A 2021-es év vízválasztó lesz a McTEKA életében, amelynek során eldől, hogy talpon tudunk-e maradni. Amíg esetleg lehetőség nyílik majd komolyabb projektek beindítására, ezen a fórumon fogom megosztani az érdeklődőkkel a figyelemre méltónak vélt tapasztalataimat, kérdéseimet.

Előbb azonban álljon itt bemutatkozásul egy rövid szövegrész, melyet életem legutolsó főnökének küldtem volt nemrégiben: "[kórházban ugyan, de] lakókocsiba születtem, 7 évig Jászai-díjat elért produkcióban dolgoztam, 5+3 évig jártam egyetemre, 2x5 évem ráment a kisdoktorira és a PhD-re. Az elmúlt 16 évben kb. 15M Ft-omba fájt, és  éjt nappá téve güriztem a cirkusztudomány megteremtésén...".

 

Feljegyzések

2020. XII. 23. Vajon mit takarhat a ’cirkuszi zene’ szófordulat az alábbi idézetben: „napfölkelte előtt az Appellplatzon, a húszezer alakkal a fényszórók fényében és a cirkuszi zene a tér közepén; a dzsesszpróbák a latrinák mellett…”? (Robert Antelme: emberfaj Jelenkor Kiadó 2019 p. 37.)

2020. XII. 30. Ritkán sikerül olyan regényt kifognom, amelyet igazán jónak találok. Ezek egyikének a cirkuszhoz semmi köze nincs, viszont a borítóképe telitalálat.

2021. I. 5. Ócsai Böbe kiváló artistának, a Recirquel szakmai megalkotójának és Somlai Péternek, a kiváló szociológusnak egyaránt kedvence volt Stefi bohóc (Szabady István), hogy név szerint csak kettőt említsek a nagyszámú rajongói sorából. Tornászból lett akrobata és légtornász, majd a felszabadulás után bohóc, az 1960-as évek elejéig Boross Károly volt az állandó partnere. Legendás volt a vizes-entréjük (teknős jelenet „mosógép!” felkiáltásokkal). Utóbb fiával, Bélával dolgozott, a 2 Stefi legsikeresebb száma a Tell Vilmos volt. Az öreg szólóban előadott hegedű-passzázsát a közönség különösen szerette, és sok szakember tekintette őt zseniálisnak. Néhány kedves repríz-szövege: „Én egy szabad ember vagyok – azt csinálom, amit mondanak”, „Én egy bátor ember vagyok – üzemi konyhán étkezem”, „Ne csinálj belőlem bohócot!”. Persze másoktól is hallhattuk ezeket a kitételeket, de nem úgy, ahogy tőle.

2021. I. 9. A Bíráló Bizottság ítélete szerint Teller Kati produkciója 100 %-os volt.

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/habilmegh_teller_katalin.pdf

2021. I. 15. A cirkuszi előadás számokból épül fel. A számok fő alkotóelemei a trükkök (nem elem, nem figura, nem mutatvány). A trükkök jellege alapján osztályozzuk a számokat, ennek a műfaji kategóriának a neve:  ’zsáner’ vagy ’számzsáner’.  Az összetett szavak elő- és utótagjának sorrendje kötött. Azok az abszurdisztáni dilettánsok, akik a sorrendet felcserélik, vihartapsot, sőt tapsvasat érdemelnek.

2021. I. 21.  Az ezredfordulót megelőző szezonban az Eötvös Cirkusz nyitányaként és az FNC nyári műsorának fináléjában is felhangzott Dunajevszkij: Cirkusz c. gyakran játszott indulója (a korábbiakban például: Magyarországon az Európa Cirkusznál a román Gaonas fliegende-csoport kezdő zenéje volt 1962-ben…). A zenedarabbal kapcsolatban tettem fel kérdéseket 2000 áprilisában Bergendy Istvánnak, a kiváló popzenésznek, zeneszerzőnek, aki nemrégiben lett a koronavírus áldozata. A beszélgetés kivonata a Főoldalról megnyitható 2. sz. mellékletben olvasható.

2021. I. 29. „Hölgyeim és Uraim!” – következetesen ezzel a szókapcsolattal fordult a közönséghez a külsős konferanszié 2018 tavaszán az MNC-nek a pesti Pólusnál felállított sátrában. Mikor felróttam neki, mentségül azt hozta fel, hogy őt csak a fővárosi előadások időszakára szerződtették. Nem sokkal később hasonló szöveggel találkoztam az FNC Repülő Cirkusz c. előadásán is, itt azonban a rendező bennfentes volt. Irgum-burgum!

Nagy örömömre szolgált ezek után, hogy az FNC 50. születésnapja alkalmából rendezett online Gálaműsor bohócszámában vagy tucatnyi alkalommal hangzott el az egyedül vállalható és kifogástalan formula: „Hölgyeim és Uraim, kedves Gyerekek!” – a Könyöt-Schneller házaspár volt az előadó. Nem véletlen, hogy ezek a családnevek már az 1891-ben megjelent Artisten-Lexikonban is szerepelnek.

