Losonczi György: A cirkuszkarrier rendszerelméleti megközelítésben (3. rész)

Cikksorozatom első, bevezető részét[1] követően az előző lapszámban[2] a rendszerelméletileg megközelíthető sikerességet tárgyaltam, mely elérésének eszköze lehet a BXP Értékelő Modell alkalmazása. A mozaikszó a meghatározó elemek első betűjéből áll össze: Base, X-factor, Personal. A Szent István Egyetem PhD-kurzusán fejlesztettem ki ezt a modellt, amely segít meghozni a megfelelő döntést a zsánerválasztásban, illetve a már kiválasztott zsáner esetén a BXP szempontok alapján követhető és mérhető, hogy mely területen szükséges fejlődni, illetve maximalizálni.

Azok számára is segít a BXP Modell, akik már választottak zsánert, és években mérhető gyakorlási időtartamot tudhatnak maguk mögött. Ez az a tudás, amelyet fel lehet használni, mint korábbi tapasztalatot a BXP modellben. „Mindössze” annyit kell tenni, hogy meg kell keresni a legjobb artistát (vagy artistákat) az adott zsánerben, akinek a technikai szintjét (szintjüket) össze kell hasonlítani a tanuló tudásszintjével. Ha minden trükköt tud a tanuló, akkor az 100% értéket vesz fel. Az értékelésnél a következő pontozás javasolt: 0 pont (0%-30%), 3 pont (31%-70%) és 5 pont (71%-100%), amely pontszámot a BXP modellben a „korábbi tapasztalat” sorában lehet feltüntetni. Vélhetőleg nem minden szempontból lesz maximális az eredmény, tehát ily módon kitűnik, hogy mely fejlesztési területekre kell koncentrálni hosszútávon.

A cikksorozatom előző részében szereplő folyamatábra megmutatja a tanuló nézőpontjából a sikeres műsorszám elérésének útvonalát:

személy   >   zsánertípus   >   tanár/mentor    >   technikák   >   trükkök   >   műsorszám.

Hogyan hozzon döntést a tanuló?

Az alábbi szempontok segítenek és meghatározzák a döntés sikerességét:

• Életkor
• Fizikai adottságok, képességek
• Korábbi tapasztalatok (pl. sport múlt)
• Egyéb különleges képességek
• Személyiség
• Motiváció
• Együttműködés (társas kapcsolati képesség)

A fenti tényezőket kell figyelembe venni a BXP Modell sémája szerint:

„B”-Szempontok (Alap / „Base”)

1. Életkor

A cirkuszi műfaj, vagyis zsáner kiválasztásánál figyelembe kell venni az életkort. Néhány zsáner esetében korai kezdésre van szükség (de például untermann-terhelés csak 14 éves kor fölött ajánlható).

1. Fizikai adottságok, képességek

Egy személynek a fizikai sajátosságai lehetnek atletikusak, hajlékonyak és/vagy mutatósak. Meg kell határozni, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezik a tanuló személy, és melyek a fő elemei annak a zsánernek, amelyet választani szeretne. Például: a tanuló kaucsuk számot szeretne, de nem hajlékony. Eredmény: alacsony szintű trükkök, hosszútávon pedig fizikai fájdalmai és sérülései adódhatnak.

1. Korábbi Tapasztalatok

Korábbi tapasztalatnak számít például a tornász múlt az akrobatikus zsánerekhez vagy a balett a koreográfiához.

"X" Szempont (eXtra)

1. Egyéb különleges képességek

Egyéb különleges képességek (mentális adottságok) úgymint: jónak lenni matekból, zenei vagy énektudás. Ezek a képességek hasznosak lehetnek a műsorszám kialakításánál.

"P” Szempont (Személy / „Person”)

1. Személyiség

A személyiség lehet befelé- vagy kifelé-forduló, kitartó, szorgalmas, stb. A sajátos cirkuszszakmai szempontok alapján történő pszichológiai profil meghatározása, vagyis egy szofisztikált tipológia kidolgozása természetesen további elmélyült munkát igényelhet, akár megfelelő szakember(ek) bevonásával.

1. Motiváció

Vezető szerepe van a motivációnak a sikerességben, hosszú és rövidtávon egyaránt. Motivált-e a tanuló? Szeretne a legjobb lenni a kiválasztott zsánerben?

1. Együttműködés

A tanulónak nyitottnak kell lennie a munkára, meg kell értenie a tanárát vagy kollégáit, képesnek kell lennie tanácsokat elfogadni, és problémák közösen történő megoldására. Ha nem tud elfogadni másokat, vagy nem jó csapatjátékos, ne csatlakozzon csoportokhoz. A tanárral való együttműködés nagyon fontos, meghatározhatja a munkafolyamatot. Ha nem tudja elfogadni a tanár tanácsait, vagy nem kommunikál vele a próbafolyamat során vagy a fellépése után, akkor a kapcsolat nem fog jól működni hosszútávon.

A BXP Értékelő Modell gyakorlati alkalmazása

Befejezésként közlöm az alkalmazás két konkrét példáját korábban rögzített Esettanulmányok alapján.

I. Esettanulmány: AKROBATA FIÚ

A fiú jó szertornász volt, de sok családi problémával küzdött. Nem volt jó tanuló, nehezen fogadta el a tanácsokat. 16 évesen tagja lett egy akrobata csoportnak, majd néhány év múlva abbahagyta a szakmát.

II. Esettanulmány: LÉGTORNÁSZ LÁNY

A lánynak van sportmúltja (RG Ritmikus Gimnasztika). Jó tanuló volt (elfogadta a tanácsok nagy részét), de önbizalom problémái voltak, befelé forduló személyiség.

Amikor megvan az összesített eredmény, az alábbi táblázat segít a döntésben: