2021-es év vízválasztó lesz a McTEKA életében, amelynek során eldől, hogy talpon tudunk-e maradni. Amíg esetleg lehetőség nyílik majd komolyabb projektek beindítására, ezen a fórumon fogom megosztani az érdeklődőkkel a figyelemre méltónak vélt tapasztalataimat, kérdéseimet.

Előbb azonban álljon itt bemutatkozásul egy rövid szövegrész, melyet életem legutolsó főnökének küldtem volt nemrégiben: "[kórházban ugyan, de] lakókocsiba születtem, 7 évig Jászai-díjat elért produkcióban dolgoztam, 5+3 évig jártam egyetemre, 2x5 évem ráment a kisdoktorira és a PhD-re. Az elmúlt 16 évben kb. 15M Ft-omba fájt, és  éjt nappá téve güriztem a cirkusztudomány megteremtésén...".

 

Feljegyzések

2020. XII. 23. Vajon mit takarhat a ’cirkuszi zene’ szófordulat az alábbi idézetben: „napfölkelte előtt az Appellplatzon, a húszezer alakkal a fényszórók fényében és a cirkuszi zene a tér közepén; a dzsesszpróbák a latrinák mellett…”? (Robert Antelme: emberfaj Jelenkor Kiadó 2019 p. 37.)

2020. XII. 30. Ritkán sikerül olyan regényt kifognom, amelyet igazán jónak találok. Ezek egyikének a cirkuszhoz semmi köze nincs, viszont a borítóképe telitalálat.

2021. I. 5. Ócsai Böbe kiváló artistának, a Recirquel szakmai megalkotójának és Somlai Péternek, a kiváló szociológusnak egyaránt kedvence volt Stefi bohóc (Szabady István), hogy név szerint csak kettőt említsek a nagyszámú rajongói sorából. Tornászból lett akrobata és légtornász, majd a felszabadulás után bohóc, az 1960-as évek elejéig Boross Károly volt az állandó partnere. Legendás volt a vizes-entréjük (teknős jelenet „mosógép!” felkiáltásokkal). Utóbb fiával, Bélával dolgozott, a 2 Stefi legsikeresebb száma a Tell Vilmos volt. Az öreg szólóban előadott hegedű-passzázsát a közönség különösen szerette, és sok szakember tekintette őt zseniálisnak. Néhány kedves repríz-szövege: „Én egy szabad ember vagyok – azt csinálom, amit mondanak”, „Én egy bátor ember vagyok – üzemi konyhán étkezem”, „Ne csinálj belőlem bohócot!”. Persze másoktól is hallhattuk ezeket a kitételeket, de nem úgy, ahogy tőle.

2021. I. 9. A Bíráló Bizottság ítélete szerint Teller Kati produkciója 100 %-os volt.

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/habilmegh_teller_katalin.pdf

2021. I. 15. A cirkuszi előadás számokból épül fel. A számok fő alkotóelemei a trükkök (nem elem, nem figura, nem mutatvány). A trükkök jellege alapján osztályozzuk a számokat, ennek a műfaji kategóriának a neve:  ’zsáner’ vagy ’számzsáner’.  Az összetett szavak elő- és utótagjának sorrendje kötött. Azok az abszurdisztáni dilettánsok, akik a sorrendet felcserélik, vihartapsot, sőt tapsvasat érdemelnek.

2021. I. 21.  Az ezredfordulót megelőző szezonban az Eötvös Cirkusz nyitányaként és az FNC nyári műsorának fináléjában is felhangzott Dunajevszkij: Cirkusz c. gyakran játszott indulója (a korábbiakban például: Magyarországon az Európa Cirkusznál a román Gaonas fliegende-csoport kezdő zenéje volt 1962-ben…). A zenedarabbal kapcsolatban tettem fel kérdéseket 2000 áprilisában Bergendy Istvánnak, a kiváló popzenésznek, zeneszerzőnek, aki nemrégiben lett a koronavírus áldozata. A beszélgetés kivonata a Főoldalról megnyitható 2. sz. mellékletben olvasható.

