Losonczi György: Magyar cirkuszok honlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (3.rész)[i]

CIRKUSZI  SZERVEZETEK HONLAPJAINAK VIZSGÁLATA HASZNÁLHATÓSÁG ÉS SOCIAL MEDIA ALAPJÁN

Anyag és módszertan

Az 1. táblázat a magyar utazó cirkuszok honlapjait vizsgálta 2016.10.22 és 2016.12.03 között. A vizsgálat eredményei adatbázisba kerültek Excel használatával.

1. táblázat: Magyar utazó cirkuszok és honlapjaik

Forrás: Szerzői adatok és szerkesztés

A CW-Index bemutatása

Az elmúlt hét év során a felsőoktatási intézmények honlapjait és versenyképességüket tanulmányoztam. Kutatásaim során felállítottam és a gyakorlatban alkalmaztam is egy interdiszciplináris értékelő és elemző keretrendszert, a „Competitive Website Index”[ii] (CW-Index) kritériumrendszert. A CW-Index kritériumrendszer adaptált változatával kerülnek elemzésre a cirkuszok honlapjai.

Használhatóság szerepe, szakirodalom áttekintés

Cikkem előző részeiben[iii] már utaltam arra, hogy egy versenyképes szervezeti honlap meghatározása és mérése komplex feladat, mivel több szempontból kell vizsgálni a kérdést. A kritériumrendszer alkotó elemeit több szempontból kell megközelíteni, mint például

• üzleti stratégia,
• marketing,
• a weboldal funkcionális használhatósága,
• az alkalmazott web technológia.

Az első két aspektus közgazdasági szemléletű (stratégia, marketing), célja a megfelelő információk körének meghatározása és eljuttatása a célcsoportok számára. A másik két aspektus (weboldal funkcionalitása, alkalmazott technológia) már mérnöki szemléletű, ténylegesen a megvalósítás módját jelenti, egyben a jelen cikk főtémája is.

1.2. A weboldal funkcionális használhatósága

A cikkem második része[iv] (stratégiai és marketing aspektus) után a „HOGYAN” kérdés vizsgálatát a funkcionalitás, illetve a weboldal megvalósításának általános kérdéseivel folytatom.

Az előző részben az ISO 9000:2000 alapján a felhasználói követelmények kielégítését (az információ tartalma) és a célnak megfelelőségét (az információ használhatósága) közgazdasági szempontból tárgyaltuk, most a műszaki szemlélet dominanciájával közelítünk, vagyis

• a követelmények kielégítése: a weboldal funkcionálisan jól működjön,
• a célnak megfelelőség: az információt, hatékonyon adja át.

Ha mindkettőnek megfelel a weboldal, akkor a felhasználó elégedett, különben a felhasználó elhagyja az oldalt, ha pl. a navigációs menü nehezen kezelhető, vagy pl. a honlap keresőrendszere nem megfelelő, mert nem ad eredményt, vagy túl sokat ad egyszerre.

A versenyképesség mellett a honlapok funkcionális használhatósága, felépítése fontos tényezője egy versenyképes honlapnak, ezért ez a fejezet az ezzel kapcsolatos szakirodalmat tekinti át, amelyet a kritériumrendszer is adaptált.

A 90-es évek végén számos tanulmány foglalkozott a weboldalak, online információs források megbízhatóságával és minőségével, amelyekből az Internet elterjedésével a nyomtatott média egyre több információt közölt. Ismert tanulmányok számos fontos minőségi szempontot jelöltek meg (Leland, 1999[v]; Beck, 1997[vi]; Kapoun, 1998[vii]; Kirk, 1996[viii]), legfontosabbak Tillman (2000)[ix] alapján a következők:

• a szerző hitelessége, szakmai múltja;
• az oldal aktualizáltsága és tartalmi pontossága, tárgyilagossága.

Smith (1997)[x] kritérium rendszerében hét főszempont alapján értékeli a honlapokat:

• hatókör;
• tartalom: pontosság, jogosultság, frissesség, egyediség, külső linkek, helyesírás;
• grafika és multimédia dizájn;
  • cél és célcsoport;
  • áttekintés;
  • használhatóság: felhasználóbarát, szükséges PC eszközigény, keresési lehetőség, áttekinthetőség és organizáltság, interaktivitás, hálózati sávigény;
  • költségek.

Gorski (1999)[xi] is hasonló szempontokat jelölt meg, mint Smith (fontosság és megfelelőség, hitelesség, pontosság, elérhetőség, navigálhatóság), de kiemeli a multikulturális jelleg fontosságát is.

Áts, Bondor és Kovács 2000-ben[xii] készült tanulmányukban a magyarországi középiskolák honlapjait elemezte három szempont szerint (design, interaktivitás, tartalom) és Scott (2006)[xiii] is hasonló fontos tényezőket jelölt meg a weblapok készítésénél:

1. az „üzenet”, amely megkülönböztethető és egyértelmű legyen a többi intézményétől;
   1. a „honlap egyedisége”;
   2. a „célok” megfogalmazása a látogatók tevékenységét illetően.

Elling, Lentz és Menno de Jong (2007)[xiv] az

1. elrendezés,
2. tartalom,
3. navigáció,

alapján vizsgálták a honlapokat.

