Cirkuszüzemelés[1] utazó cirkuszaink részére (1954) 2. rész

Összeállította Osváth István

 

A cirkuszok előkészítése üzemelésre

A művészeti munkával egyidejűleg megindul a cirkuszok technikai munkálatainak előkészítése is, hogy a hathónapos turnéra induló üzemeink zavartalan működése biztosítva legyen. Melyek azok a feltételek, amelyekkel ez a cél elérhető?

Felülvizsgáljuk a berendezéseket, felszereléseket. Megállapítjuk, hogy milyen munkálatok elvégzésére van szükség a zavartalan üzemeltetés biztosítására. Megjelöljük a javításra szoruló alkatrészeket, a pótlást igénylő hiányosságokat. Ezek után megkezdődik a cirkusz összes felszerelésének kijavítása, újjáépítése, alkatrészeinek modernizálása, illetve pótlása.

A cirkusz felszelésének legfőbb tényezője a cirkuszsátor. Cirkuszaink a hathónapos üzemelés alatt igen nagymértékben megrongálódnak. A téli hónapok alig elegendők azok kijavítására és pótlására. Bevonuláskor cirkuszaink minden alkatrészét tüzetesen megvizsgálják, a javításra és pótlásra szoruló alkatrészeket jegyzőkönyvezik és azokat elkészítésre, illetve javításra kiadják. Telepünkön asztalos, lakatos, kovács, sátorjavító brigád dolgozik. A munkálatokat a gazdasági osztály előre elkészített felújítási tervei alapján a műszaki vezető irányítása mellett telepünkön végzik. Olyan felszerelési tárgyak elkészítését, amelyek telepünkön  műhely, munkaerő és felszerelés hiánya miatt nem oldható meg, idegen vállalkozókkal végeztetjük el. Ezek a munkálatok főképpen új felszereléseinkre vonatkoznak: új kocsik készítése, autók generáljavítása stb. A felújítások és beruházások legnagyobb része azonban telepünkön készül.

A hathónapos üzemeltetés alatt cirkuszaink az időjárás viszontagságai folytán a legnagyobb elővigyázat és gondos kezelés ellenére is megrongálódnak. Ezt még fokozza a gyakori bontás, építés, pakolás. A rongálódások gondos kijavítása, pótlása döntően kihat cirkuszaink jó üzemelésére.

Előkészítő munkák

A cirkuszsátor, istállósátor, büfésátor javítása és impregnálása az első munkák közé tartozik. A cirkusz belső berendezésének: ülőhelyek, székek, páholyok, porond, zenekari állvány, feljárók, kitámasztó rudak, körrudak, poronddeszkák (plansch) drótkötelek, felhúzó kötelek, csigák zsírozása, ellenőrzése, javítása, átvizsgálása következik ezután.

A cirkuszsátor előkészítése és javítása gondos, lelkiismeretes munkát igényel, különösen akkor, ha az már két-három év óta üzemben van. A sátor részben az idő viszontagságai, részben a sokszor lelkiismeretlen kezelés következtében erősen megrongálódik, ezért indulás előtt feltétlenül komoly javítási munkálatokra szorul.

A cirkuszsátor előkészítésénél döntően fontos, hogy a ponyva elhasznált részeit kicseréljük, megjavítsuk, megfoltozzuk. Igen nagy jelentőségű a sátor impregnálása, ami a beázástól védi meg a cirkuszt.

Sokban elősegíti a sátor tartósságát annak jó hevederezése. Csak olyan sátor tud ellenállni az idő viszontagságainak, viharnak, esőnek, amelynek hevederezése és kötélzete tökéletes. A kötélzet tartósságát és impregnálást paraffin és marhafaggyú keverékkel való bekenéssel, áztatással tudjuk biztosítani.

A sátorponyva a fejkarikáknál rongálódik legjobban. Ezt a rongálódást a sátorfej jó bőrözésével kerülhetjük el. A felső sátor kijavításával egyidejűleg a körponyva kijavítása is szükséges, különösen a körponyva felakasztó kapcsainak pótlása, mert ezzel biztosíthatjuk a cirkusznak az időjárással szembeni ellenállását.

Fontos szerepet tölt be esztétikai szempontból az elősátor, ugyancsak praktikussági szempontból is, mert ott helyezkedik el a cirkusz büféje, esős időben pedig a várakozó közönségnek is védőhelyül szolgál. Ez a sátor, valamint az istállósátor is hasonló javítási előkészületeket igényel, mint a már említett cirkuszsátor és körponyvák.