2021. I. 29. „Hölgyeim és Uraim!” – következetesen ezzel a szókapcsolattal fordult a közönséghez a külsős konferanszié 2018 tavaszán az MNC-nek a pesti Pólusnál felállított sátrában. Mikor felróttam neki, mentségül azt hozta fel, hogy őt csak a fővárosi előadások időszakára szerződtették. Nem sokkal később hasonló szöveggel találkoztam az FNC Repülő Cirkusz c. előadásán is, itt azonban a rendező bennfentes volt. Irgum-burgum!

Nagy örömömre szolgált ezek után, hogy az FNC 50. születésnapja alkalmából rendezett online Gálaműsor bohócszámában vagy tucatnyi alkalommal hangzott el az egyedül vállalható és kifogástalan formula: „Hölgyeim és Uraim, kedves Gyerekek!” – a Könyöt-Schneller házaspár volt az előadó. Nem véletlen, hogy ezek a családnevek már az 1891-ben megjelent Artisten-Lexikonban is szerepelnek.

2021.02.04. Mint tudjuk, a netes hivatkozások megbízhatósága esetleges, nem sikerült ellenőriznem a http://nepszava.hu/cikk/260057-felelem-es-reszketes-a-filozofiai-intezetben-linket sem. Innen származik az az idézet, amelyet magam a ’TGM kőkemény tudomány’ fájlnéven mentettem el. „A polgári demokratikus rendszer csekély - és csökkenő - számú hívei már csak abban bízhatnak, hogy a Magyar Állami Cirkusz és Varieté Vállalat (Maciva) több államférfiúi (államnői) és filozófiai bölcsességet tanúsít majd, mint szeretett Akadémiánk”.

Ha valóban Tamás Gáspár Miklós a szerző, ha nem, szükségesnek látok legalább két dolgot megjegyezni. a.) A korábbi intézmény megnevezése így helyes: „az állami Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat”, amely aztán a rendszerváltást követően már nem volt többé vállalat. b.) A honlapjának nyitó oldala szerint a nemrégiben még Nemzeti Cirkuszművészeti Központ ma már ezen a szörnyszülött néven fut: „Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.”, és a bűvészeti ismeretek szakértője, a kulturális államtitkár, valamint miniszteri biztos nem tanúsít több bölcselmet, mint a Magyar Tudományos Akadémia (már amennyiben ez utóbbit még létező entitásnak lehet tekinteni).

2021.02.08. Ruff Borbála rovata az ÉS-nél kolumnista rendszerű, vagyis külsős anyagot évente csupán egy-két alkalommal hoznak le. Maga az a tény tehát, hogy a kivételezettek közé kerülhettünk, tanúskodik a tradicionális cirkusz intézményének társadalmi fontosságáról.

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/es.jpg

2021. 02. 15. Ha Isten és a Párt is úgy akarja, akkor fogok én még komoly tudományos dolgozatot fabrikálni az FNC Dinasztiák c. online premierjéről, és vélhetőleg a közeljövőben majd utalok is rá gyakran. Egyelőre csak a legkézenfekvőbb kérdéseket, észrevételeket adom közre. 1.) Vajon mit tett a Kulturális Államtitkárság az elmúlt időszakban a 222/2007-es kormányrendelet javunkra történő módosítása érdekében vagy sok más egyéb mellett a garázda állatvédők egyre többször előforduló gyalázatos tablórongálásai megakadályoztatásáért? 2.) Jók voltak a bohócok! 3.) A legerősebb számok többségét (pl. rhönrad) az Állami Artistaképzőből kikerült galléros artisták mutatták be. 4.) A Rendező úrról magáról („bronzszám”) a kedvenc Poszeidón-istenszobrom kockázott hasizmainak hiánya, a kerettörténetéről pedig Korda Györgynek és Máté Péternek a hangkvalitásai jutottak eszembe (Lady Karnevál, Zene nélkül).

