (2007)[xv] három kategóriát határoztak meg az elemzésük során:
- kereshetőség,
- láthatóság,
- használhatóság.
Cooper és Burn (2007)[xvi] a weboldalak strukturális elemeire teszi a hangsúlyt, mint a linkek száma, a legördülő menük száma, az oldal mérete.
1.3. A web technológiák
Vizsgáljuk tovább a „HOGYAN” kérdést a weboldal megtalálhatóságát és megvalósítását elősegítő technikák, technológiák elemzésével.
A marketing mellett az innováció a másik fontos fogyasztóorientált tevékenység, ezért a webes technológiák és szolgáltatások alkalmazása az intézményi honlapok esetében meghatározóak lehetnek, mivel áttörő szemléletváltást hoztak az internetes weboldalak, webportálok életében (pl. Facebook). Az Internet használatát és a felhasználók szokásait megváltoztató „technológia” jelenleg a Web 2.0 (vagy webkettő). A Web 2.0 fogalma tág és nehezen definiálható, jellemzően a közösségi oldalakkal (Social Media) azonosítják.
A technológia maga (egyesek szerint platform) nem más, mint az általánosan használt internetes szolgáltatások tárháza, gyűjteménye. Használatuk, fejlesztésük elsősorban a közösségekre épül, a weboldalak tartalmát (pl. szöveges, videó, kép) maguk a felhasználók nyújtják, töltik fel, osztják meg, illetve véleményezik. A weboldal üzemeltetője „csak” a keretrendszert biztosítja. A felhasználók a tartalmak megosztása mellett kapcsolatokat létesítenek egymás között, közösségeket hoznak létre a virtuális hálón.
A leggyakrabban használt Web 2.0 szolgáltatások az alábbiak:
- címke használata (tagek),
- címfelhők használata,
- fórum,
- blog,
- wiki,
- mikroblog,
- Gadgetek,
- Widgetek,
- hírforrások, hírcsatorna támogatás (Feedek: RSS, Atom),
- közösségi oldal jelenlét (pl. Facebook),
- videómegosztók (pl. Youtube),
- képmegosztók (pl. Flickr),
- podcast,
- Google Analytics,
- virtuális világok.
Cirkuszi weboldalak elemzése
Megvalósítás, használhatóság
A cirkusz szektorra adaptált kritériumrendszer alapján a megvalósítás és használhatóság szempontjából értékeltem ki a vonatkozó weboldalakat cikkem előző részeiben.
Ami a navigációs potenciált illeti, a vizsgált honlapokon csak minimális mértékben hasznosították az ebben a funkcióban rejlő lehetőségeket. Meglepő, hogy egyetlen vizsgált honlap sem alkalmazza a „belső kereső” opciót. Oldaltérkép nem a klasszikus megoldásként, hanem a lap alján (footer) található meg a vizsgált oldalakon (ez az eljárás nemzetközi viszonylatban is elfogadott).
A jól ismert „Segítség” és „GYIK” oldalakat nem biztosították a weboldalt látogatók részére, továbbá a weboldalak nem nyújtanak „a hátrányos helyzetűek számára támogatást” (az intézmény honlapján található-e speciális felület pl. látássérültek részére). Véleményem szerint a vizsgáltak közül a két közintézményként működő oldalnak „kötelezően ajánlott” lenne valamilyen formában megfelelnie e tekintetben. A közszolgáltatók weboldalainak akadálymentességét több jogszabály írja[1] elő:
- az Európai Parlament állásfoglalása (2002)
- az Esélyegyenlőségi törvény (1998. évi XXVI. törvény)
- a Rigai Nyilatkozat nemcsak kötelezi az állami szerveket az akadálymentesítésre, de meg is határozza, a W3C által létrehozott akadálymentességi szabványoknak való megfelelés kritériumait.
4. táblázat: Általános információ csoport
Kritériumok |
Mely szervezetek alkalmazták |
A-Z index |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
Belső kereső |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
Címfelhők használata |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
Címke használata (tagek) |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
GYIK (FAQ) |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
Gyorslinkek |
Fővárosi Nagycirkusz: FNC |
Hátrányos |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
Segítség (Help) |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
Morzsa navigáció (breadcrumb) |
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú navigációt segítő megoldást |
Oldaltérkép |
Fővárosi Nagycirkusz: FNC, Maciva |
Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés
Social Media
Blog /mikróblog tekintetében kizárólag MACIVA, FNC weboldalakon található céges Twitter link, a MACIVA saját blog oldallal is rendelkezik. A táblázatból jól érzékelhető, hogy a legtöbb szervezet számára a fő hangsúly a Facebook megjelenésen van. A Fővárosi Nagycirkusz szinte minden Social Media platformon megjelenik.