A cirkusz berendezése

A cirkusz belső berendezésének ízléses dekorálása, világítás, de nem utolsó sorban  a kényelmes ülőhelyek nagy fontosságú tényezők. Ezek a belső berendezések is a sok utazás, ki- és becsomagolás közben gyakran súlyosan megrongálódnak. Javításuk, rendbehozásuk elengedhetetlenül szükséges.

Különös figyelmet kell fordítani a gradenok, padok, korlátok, feltámasztó bakok gondos javítására, annál is inkább, mert a cirkusz padberendezésének telt ház esetén kb. 1500 ember súlyának terhelését kell   biztosítania. A felelősség tehát nagy, ennek folytán a  javítás lelkiismeretes és tökéletes munkát igényel. A lelkiismeretlen kezelés és felépítés, valamint a berendezés minőségi ellenőrzésének hiánya következtében majdnem katasztrofális szerencsétlenség történt az 1953-as idényben az Alföldi Nagycirkusznál és a Vidám Cirkusznál.

A zenekari állványok kijavítása is hasonló alapos munkát követel, mert azok teherbíró képésségétől is életek biztonsága függ.

Cirkuszaink belső dekorálása a közönség igényeinek kielégítése tekintetében még sok tennivalót igényel. A zenekari állványok, páholyok, székek, porond, valamint az árbócok dekorálása és a világítási hatások a követelményekhez viszonyítva még szegényesek.

Cirkuszaink külső építménye

Az előkészületekben nagy fontossága van a cirkusz látványos külsőségének. Vonatkozik ez elsősorban a cirkusz bejáratának dekoratív kivitelezésére, világítására, a kocsik, bejáratok, továbbá a lakókocsik, pakk-kocsik, állatkocsik ízléses, színes kiállítására, reklámtáblák, feliratok elkészítésére, hangerősítő berendezések kijavítására és üzembe helyezésére.

Összefoglalva: az előkészítő munkálatoknak biztosítaniuk kell a cirkusz külsőségének tökéletességét, a dolgozók emelkedett életszínvonalának megfelelően.

A cirkusz autóparkja

Az üzemeltetés egyik legsarkalatosabb pontja és mozgató rugója a cirkusz gépesítése, motorizálása, annak szállítása érdekében. Ennek biztosítása a cirkusz zavartalan üzemeltetését jelenti. Főként ezért kell a cirkusz előkészületeinél nagy figyelmet fordítani a gépjárművek javítására és üzembe helyezésére. Az esetleges hiányosságok nagyon sok késést, lemaradást, költséget, sőt olykor az üzemelés megbénulását eredményezhetik. A cirkuszok kieső napjainak 90%-a az üzemképtelen, rossz gépkocsik miatt következik be. Milyen vontató eszközök tudják biztosítani a cirkusz üzemeltetését?

Nagy cirkusznál 2 db. vontató traktor. Az egyik lehetőség szerint nagy vonóerővel rendelkező, lágy indíthatóságú, többhengeres, elasztikus motorral bíró, könnyen kormányozható, az első futómű legalább 45 fok elfordulású legyen, hogy kis területen (pl. vagonról le és fel) könnyen mozogjon.

A második vontató a pakk-kocsik és lakókocsik vontatását végzi el a cirkusztérre, ahol azokat helyükre állítja. Ezen kívül elvégezheti az árboc felállítását is. Ez a vontató traktor szállítaná tengelyen az árbockocsit egyik városból a másikba. A vontatónak nagy vonóerőn kívül magasabb utazási átlag sebességgel (cca 40km óránként) kell rendelkeznie, minthogy az árbockocsit gyakran 100-150 km távolságra kell országúton vontatnia.

A ponyvát, kötélzetet és csigasorokat egy harmadik tehergépkocsi szállítja. Erre a célra egy nagy rakterületű és nagy teherbírású teherautóra van szükség, mert a cirkuszsátor, kötélzet és csigák önsúlya mintegy 60q., ezen kívül a tehergépkocsinak terepsebességgel is kell rendelkeznie, hogy a cirkuszárboc felhúzásánál kellő erőt tudjon kifejteni.

Nagycirkusznál célszerű volna még egy 500 kg teherbírású furgon kocsi, amely a helyi anyagok beszerzését (élelem, takarmány), valamint a helyi reklámozást beszerelt hangszóróval végezné, úgyszintén a helyi ügyek lebonyolítására, a cirkusz be- és kirakodásánál a cirkusz és a vasút közötti összeköttetés fenntartására volna felhasználható.