2021. 02. 19. Az egyetem elvégzése után egy tanéven át (1979/80) iskolatitkár voltam az Állami Artistaképzőben. Ebben az időszakban a két legnagyobb projekt (akkoriban feladatnak mondtuk) egyrészt az Iskola → Intézet átminősítési eljárása, másrészt a felvételi vizsga megszervezése volt. Ez utóbbi előkészítése a sokszáz jelentkező miatt hosszú heteket vett igénybe, maga a vizsga pedig három teremben párhuzamosan folyt, és több napig tartott (testalkati előszűréssel). Az új évezred első éveiben azonban már egy szűk délelőtt alatt és egyetlen helyszínen simán végeztünk az 1-2 tucatnyi jelentkezővel. Vélhetőleg manapság sem lett tömeges az érdeklődés, de a kormány ettől függetlenül nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú programmá tette a cirkuszközponttal párhuzamosan az artistaképzés megtámogatását (sok milliárdból). Az Átkosban csak egyetlen ilyen intézmény létezett, természetes, hogy állami fenntartásban. A rendszerváltást követően alapított magániskolák viszont ugyanezt a feladatot ragyogóan el tudnák látni a most elherdálandó közpénzek töredékének – racionális módon történő – pályáztatása mellett. (https://telex.hu/belfold/2021/02/17/cirkusz-cirkuszkozpont-fekete-peter-emmi-nyugati)

2021. 02. 25. Baross Imre bácsi többször is és sokak előtt is elmesélte ezt a történetet: a Szovjetunióban egy alkalommal ellátogatott az ottani artistaképző felvételi vizsgájára. Jött egy fiú, aki a filcen bemutatott egy rundát-flick-duplát. Nem vették fel. Az öreg döbbent kérdésére, hogy miért nem, azt felelte az ottani igazgató: „mert rövid a nyaka”. Karsai Toncsi bácsi pedig, amikor Párizsba a fesztiválra kísérte a magyar növendékeket, a következőket tapasztalta. Ők, mint levegőszámosok, a szerelés miatt a legelsők között érkeztek a helyszínre, ahol akkor már egy kínai kislány a pisznin handstandozott. Később hátul a befutóban, az ebédszünetben is, és gyakorlatilag folyamatosan ezt tette. Amikor aztán késő este a mi tanárunk a szálloda folyosóján a szobája felé tartott, éppen megnyílt az egyik ajtó, és bepillantva meglátta ugyanazt a kislányt ugyanúgy handstandozni. – Világhatalmak.

2021. 03. 02. Az elmúlt időszakban ugyancsak megnőtt a személyes találkozások luxusának az értéke. Legutóbb, mikor nálunk voltak a barátaink, „definició”-féleségként idéztem egy szépirodalmi alkotásból. „A cirkusz lényege éppen ez: a gagyi” /Horváth (EÖ) Tamás: Ahol a part szakad Magyar Napló Budapest, 2010 p. 166/. Mire Zsuzsa, a nyugalmazott operaházi táncos és balettmester: „de hát minden az, mindennek a lényege az”.

2021. 03. 09. Baross Imre bácsi sokszor emlegette, hogy a sportszaknyelvben elterjedt hibás kifejezés, a ’rundel’ miatt őt terheli a felelősség, mert valamikor réges-régen egy jegyzetében tévedésből ezt a formát adta meg a ’rundát’ helyett. Egy időben több helyen lehetett olvasni a ’partnerakrobatika’ szóösszetételt, amelynek elterjedéséért – attól tartok – nekem kell tartanom a hátamat. Átsiklott ugyanis a szemem azon, hogy az olvasó szerkesztő „belejavított” a szövegembe, mert valószínűleg elírásnak vélte a ’parterakrobatika’ lexémát. (Cirkusznarratívák In: Kritika 1999/1).