6. táblázat: Domain elnevezés típusai
Social Media Típus |
Social Media |
Domain |
Blog / Fórum |
|
Maciva - Hungarian Circus and Variety Fővárosi Nagycirkusz: FNC |
Social Network |
|
Exit Cirkusz Donnert Cirkusz Magyar Nosztalgia NagyCirkusz Richter Florian Cirkusz Eötvös Cirkusz Maciva - Hungarian Circus and Variety Magyar Nemzeti Cirkusz Picard Cirkusz |
Audió (pl. iTunes) |
|
A vizsgált objektumok nem használták ezt a típusú médiát |
Kép (Pl. Instragram, Flickr, Pinterest) |
Instragram |
Fővárosi Nagycirkusz: FNC |
Videó (Pl. Youtube, Vimeo) |
|
Fővárosi Nagycirkusz: FNC Maciva - Hungarian Circus and Variety |
Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés
Rövid összefoglalás
A vizsgálatom eredménye szerint a magyar cirkuszi honlapokat használhatóság és social media aspektusból értékelve nem éri el a megfelelő szintet. Ezt támasztja alá az alapvető navigációs elemek használatának hiánya (oldaltérkép, GYÍK, belső kereső), és annak összhangja a weboldal dizájnjával és a menüstruktúrával. Nem tudatos a social media használata sem.
A vizsgálat konklúziója a korábbiakhoz hasonlóan: az állami és magán szektor között érzékelhető, mérhető a különbség, az előbbinél feltehetően több anyagi keretet és marketing személyzetet (szakértelmet) használnak fel e tekintetben. A magán szervezetek számára javasolt az online kommunikáció célirányos fejlesztése a stratégiával, branddel összehangolva.
Hivatkozások jegyzéke
[1] Források: MTA SZTAKI W3C Magyar Iroda: www.w3c.hu/szolgaltatasok/miertkellakadalymentesiteni.html,
Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft:.www.e-epites.hu/jogszabalyok/tematikus-lista/az-akadalymentesitessel-kapcsolatos-legfontosabb-jogszabalyok-iranyelve
[i] Külön köszönet Bóta Melindának, aki a cikk és vizsgálati anyag megfelelő elkészítéséhez hozzájárult.
[ii] Losonczi, Gy. (2014): Magyar felsőoktatási intézmények honlapjainak versenyképesség vizsgálata nemzetközi viszonylatban.). In: Juhász L. (2014): E-CONOM. 3. évf. 1. pp. 139-156. Nyugat-magyarország Egyetem Kiadó (ISSN 2063-644X)
(https://bismarck.nyme.hu/24677.html?&L=1&id=24677)
[iii] Losonczi Gy (2016): Magyar cirkuszok honlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében. http://epa.oszk.hu/01400/01461/00031/pdf/EPA01461_cirkuszi_akrobatika_2016_1_04.pdf
[iv] Losonczi Gy (2016): Magyar cirkuszok honlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (2. rész). http://epa.oszk.hu/01400/01461/00033/pdf/EPA01461_cirkuszi_akrobatika_2016_3_02.pdf
[v] Leland B. (1998): Evaluating web sites: A guide for writers. (Online). http://www.wiu.edu/users/mfbhl/evaluate.htm (03. 12. 2007) (letöltve: 2010. május. 11.)
[vi] Beck s. (1997): Evaluation Criteria. The Good, The Bad & The Ugly: or, Why It is a Good Idea to Evaluate Web Sources. (Online). http://lib.nmsu.edu/instruction/evalcrit.html (letöltve: 2010. május 13.)
[vii] Kapoun J. (1998): Teaching undergrads WEB evaluation: A guide for library instruction, In: C&RL News, July/August 1998., Volume 59 No. 7.
[viii] Kirk E. (1996): Evaluating Information Found on the Internet. (Online).https://www.edb.utexas.edu/petrosino/Legacy_Cycle/mf_jm/Challenge%201/evaluating%20information%20on%20internet.pdf
(letöltve: 2017. április 22.)
[ix] Tillman H. N., (2003): Evaluating Quality on the Net. (Online). http://www.hopetillman.com/findqual.php (letöltve: 2017. április 22.)
[x] Smith A. G. (1997): „Testing the Surf: Criteria for Evaluating Internet Information Resources” . (Online). https://journals.tdl.org/pacsr/index.php/pacsr/article/view/6016/5645 (letöltve: 2017. április 22.)
[xi] Gorski P. (1999): Toward a Multicultural Approach for Evaluating Educational Web Sites, Multicultural Perspectives. (Online). http://edchange.org/multicultural/net/comps/eval.html (letöltve: 2010. május 15.)
[xii] Áts J. - Bondor E. - Kovács L. (2000): A magyar középiskolák honlapjainak elemzése. (Online). http://ofi.hu/tamop311/egyeb/hirek-090617/magyar-kozepiskolak (letöltve: 2017. április. 22)
[xiii] Scott D. M. (2006): „14 steps to a great admissions website”, In: Recruitment and Retention in Higher Education Vol. 20, No 1.
[xiv] Elling, S. - Lentz, L. - Menno de Jong (2007): Website Evaluation Questionnaire: Development of a Research-Based Tool for Evaluating Informational Websites, M.A. Wimmer, H.J. Scholl, and A. Grönlund (Szerk.): EGOV 2007, Springer-Verlag Berlin Heidelberg, LNCS 4656, 293–304 pp.
[xv] Pinto M. - Doucet A. (2007): „An educational resource for information literacy in higher education: Functional and users analyses of the e-COMS academic portal”, In: Scientometrics, Vol. 72, No. 2, 225–252 pp.
[xvi] Cooper C. - Burns A. (2007): „Kohonen Self-organizing Feature Maps as a Means to Benchmark College and University Websites, In: Journal of Science Education and Technology, Vol. 16, No. 3, 203-211 pp.