Végül nagy szolgálatot tenne egy motorkerékpár a kisebb ügyek, szervezési, hivatalos és egyéb munkák elintézésénél.

Kis cirkuszoknál azonos feltételű tehergépkocsik és gyorsjáratú vontatók szükségesek, az országúton, tengelyen történő költözés lebonyolításánál.

A kis cirkusz eddig egy autóval rendelkezett és háromszori fordulóval tudta csak felszereléseit egyik helységből a másikba átszállítani. Így azután megtörtént, hogy az utolsó forduló késő este, az előadás kezdetére, vagy olykor végére érkezett meg, annak ellenére, hogy az átszállítást már az előző esti előadás után azonnal megkezdték és egész éjszaka folytatták.

A cirkusz nem egy alkalommal 80-100 km távolságra utazik az országúton. Ez annyit jelent, hogy a gépjárműnek háromszori fordulónál oda-vissza mintegy 600 km-t kell megtennie, nem is szólva arról, hogy minden fordulónál 2 megrakott teherkocsit vagy 2 megrakott lakókocsit kell kis sebességgel hegyen völgyön át vontatnia. Két utánfutó vontatása amúgyis szabályellenes, ennek folytán minden körülmények között meg kell oldani, hogy a jövőben a kis cirkuszokhoz több vontató vagy autó kerüljön, annál is inkább, mivel a lakó- és pakk-kocsik számát az eddigiekhez viszonyítva feltétlenül emelni kell. Így azután még kevésbé lesz lehetséges az, hogy egyetlen járművel vontassuk át a csomaghordó, valamint a lakókocsikat az említett nagy távolságokra. Kis cirkuszainknál még sokkal fontosabb egy motorkerékpár beállítása a szervezés részére, mivel kis városokban semmiféle más jármű nem áll rendelkezésre a szervezés, beszerzés és propaganda ügyek helyi lebonyolítására.

A u  t ó s e r  v i c e

A vállalat gépkocsijavító részlegének állandóan készenlétben kell lennie, hogy az ország egész területén mozgó gépjárműveinknél a  kisebb-nagyobb javításokat és az ellenőrzést elvégezhesse. Nagyon fontos feladat gépjárművezetőink helyes megválasztása, mivel ezek jó munkája és szakképzettsége döntően befolyásolhatja cirkuszaink szállítását, járműveink karbantartását, kocsijaink vagonírozását.

Az említett bonyolult cirkuszszállítás elvégzésére csak kiválóan szakképzett gépkocsivezetőket (szerelővezetőket) alkalmazzunk.

Autóinkat kellően el kell látni minden olyan eszközzel, amely elősegíti körülményes munkájuk elvégzését, így pl. vonórúddal, vontatókötéllel, emelőkkel és a legszükségesebb kéziszerszámokkal, hogy a gépkocsivezető a kisebb hibákat helyszínen kijavíthassa.

Különös figyelem fordítandó gépkocsijainknál és pakk-kocsijainknál  a KRESZ rendelet által előírt felszerelésekre. (pl. féklámpa, hátsólámpa, macskaszem stb.)

Ezek az előfeltételek és előmunkálatok szükségesek ahhoz, hogy cirkuszaink zavartalan szállítása tengelyen országúton, vagy a rakodó állomásokra, biztosítva legyen.

Szervezési munkák és előkészületek

A cirkusz művészeti és technikai előkészületeivel egyidejűleg a vállalat szervezési, művészeti, gazdasági és üzemelési részlegeivel való előzetes megbeszélés után megkezdődik a szervezési munka beindítása.

A vállalat vezetősége az osztályokkal karöltve kijelöli a cirkuszigazgatókat, szervezőket, titkárokat, pénztárosokat és a műszaki vezetőket. Megállapodnak a bemutatók időpontjában, az indulás előkészítésében és a szervezés feladataiban.

A vállalat szervezési osztálya előkészíti a cirkuszok útirányát, intézkedik a reklám- és propagandaanyag megrendeléséről, felveszik a kapcsolatot a megyei és városi pártszervezetekkel, tanácsokkal a cirkuszok időbeni beütemezése céljából.

A cirkuszüzemelés egyik lüktető rugója a szervezés, amelynek jó munkája szolgáltatja a cirkuszüzem tervteljesítésének előfeltételét.