2021. 03. 17. Húsz éve jelent meg ez a kiváló, jól átgondolt kis könyv. Az illusztrációk hangulata a gyerekek ízlésvilágához igazodik, a fordítás szinte hibátlan. Persze néhány szaknyelvi furcsaság azért előfordul: Augusztin (21.o.) az Auguszt, Ikarusz-ugrás (50.o.) az ikária, szirén (51.o.) az  „angyalka” helyett; és ugye a cirkuszban nincsenek kulisszák (23.o.), sem edzés (30.o.). Kevés a tárgyi tévedés, ilyen például hogy a magasiskola címszó alá került a szabadidomítás két trükkje (29.o.), a vadállatok veszélyességi sorrendje (jegesmedve gitter nélkül 41.o.), és néhány nagyon privát észjárásra valló fogalmazásmód is előfordul: „[a] légtornász naponta többször is elpróbálja mutatványait” (51.o.). Mindent együttvéve azonban ez a könyv arányaiban, felépítésében, tárgyszerűségében ragyogó ismeretterjesztő munka. Nem hiányozhat egyetlen cirkuszbarát könyvespolcáról sem, örömet szerez újra meg újra fellapozni, és nem csak kisgyerekek részére ajánlható.

2021.04.30. Éppen 50 éve jelent meg magyarul Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. könyve (Gondolat Kiadó). Jómagam anno ezt a szociológiai-szociálpszichológiai megközelítést reveláció értékűnek és követendőnek gondoltam, melyből kiindulva például messzemenő, a mentalitási különbségekre rávilágító jelentőséget véltem tulajdoníthatni annak a ténynek, hogy a csoporton kívüli személyekre utalva a színháziak a „civil”, a cirkuszosok viszont a „privát” jelzőt használják.  Habermas nem foglalkozott a cirkusszal, a Frankfurti Iskola más tagjai viszont igen. A múlt pénteki online ELTE-előadásában az ő gondolataikat taglalta Teller Katalin, és utóbb ígéretet tett arra, hogy egy későbbi időpontban Önök is olvashatják majd ennek a szövegnek a szerkesztett változatát.

2021.05.11. Az állami Artistaképző Intézet kiváló akrobatikatanára, Kovács Gyula az 1980-as évektől kezdődően logikus érvek mentén, nagy elszántsággal igyekezett meghonosítani a tornasportban kikristályosodott terminológiai precizitást, és ebből következőleg a szakszavak magyarítását szorgalmazta. A próbálkozás sikerét az akkoriban még többségnek számító, vagyis a cirkuszi múlttal rendelkező tanárok gyakorlata hiúsította meg. Házon belül ez a szembenállás világított rá a tradicionális elnevezések megőrzésének fontosságára, és adta az ötletet, hogy két végzős növendéknek diplomatémaként a szógyűjtést javasoljam (csak Vetor Szilvia abszolválta a feladatot). Az óévezred utolsó dekádjában aztán a Cirkusztörténet c. tanjegyzetemhez függelékként szójegyzéket csatoltam, amelynek bővítése és kivesézése a Cirkuszkutatás 2006 c. tudományos konferencia előadásait követő workshopnak képezte a tárgyát. A szó elszáll, az írás megmarad.

2021.06.02. Sokunkat foglalkoztat az a kérdés, vajon hogyan volna lehetséges megragadni a cirkuszos mentalitás lényegét. Számomra a szépirodalom nyújtja a legkielégítőbb közelítő megoldásokat. Gabonakörök (Jaroslav Rumpli) (typotex.hu): „[a] regény narrátora rezignált távolságtartással figyeli a körülötte zajló bizarr eseményeket és legszívesebben elbújna valahová, hogy egész nap zsonglőrködhessen”. Az érettségi alkalmából rendezett műsorban ez a fiatalember aztán a véletlenek összejátszása folytán bemutat egy szupererős számot. Emiatt utóbb  pedig szégyenkezik – ezt gondolom én az ellenpólusnak, vagyis a polgári mentalitást (de Nyírő Uz Bencéje is szégyenkezik, amikor a piactéren kényszerűségből a  medvéjét produkáltatja).