Pinto és Doucet (2007)[xv] három kategóriát határoztak meg az elemzésük során:

1. kereshetőség,
2. láthatóság,
3. használhatóság.

Cooper és Burn (2007)[xvi] a weboldalak strukturális elemeire teszi a hangsúlyt, mint a linkek száma, a legördülő menük száma, az oldal mérete.

1.3. A web technológiák

Vizsgáljuk tovább a „HOGYAN” kérdést a weboldal megtalálhatóságát és megvalósítását elősegítő technikák, technológiák elemzésével.

A marketing mellett az innováció a másik fontos fogyasztóorientált tevékenység, ezért a webes technológiák és szolgáltatások alkalmazása az intézményi honlapok esetében meghatározóak lehetnek, mivel áttörő szemléletváltást hoztak az internetes weboldalak, webportálok életében (pl. Facebook). Az Internet használatát és a felhasználók szokásait megváltoztató „technológia” jelenleg a Web 2.0 (vagy webkettő). A Web 2.0 fogalma tág és nehezen definiálható, jellemzően a közösségi oldalakkal (Social Media) azonosítják.

A technológia maga (egyesek szerint platform) nem más, mint az általánosan használt internetes szolgáltatások tárháza, gyűjteménye. Használatuk, fejlesztésük elsősorban a közösségekre épül, a weboldalak tartalmát (pl. szöveges, videó, kép) maguk a felhasználók nyújtják, töltik fel, osztják meg, illetve véleményezik. A weboldal üzemeltetője „csak” a keretrendszert biztosítja. A felhasználók a tartalmak megosztása mellett kapcsolatokat létesítenek egymás között, közösségeket hoznak létre a virtuális hálón.

A leggyakrabban használt Web 2.0 szolgáltatások az alábbiak:

• címke használata (tagek),
  • címfelhők használata,
  • fórum,
  • blog,
  • wiki,
  • mikroblog,
  • Gadgetek,
  • Widgetek,
  • hírforrások, hírcsatorna támogatás (Feedek: RSS, Atom),
  • közösségi oldal jelenlét (pl. Facebook),
  • videómegosztók (pl. Youtube),
  • képmegosztók (pl. Flickr),
  • podcast,
  • Google Analytics,
  • virtuális világok.

Cirkuszi weboldalak elemzése

Megvalósítás, használhatóság

A cirkusz szektorra adaptált kritériumrendszer alapján a megvalósítás és használhatóság szempontjából értékeltem ki a vonatkozó weboldalakat cikkem előző részeiben.

Ami a navigációs potenciált illeti, a vizsgált honlapokon csak minimális mértékben hasznosították az ebben a funkcióban rejlő lehetőségeket. Meglepő, hogy egyetlen vizsgált honlap sem alkalmazza a „belső kereső” opciót. Oldaltérkép nem a klasszikus megoldásként, hanem a lap alján (footer) található meg a vizsgált oldalakon (ez az eljárás nemzetközi viszonylatban is elfogadott).

A jól ismert „Segítség” és „GYIK” oldalakat nem biztosították a weboldalt látogatók részére, továbbá a weboldalak nem nyújtanak „a hátrányos helyzetűek számára támogatást” (az intézmény honlapján található-e speciális felület pl. látássérültek részére). Véleményem szerint a vizsgáltak közül a két közintézményként működő oldalnak „kötelezően ajánlott” lenne valamilyen formában megfelelnie e tekintetben. A közszolgáltatók weboldalainak akadálymentességét több jogszabály írja^[1] elő:

• az Európai Parlament állásfoglalása (2002)
• az Esélyegyenlőségi törvény (1998. évi XXVI. törvény)
• a Rigai Nyilatkozat nemcsak kötelezi az állami szerveket az akadálymentesítésre, de meg is határozza, a W3C által létrehozott akadálymentességi szabványoknak való megfelelés kritériumait.

4. táblázat: Általános információ csoport

Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés

Social Media

Blog /mikróblog tekintetében kizárólag MACIVA, FNC weboldalakon található céges Twitter link, a MACIVA saját blog oldallal is rendelkezik. A táblázatból jól érzékelhető, hogy a legtöbb szervezet számára a fő hangsúly a Facebook megjelenésen van. A Fővárosi Nagycirkusz szinte minden Social Media platformon megjelenik.

6. táblázat: Domain elnevezés típusai

Forrás: Saját adatok alapján saját szerkesztés

Rövid összefoglalás

A vizsgálatom eredménye szerint a magyar cirkuszi honlapokat használhatóság és social media aspektusból értékelve nem éri el a megfelelő szintet. Ezt támasztja alá az alapvető navigációs elemek használatának hiánya (oldaltérkép, GYÍK, belső kereső), és annak összhangja a weboldal dizájnjával és a menüstruktúrával. Nem tudatos a social media használata sem.

A vizsgálat konklúziója a korábbiakhoz hasonlóan: az állami és magán szektor között érzékelhető, mérhető a különbség, az előbbinél feltehetően több anyagi keretet és marketing személyzetet (szakértelmet) használnak fel e tekintetben. A magán szervezetek számára javasolt az online kommunikáció célirányos fejlesztése a stratégiával, branddel összehangolva.

Hivatkozások jegyzéke