Az útirányok megállapításánál döntően fontos, hogy azok a cirkuszok, illetve műsorok, amelyek az előző évben egy bizonyos útirányon haladtak, ne ismételjék meg ugyanezt az utat. Műsorainkkal csak így tudunk helyesen gazdálkodni, mert csak így érhetjük el, hogy a közönség részére a műsorok mindig újak maradjanak. Ennek biztosítása érdekében vállalatunk már az előző évben tervet dolgozott ki és annak alapján üzemeltetett. Az országot négy működési területre osztotta, amelyek mindegyikén két-két kis cirkuszt üzemeltetett olyképpen, hogy azok a kijelölt terület két ellenkező pontján kezdték el működésüket, s ezáltal elkerülhetővé vált, hogy egymás útirányát keresztezzék.

Ez az elgondolás nagyon jól bevált, habár egyes igazgatók olykor elkövették azt a hibát, hogy nem tartották be az előírt útirányt és ütemtervet. Ezáltal természetesen összeütközést és torlódást okoztak a cirkuszüzemek között.

A kezdődő cirkuszi évad útirányát ezen hibák ismeretében és a tapasztalatok felhasználásával kell előkészíteni és az említett beütemezéssel el tudjuk érni azt, hogy  műsoraink, illetve artistáink csak minden harmadik vagy negyedik évben kerüljenek el egy- és ugyanazon városba, illetve helységbe.

Kivételt képeznek nagy cirkuszaink, mert ezeknél a kis cirkuszokra érvényes beütemezést a nagyobb városok kis száma miatt nem lehet végrehajtani. Ez a magyarázata annak, hogy mind a három nagy cirkuszunk évente megjelenik nagy városainkban.

A szervezési osztálynak erre a körülményre fokozottan ügyelnie kell, mert nagyon fontos, hogy a városokban minden évben új és változatos cirkuszműsort adjunk. Helyes volna, ha a nagycirkuszok sokszor látott műsorát a kiscirkuszok jó műsorszámaival cserélnék, illetve frissítenék fel.

Helytelen, ha egy városba évente kettőnél több cirkusz látogat el. Kivételt képeznek természetesen nagyvárosaink, amelyeket kizárólag nagy cirkuszaink látogatnak. Nem helyes a kis cirkuszoknak nagy városokban való szereplése, mert sem műsoruk, sem befogadóképességük nem alkalmas a nagy városok igényeinek kielégítésére.


Szervezési osztályunk feladata, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján kiértékelje az egyes helységekben elért eredményeket és a meg nem felelőket más helyek beütemezésével pótolja.

A korábbi idényekben helytelen volt, hogy Budapest peremváros látogatását cirkuszaink elhanyagolták. Igazolta ezt az 1953-as évad, amikor a főváros peremvárosaiban működő cirkuszaink hosszú időn át telt házakkal, jó sikerrel működtek.

Cirkuszainkat fokozatosan a nagy ipari központok felé kell irányítani, mégpedig leginkább olyan helyekre, amelyeket eddig nemigen látogattunk. A szervezési osztálynak a cirkuszok beütemezését az eddigi tapasztalat figyelembevételével kell előkészítenie, különös tekintettel az alföldi városokra, ahol a látogatásnak nem szabad a legnagyobb dologidőben történnie, mert ez a körülmény kedvezőtlenül befolyásolja  tervteljesítésünket.

Különös figyelemmel kell lennünk a városok közötti távolságra, amelyet a legrövidebb úton, legrövidebb idő alatt és jó közlekedési eszközök igénybevételével kell megtenni. A helyes útirány megválasztása kíméli járműveinket, üzemanyag megtakarítást eredményez, és dolgozóink szociális körülményeit is nagyon sokban kedvezően befolyásolja.

A cirkuszok tartózkodási ideje.

Az útirány megválasztásán kívül fontos szempont a cirkuszok városonkénti tartózkodási időtartama is.

Helytelen, ha valamely helységben a cirkusz tartózkodási idejét a lakosság számához mérten akár rövid, akár hosszú időre ütemezzük be. A gyakorlat, a tapasztalat azt mutatja, hogy a cirkusz tartózkodási idejének megállapításánál akkor járunk el helyesen, ha a látogatottság szempontjából a lakosság 10 %-át vesszük alapul. Tehát pl. egy cca. 40.000 lakossal bíró városban - 80 % látogatottságra számítva - egy 1200 személyt befogadó cirkuszt 3 esti és 1 délutáni előadásra ütemezzünk be.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a mozdulás időpontja ne szombatra vagy vasárnapra essék.