2021.06.10. A Cirkuszkutató Alapítvány (McTEKA) indulásától kezdve feladatának tekintette, hogy teret biztosítson az egyetemisták és fiatal kutatók munkáinak, és ezt a gyakorlatot egészen addig folytatnunk kell, amíg az illetékes állami cég elő nem rukkol egy tudományos periodikával. A látókörünkbe kerülő dolgozatok többsége a cirkusz határterületén mozog, amelynek népszerűségét tekintve elég a 2017-es A legnagyobb showman c. Barnumról szóló musical-filmre utalni. Az ELTE filmtudomány szakos MA hallgatójának, Farkas Ábelnek az írása szintén a freak-tárgykörbe tartozik (5. sz. melléklet).

2021.06.24. Az új évezred első dekádjában megtörtént, hogy a PhD-vel bíró cirkusztörténet tanárnak egy szakdolgozatra megajánlott jeles osztályzatát elégtelenre módosította az Állami Artistaképző Intézet érettségivel sem rendelkező vizsgabizottsági elnöke. Ma a BIAK-ban a szakmai minősítés megítélésének vezetői posztját a színházi rendező és gyakorló államtitkár tölti be, aki egyetemi mestervizsgát (MA) is magáénak mondhat, és a világért el nem vitatnám tőle, hogy ért a teatralitáshoz. Szerencse, hogy sem az elméleti, sem a gyakorlati dilettantizmus nem befolyásolja a leendő artisták karrierjét, hiszen az nem a kapott érdemjegyek szerint fog alakulni.

2021.07.02. Nagy valószínűséggel a 2016-os fesztivál PR-anyagain  debütált a jelnyelvi ABC-re emlékeztető, kézujjakat ábrázoló nagybetűk rajzával felvezetett "udapesti irkusz esztivál". Minapában kezembe került Urbán Ádám Cirkusz a függöny mögött c. albuma, amelynek kolofonjában hasonló tipográfiával jelenik meg a kiadó, a Nemzeti irkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Szép könyv, az előállítási költsége is lélegzetelállító lehetett. Megszámoltam, hogy a műsorok szereplői közül emberekből 282, míg állatokból 56 jelenik meg a fényképeken (2-3 % hibahatár), tehát az előbbiek legalább négyszeres túlsúlyban vannak. Összehasonlításul érdemes megnézni az 1965-ben kiadott bélyegsorozatot, amely még fordított arányt mutat. Nyilván azért, mert a NER-kultúrpolitika olyannyira gyermekbarát. http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/belyegsorozat_1965.pdf

2021.10.11. Mert megérdemlem. Mivel már megcselekedtem, amit megkövetelt a haza, megengedhetem magamnak a több hónapig tartó pihenés luxusát egy olyan hosszú forró nyáron, mint az idei volt; internet és minden egyéb média nélkül, csak úszással, napozással meg hasonló kellemetességekkel töltekezve. A szellemi élvezetekből csak mértékkel vettem ki a részem, alig olvastam egy-két tucatnyinál több könyvet, és azok is kizárólag a szépirodalom köréből kerültek ki. A régi foglalkozási ártalom beidegződése nyomán, mintegy feltételes reflexként azonban a cirkuszi vonatkozású utalásokat most is kigyűjtöttem, aminek áttekintését a 6. sz. mellékletben adom közre.

2021.10.19. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tavaly zöld utat adott a „cirkuszművészet” BA és MA létesítéséhez; idén viszont a szakindítást nem támogatta (Határozatok – MAB / 2021/8/VI/19; -20 BKTF). Van remény. Talán még a NER-bűvészkedés sem negligálhatja következmények nélkül a diszciplináris szigort. Néhány hónap múlva pedig akár fel is válthatja majd az abszurdot a normalitás: Cipőt a Cipőboltból – Cirkusztudományt a Cirkuszkutatóból!