2021.02.04. Mint tudjuk, a netes hivatkozások megbízhatósága esetleges, nem sikerült ellenőriznem a http://nepszava.hu/cikk/260057-felelem-es-reszketes-a-filozofiai-intezetben-linket sem. Innen származik az az idézet, amelyet magam a ’TGM kőkemény tudomány’ fájlnéven mentettem el. „A polgári demokratikus rendszer csekély - és csökkenő - számú hívei már csak abban bízhatnak, hogy a Magyar Állami Cirkusz és Varieté Vállalat (Maciva) több államférfiúi (államnői) és filozófiai bölcsességet tanúsít majd, mint szeretett Akadémiánk”.

Ha valóban Tamás Gáspár Miklós a szerző, ha nem, szükségesnek látok legalább két dolgot megjegyezni. a.) A korábbi intézmény megnevezése így helyes: „az állami Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat”, amely aztán a rendszerváltást követően már nem volt többé vállalat. b.) A honlapjának nyitó oldala szerint a nemrégiben még Nemzeti Cirkuszművészeti Központ ma már ezen a szörnyszülött néven fut: „Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.”, és a bűvészeti ismeretek szakértője, a kulturális államtitkár, valamint miniszteri biztos nem tanúsít több bölcselmet, mint a Magyar Tudományos Akadémia (már amennyiben ez utóbbit még létező entitásnak lehet tekinteni).

2021.02.08. Ruff Borbála rovata az ÉS-nél kolumnista rendszerű, vagyis külsős anyagot évente csupán egy-két alkalommal hoznak le. Maga az a tény tehát, hogy a kivételezettek közé kerülhettünk, tanúskodik a tradicionális cirkusz intézményének társadalmi fontosságáról.

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/es.jpg

2021. 02. 15. Ha Isten és a Párt is úgy akarja, akkor fogok én még komoly tudományos dolgozatot fabrikálni az FNC Dinasztiák c. online premierjéről, és vélhetőleg a közeljövőben majd utalok is rá gyakran. Egyelőre csak a legkézenfekvőbb kérdéseket, észrevételeket adom közre. 1.) Vajon mit tett a Kulturális Államtitkárság az elmúlt időszakban a 222/2007-es kormányrendelet javunkra történő módosítása érdekében vagy sok más egyéb mellett a garázda állatvédők egyre többször előforduló gyalázatos tablórongálásai megakadályoztatásáért? 2.) Jók voltak a bohócok! 3.) A legerősebb számok többségét (pl. rhönrad) az Állami Artistaképzőből kikerült galléros artisták mutatták be. 4.) A Rendező úrról magáról („bronzszám”) a kedvenc Poszeidón-istenszobrom kockázott hasizmainak hiánya, a kerettörténetéről pedig Korda Györgynek és Máté Péternek a hangkvalitásai jutottak eszembe (Lady Karnevál, Zene nélkül).

2021. 02. 19. Az egyetem elvégzése után egy tanéven át (1979/80) iskolatitkár voltam az Állami Artistaképzőben. Ebben az időszakban a két legnagyobb projekt (akkoriban feladatnak mondtuk) egyrészt az Iskola → Intézet átminősítési eljárása, másrészt a felvételi vizsga megszervezése volt. Ez utóbbi előkészítése a sokszáz jelentkező miatt hosszú heteket vett igénybe, maga a vizsga pedig három teremben párhuzamosan folyt, és több napig tartott (testalkati előszűréssel). Az új évezred első éveiben azonban már egy szűk délelőtt alatt és egyetlen helyszínen simán végeztünk az 1-2 tucatnyi jelentkezővel. Vélhetőleg manapság sem lett tömeges az érdeklődés, de a kormány ettől függetlenül nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú programmá tette a cirkuszközponttal párhuzamosan az artistaképzés megtámogatását (sok milliárdból). Az Átkosban csak egyetlen ilyen intézmény létezett, természetes, hogy állami fenntartásban. A rendszerváltást követően alapított magániskolák viszont ugyanezt a feladatot ragyogóan el tudnák látni a most elherdálandó közpénzek töredékének – racionális módon történő – pályáztatása mellett. (https://telex.hu/belfold/2021/02/17/cirkusz-cirkuszkozpont-fekete-peter-emmi-nyugati)

2021. 02. 25. Baross Imre bácsi többször is és sokak előtt is elmesélte ezt a történetet: a Szovjetunióban egy alkalommal ellátogatott az ottani artistaképző felvételi vizsgájára. Jött egy fiú, aki a filcen bemutatott egy rundát-flick-duplát. Nem vették fel. Az öreg döbbent kérdésére, hogy miért nem, azt felelte az ottani igazgató: „mert rövid a nyaka”. Karsai Toncsi bácsi pedig, amikor Párizsba a fesztiválra kísérte a magyar növendékeket, a következőket tapasztalta. Ők, mint levegőszámosok, a szerelés miatt a legelsők között érkeztek a helyszínre, ahol akkor már egy kínai kislány a pisznin handstandozott. Később hátul a befutóban, az ebédszünetben is, és gyakorlatilag folyamatosan ezt tette. Amikor aztán késő este a mi tanárunk a szálloda folyosóján a szobája felé tartott, éppen megnyílt az egyik ajtó, és bepillantva meglátta ugyanazt a kislányt ugyanúgy handstandozni. – Világhatalmak.