Plakát és propaganda

A szervezés nélkülözhetetlen és legfontosabb eszköze a jó propaganda. Ez szerzi meg cirkuszműsoraink számára a közönség előlegezett bizalmát. Egy cirkusznak, mely sok esetben csak három napig tartózkodik egy városban, nincsen ideje arra, hogy az első előadások sikereivel alapozza meg a közönség érdeklődését, hanem ezt már előzetesen kell minden rendelkezésére álló propaganda eszközzel megszerezni. Persze ez az eszköz ne legyen az elmúlt idők hamis, félrevezető, kapitalista ízű, nagyhangú, szenzációt hirdető reklámja, hanem a szocialista propaganda eszközeinek jó felhasználása a sajtóban, valamint a párt- és tömegszervezetek útján. A legjobb propaganda mindenestre a jó műsor.

A cirkusz érkezését a kellő időben előre és jól elhelyezett plakátok hirdetik. A plakátnak ízlésesnek, művészinek és bizalmat gerjesztőnek kell lennie. A jó propaganda eszköze továbbá a városban elhelyezett hangos  mikrofonon való bemondás. Előfordult, hogy a mikrofonban meg nem felelő, ízléstelen szöveggel hirdették cirkuszaink érkezését vagy előadását. Helytelenek pl. az agyondicsérő mondatok, vagy a múlt idők vásári stílusában történő előadás-hirdetés. Jól bevált propagandát lehet elérni a város központjában elhelyezett nagyméretű reklámtáblák kihelyezésével.

Nagy cirkuszaink részére a város központi helyén hangos mikrofonnal elővételi pénztárt kell beállítani, ahol a jegyek egész nap kényelmesen vásárolhatók. Ez a megoldás megszüntetné az előadás előtti tolongást a cirkusz pénztáránál. Az elővételi pénztárra vonatkozóan újítást nyújtottak be vállalatunknál, melyet jónak és célravezetőnek tartunk. A cirkusz üzemeltetési gépezetének legfontosabb rugója a szervezés, amely nemcsak a propagandát és a helyi szervekkel való kapcsolatot van hivatva megteremteni, hanem biztosítania kell a cirkusz gazdasági, üzemeltetési, valamint művészi eredményeit és sikerét is.

A szervezési munkára elegendő idő kell hogy rendelkezésre álljon, mert nem lehet eredményes akkor, ha a szervezést a cirkusz megérkezése előtt 2-3 nappal indítjuk meg.

A szervezés munkájánál döntő szempont a plakátoknak időben való kihelyezése és a propaganda megindítása. Eredményes szervezést és propagandát akkor fejthetünk ki, ha azt napról napra erősíteni és mindig újabb ötletekkel fokozni tudjuk.

Ajánlatos, ha a cirkusz szervezője a helyi szervektől, párttól, tanácstól szerzi be azokat az információkat, melyek alapján az előadásokra üzemek, iskolák, katonaság beszervezhető. Kedvező eredményeket érhetünk el ifjúsági, katonai vagy üzemi jó délutáni előadások rendezésével.

A szervező munkaköréhez tartozik, hogy valamely élenjáró üzem kiváló dolgozójának a műsor keretébe tartozó egyik-másik attrakciót felajánlja. Ez nemcsak cirkuszaink kultúrpolitikáját, hanem az ország dolgozóinak megbecsülését és kitüntetését jelenti műsorainkon keresztül.

A cirkuszüzem előkészítése a kiindulásra

A cirkuszüzem vezetése sokoldalú szaktudást igénylő, bonyolult feladat. Ezért a cirkuszüzem élére állított vezetőnek szorgalmán és jó munkáján kívül komoly szakismerettel kell rendelkeznie. A vállalat vezetőjének tehát ezen szempontok és előfeltételek figyelembevételével kell az igazgatókat kijelölnie.

A cirkuszüzem csak abban az esetben tudja célkitűzéseit sikeresen elérni, ha minden egyes beosztottja munkakörének ellátásához szakmai tudása legjavát adja. Nem elegendő az egyéni jóindulat, ha komoly szakmai tudással nem párosul.

A cirkusz vezetőinek a művészeti, politikai és gazdasági ismereteken felül a cirkusz üzemelésére vonatkozó technikai felkészültséggel is rendelkeznie kell. Ennek következtében a vállalat központi feladata, hogy komoly szakkáder politikát folytasson, hogy a cirkuszegységek élére megfelelő vezetőket neveljen.

A következő fejezetekben külön-külön ismertetem a cirkusz üzemeltetéséhez szükséges munkaköröket.

Ahhoz, hogy a cirkusz jól elláthassa művészeti és technikai feladatát, műsortadókon kívül mindenekelőtt jó vezető, szervező és műszaki gárda összeállítására és megszervezésére van szükség. (13)



[1] Országos Levéltár XXIX-I-3/25 [1954]