2021.10.27. Nem tervezek memoárt írni, úgyhogy lassan érdemes tán összegereblyézni néhány, feljegyzésre érdemesnek vélt emléket. 1965-ös szezon, magyar társulat teljes felszereléssel Görögország–Románia, a góré Eötvös Mariska tánti. A marosvásárhelyi premieren, amely természetesen teltházas volt, Donnert Karcsi obligát slussztrükkjét szűnni nem akaró vastaps fogadta (a nyargaló muraközi hátán állva a Tenkes kapitánya főcímzenéjére köröket írt le hatalmas magyar zászlóval kezében). Kompliment, kimegy, tapsolnak. Vissza, tapsolnak. A lovat kivitték az istállóba, leszerszámozták, tapsolnak. Újra felszerszámozzák, ismét körök a zászlóval … ad infinitum. Mariska néni becsületére váljék: hagyta többszöri ismétlésekkel hosszú-hosszú-hosszú perceken keresztül, hogy kibontakozzék ez a káprázatos kis miniforradalmunk. (Karcsi másnaptól két nemzeti lobogóval a kezében csinálta a slussztrükköt, és nyilván ezt követően – ha jól emlékszem – Kolozsváron a rendes előadássorozatot megelőzően le kellett dolgoznunk üres ház előtt, a protokoll páholyt elfoglaló illetékes elvtársak tekintetének kereszttüzében.)

2021.11.03. Sir Karl Popper nyomán tudjuk, hogy a falszifikáció sok más mellett Freudnak is Achilles-sarka. Persze verifikálni sem lehet azt, hogy Kristóf Pityu mi mindennek a megálmodására vállalkozott anno. Tény viszont, hogy a pesti cirkuszfesztivál ötletgazdája Weisz-Váradi Debra volt. Köszönet illeti őt. Hónapokkal az esemény megvalósulása előtt lázas mottó-vadászatba kezdett, és lelkesen számolt be arról, máris milyen kiváló japán szponzorokat sikerült megnyernie. Megkereste a szakma döntéshozóit, a Kristóf–Orlóczi–Varjasi triászt is, akik felkarolták a kezdeményezést, majd lekezelő vállveregetés mellett kigolyózták a kiváló fiatal artistanőt (schleuderbrett, luftbalett, zsonglőr); aki helyett a fesztivál vezetőségébe utóbb Kristóf Krisztián került be a primitív nepotizmus nagyobb dicsőségére.

Élet+Stílus: „Ha ezt elolvasnák a drága politikusaink, talán jobban figyelnének a cirkuszra” | hvg.hu

 

2021.11.12. Rendezgetvén virtuális kincseimet, rábukkantam arra a családfára, amelyet néhány évtizede készítettem Eötvös Lóri káprázatos, szintén amatőr összeállításának mintájára [az 1830-as évszámot egy 1944-es dokumentumból vettem, és természetesen a saját hozzátartozóim állnak a középpontban; a szüleim halálozási adatait utólag írtam be]. Közzéteszem felhasználásra. Hasonlók gyűjtésével és feldolgozásával kiváló PhD disszertációt lehetne készíteni tudományos fokozat megszerzéséhez. Ajánlható például Joó Emesének, a Cirkuszmúzeum vezetőjének, hiszen ő az abszolutóriumot már letudta, éspedig éppen néprajztudományból (Országos Doktori Tanács). Még szebb téma lenne persze a cirkuszi „népieschség”, de az lényegesen nagyobb elméleti felkészültséget és szakmaismeretet feltételezne.