2021. 03. 02. Az elmúlt időszakban ugyancsak megnőtt a személyes találkozások luxusának az értéke. Legutóbb, mikor nálunk voltak a barátaink, „definició”-féleségként idéztem egy szépirodalmi alkotásból. „A cirkusz lényege éppen ez: a gagyi” /Horváth (EÖ) Tamás: Ahol a part szakad Magyar Napló Budapest, 2010 p. 166/. Mire Zsuzsa, a nyugalmazott operaházi táncos és balettmester: „de hát minden az, mindennek a lényege az”.

2021. 03. 09. Baross Imre bácsi sokszor emlegette, hogy a sportszaknyelvben elterjedt hibás kifejezés, a ’rundel’ miatt őt terheli a felelősség, mert valamikor réges-régen egy jegyzetében tévedésből ezt a formát adta meg a ’rundát’ helyett. Egy időben több helyen lehetett olvasni a ’partnerakrobatika’ szóösszetételt, amelynek elterjedéséért – attól tartok – nekem kell tartanom a hátamat. Átsiklott ugyanis a szemem azon, hogy az olvasó szerkesztő „belejavított” a szövegembe, mert valószínűleg elírásnak vélte a ’parterakrobatika’ lexémát. (Cirkusznarratívák In: Kritika 1999/1).

2021. 03. 17. Húsz éve jelent meg ez a kiváló, jól átgondolt kis könyv. Az illusztrációk hangulata a gyerekek ízlésvilágához igazodik, a fordítás szinte hibátlan. Persze néhány szaknyelvi furcsaság azért előfordul: Augusztin (21.o.) az Auguszt, Ikarusz-ugrás (50.o.) az ikária, szirén (51.o.) az  „angyalka” helyett; és ugye a cirkuszban nincsenek kulisszák (23.o.), sem edzés (30.o.). Kevés a tárgyi tévedés, ilyen például hogy a magasiskola címszó alá került a szabadidomítás két trükkje (29.o.), a vadállatok veszélyességi sorrendje (jegesmedve gitter nélkül 41.o.), és néhány nagyon privát észjárásra valló fogalmazásmód is előfordul: „[a] légtornász naponta többször is elpróbálja mutatványait” (51.o.). Mindent együttvéve azonban ez a könyv arányaiban, felépítésében, tárgyszerűségében ragyogó ismeretterjesztő munka. Nem hiányozhat egyetlen cirkuszbarát könyvespolcáról sem, örömet szerez újra meg újra fellapozni, és nem csak kisgyerekek részére ajánlható.

2021.04.30. Éppen 50 éve jelent meg magyarul Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. könyve (Gondolat Kiadó). Jómagam anno ezt a szociológiai-szociálpszichológiai megközelítést reveláció értékűnek és követendőnek gondoltam, melyből kiindulva például messzemenő, a mentalitási különbségekre rávilágító jelentőséget véltem tulajdoníthatni annak a ténynek, hogy a csoporton kívüli személyekre utalva a színháziak a „civil”, a cirkuszosok viszont a „privát” jelzőt használják.  Habermas nem foglalkozott a cirkusszal, a Frankfurti Iskola más tagjai viszont igen. A múlt pénteki online ELTE-előadásában az ő gondolataikat taglalta Teller Katalin, és utóbb ígéretet tett arra, hogy egy későbbi időpontban Önök is olvashatják majd ennek a szövegnek a szerkesztett változatát.

2021.05.11. Az állami Artistaképző Intézet kiváló akrobatikatanára, Kovács Gyula az 1980-as évektől kezdődően logikus érvek mentén, nagy elszántsággal igyekezett meghonosítani a tornasportban kikristályosodott terminológiai precizitást, és ebből következőleg a szakszavak magyarítását szorgalmazta. A próbálkozás sikerét az akkoriban még többségnek számító, vagyis a cirkuszi múlttal rendelkező tanárok gyakorlata hiúsította meg. Házon belül ez a szembenállás világított rá a tradicionális elnevezések megőrzésének fontosságára, és adta az ötletet, hogy két végzős növendéknek diplomatémaként a szógyűjtést javasoljam (csak Vetor Szilvia abszolválta a feladatot). Az óévezred utolsó dekádjában aztán a Cirkusztörténet c. tanjegyzetemhez függelékként szójegyzéket csatoltam, amelynek bővítése és kivesézése a Cirkuszkutatás 2006 c. tudományos konferencia előadásait követő workshopnak képezte a tárgyát. A szó elszáll, az írás megmarad.