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/katona_csaladfa.docx.pdf

2021.11.19. Oj-oj-oj! Már kezdtem reménykedni, hogy kiment a divatból az a szóhasználat, amellyel az elmúlt évtizedekben mintha egyre ritkábban találkoznék. Legalábbis úgy tűnt. Most viszont pár napon belül két regényben is több alkalommal találkoztam a ’cirkusz-’ kifejezés pejoratív értelemben használt változatával [Christina Viragh: Áprilisban Hajós Gabriella fordításában (Kalligram 2021 p. 100, 215, 232), ill. Inger-Maria Mahlke: A szigetek Fodor Zsuzsa átültetésében (Geopen Könyvkiadó 2021 p. 19, 62, 245, 302, 304, 378, 378, 388)]. Talán érdemes lenne megnézni, hogy az eredeti szövegben mi áll az adott előfordulási helyeken. Vajon emlékezik-e még valaki azokra az időkre, amikor néhai Torgyán József ellenzékből bírálta a baloldali kormányt:

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/esglossza.docx.pdf

2021.11.26. Az 1950-es években staggionak hívták azokat a turnékat, amelyek során a téli hónapokban esztrád-műsorokat mutattak be kultúrházak, vidéki színházak pódiumain. Valami hasonlóra vállalkozik most a Recirquel társulat, csak Franciaországban és műveltebb közönség előtt, kifinomultabb ízlést kiszolgálva. A Myland c. előadásuk nem más, mint néhány valóban nagyon erős, de zsánerét tekintve mégiscsak töltőszámnak mondható produkció művészi közhelyekkel műsorrá tupírozott változata. Nem volna ezzel semmi gond, örüljünk a magyar sikereknek (még akkor is, ha ukrán artistákról van szó). Csakhogy egy MűPa-beli előadásuk előtt Vági Bence arra az impertinenciára vetemedett, hogy kifejtette, nincs is ám semmi különbség a cirkusz és az újcirkusz között. Szűzanyám! Ez az ember nem tudja, mit beszél. Akkor volna jogosultsága ilyesmit mondani, ha szezonokat tudhatna maga mögött, amelyek során gondoskodott az utaztatásról, a teljes felszerelésről chapiteau-stul, istállóstul, gépparkostul, valamint a társulat tagjai között néhány tigrisről, elefántról, csimpánzról meg a Lovakrul is. Egyelőre ő bizony csupán csak egy újcirkuszi rendező, márpedig tradicionális egymanézsos cirkusznál az ő szerepében nem lehet túl sokat rontani vagy javítani a műsoron. Így van ez akár a Krone esetében is. A gázsistand a meghatározó. Nem véletlen, hogy a kisebb cégek nem is alkalmaznak rendezőt (pláne dramaturgot!).

https://index.hu/kultur/2021/11/20/recirquel-francia-turne-paul-gaultier/

2021.12.03. A PhD-konzulensem Nyíri Kristóf akadémikus volt, az MTA Kommunikációtudományi Bizottságának elnöke, a legtöbbet hivatkozott magyar filozófus. Fixa ideája a vizualitás. Úgy tűnik, alighanem igaza lehet. Tessék jól megnézni, mi mindent képes összegezni egyetlen karikatúrában a zseniális Marabu! Felér egy kisebbfajta tractatus logico-philosophicusszal:

Még mielőtt bárki felróná az ilyen esetekben elkerülhetetlenül szükséges kiindulási realitás-mag hiányát, jelzem, noha manapság aligha találkozhatunk hasonló produkcióval, ám a dolog olyannyira nem elképzelhetetlen, hogy ugyancsak szarvasábrázolás látható a legelsőnek tartott magyar cirkuszplakáton, amit a szöveg is megerősít: „Kunststücke eines großen abgerichteten Hirschen”. / Gautier 1818 / OSzK SzhtT Cirkuszi Akrobatika 2. évf. 4. sz., 2009. tél www.cirkusziakrobatika.hu - EPA (oszk.hu) és Cirkuszi Akrobatika 2. évf. 4. sz., 2009. tél www.cirkusziakrobatika.hu - EPA (oszk.hu)


2021.12.13. A cirkusz sine qua non-ja az állatidomítás. Az Európai Cirkuszszövetség nyilatkozata tipográfiai kiemeléssel is hangsúlyozta e tény fontosságát Cirkuszi Akrobatika 1. évf. 2. sz., 2008. tél - ECA (oszk.hu). Nézzük hát, kik képviselik hazánkat ebben az illusztris szervezetben https://www.europeancircus.eu/members-list/?lang=hu. Nem ám a Nemzeti (RFC, Eötvös, Ádám), tehát a tradicionális érték éltetői, kiválóságai. Nem. A vezető testületben a MACIVA vesz részt. Képzelhető, mekkora szakértelem köthető dr. Borsós Beáta személyéhez. A másik rendes tag a Recirquel (l.: fentebb nov. 26-i feljegyzésemet). És persze társult tagként felvették a Cirque du Soleilt is, azt a mamut-céget, amely a rossz nyelvek szerint gigantikus méretekben pénzeli az állatvédők hecckampányait. Ha ez a pletyka akár rágalomnak bizonyulna is, nyilvánvaló, hogy mik az érdekeik. Sajnos a gyerekek egészséges szocializációját szolgáló tradicionális cirkusz ellenében egyelőre még a sznob ízlésterror győzedelmeskedik Brigitte Bardot-val az élen: https://index.hu/kulfold/2021/11/19/franciaorszag-cirkusz-vadallatok-tiltas-emmanuel-macron/

2021.12.22. A tréfáskedvű professzor [V.V.] egy református papot mutatott be nekem azzal, hogy „ő egészen másfajta cirkuszt művel”. Mindketten megsértődtünk. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a lelkészt miért zavarta a dolog, ám az én megütközésem racionálisan sokkal inkább indokolt. Mindig is a legkomolyabb konkurens cégnek tekintettem az egyházakat, amelyek évezredek során intézményesült, jószerivel behozhatatlan szellemi és anyagi előnyt élveznek a vetélkedés során. A katedrálisaikat, szent könyveiket készen kapják, lelkipásztoraik olvasgatnak-elmélkednek, majd beszélnek és mórikálnak hozzá. A mieink szintén igyekeznek kitapogatni az alapvető lelki szükségleteket, ám időről időre építenek-bontanak is, tűrik a viszontagságokat, aztán a kupolából bizony le lehet zuhanni, meg a tigris ugyancsak képes kellemetlenségeket okozni. Mindazonáltal a két szféra eredeti küldetésének rokonságára világítanak rá a mélységesen mély gondolatokat megtestesítő Marabu-képek:

2021.12.31. Helyreigazítással zárom az évet, a feljegyzéseimet (és nagy valószínűséggel a cirkuszkutatói pályámat is). Köszönettel tartozom Panni Speirsnek, akitől a mai napon kaptam meg a figyelmeztetést, hogy január 21-i közleményemben elírás volt a ’Gaonas’ fliegende-csoport említése. A vonatkozó név helyesen: ’Ganea’ lehet (ha minden igaz). Ellenőrzés céljából javasolható a budapesti Cirkuszmúzeum és az OSzK Színháztörténeti Tára (ha valakinek van néhány száz vagy ezer órája e célra, az országos levéltár XXIX-I-3-as fondjában is találhat vonatkozó adatot).

Nyilván a szupersztár Tito lenyűgöző teljesítménye és hírneve írta felül a korábbi emlékeket, és ha már vonalban vagyok, közreadok itt egy-egy hiteles anekdotát a két kiváló fliegerről. A mexikóiakkal 1970-ben dolgoztunk együtt a Ringlingnél (Blue Unit), ahol szinte már sport alakult ki abból, hogy a finálé előtt  a függönynél valaki mindig kukucskált, és jelentett – az egész év során tán kétszer vagy háromszor jött le a tripla. 1962-ben még a dupla számított csúcsteljesítménynek, és a román Bonzó is kemény legény volt, hogy mást ne mondjak, a motorbalesete után még két-három napig dolgozott törött vállal is.