A 2021-es év vízválasztó lesz a McTEKA életében, amelynek során eldől, hogy talpon tudunk-e maradni. Amíg esetleg lehetőség nyílik majd komolyabb projektek beindítására, ezen a fórumon fogom megosztani az érdeklődőkkel a figyelemre méltónak vélt tapasztalataimat, kérdéseimet.

Előbb azonban álljon itt bemutatkozásul egy rövid szövegrész, melyet életem legutolsó főnökének küldtem volt nemrégiben: "[kórházban ugyan, de] lakókocsiba születtem, 7 évig Jászai-díjat elért produkcióban dolgoztam, 5+3 évig jártam egyetemre, 2x5 évem ráment a kisdoktorira és a PhD-re. Az elmúlt 16 évben kb. 15M Ft-omba fájt, és  éjt nappá téve güriztem a cirkusztudomány megteremtésén...".

 

Feljegyzések

2020. XII. 23. Vajon mit takarhat a ’cirkuszi zene’ szófordulat az alábbi idézetben: „napfölkelte előtt az Appellplatzon, a húszezer alakkal a fényszórók fényében és a cirkuszi zene a tér közepén; a dzsesszpróbák a latrinák mellett…”? (Robert Antelme: emberfaj Jelenkor Kiadó 2019 p. 37.)

2020. XII. 30. Ritkán sikerül olyan regényt kifognom, amelyet igazán jónak találok. Ezek egyikének a cirkuszhoz semmi köze nincs, viszont a borítóképe telitalálat.

2021. I. 5. Ócsai Böbe kiváló artistának, a Recirquel szakmai megalkotójának és Somlai Péternek, a kiváló szociológusnak egyaránt kedvence volt Stefi bohóc (Szabady István), hogy név szerint csak kettőt említsek a nagyszámú rajongói sorából. Tornászból lett akrobata és légtornász, majd a felszabadulás után bohóc, az 1960-as évek elejéig Boross Károly volt az állandó partnere. Legendás volt a vizes-entréjük (teknős jelenet „mosógép!” felkiáltásokkal). Utóbb fiával, Bélával dolgozott, a 2 Stefi legsikeresebb száma a Tell Vilmos volt. Az öreg szólóban előadott hegedű-passzázsát a közönség különösen szerette, és sok szakember tekintette őt zseniálisnak. Néhány kedves repríz-szövege: „Én egy szabad ember vagyok – azt csinálom, amit mondanak”, „Én egy bátor ember vagyok – üzemi konyhán étkezem”, „Ne csinálj belőlem bohócot!”. Persze másoktól is hallhattuk ezeket a kitételeket, de nem úgy, ahogy tőle.

2021. I. 9. A Bíráló Bizottság ítélete szerint Teller Kati produkciója 100 %-os volt.

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/habilmegh_teller_katalin.pdf

2021. I. 15. A cirkuszi előadás számokból épül fel. A számok fő alkotóelemei a trükkök (nem elem, nem figura, nem mutatvány). A trükkök jellege alapján osztályozzuk a számokat, ennek a műfaji kategóriának a neve:  ’zsáner’ vagy ’számzsáner’.  Az összetett szavak elő- és utótagjának sorrendje kötött. Azok az abszurdisztáni dilettánsok, akik a sorrendet felcserélik, vihartapsot, sőt tapsvasat érdemelnek.

2021. I. 21.  Az ezredfordulót megelőző szezonban az Eötvös Cirkusz nyitányaként és az FNC nyári műsorának fináléjában is felhangzott Dunajevszkij: Cirkusz c. gyakran játszott indulója (a korábbiakban például: Magyarországon az Európa Cirkusznál a román Gaonas fliegende-csoport kezdő zenéje volt 1962-ben…). A zenedarabbal kapcsolatban tettem fel kérdéseket 2000 áprilisában Bergendy Istvánnak, a kiváló popzenésznek, zeneszerzőnek, aki nemrégiben lett a koronavírus áldozata. A beszélgetés kivonata a Főoldalról megnyitható 2. sz. mellékletben olvasható.

2021. I. 29. „Hölgyeim és Uraim!” – következetesen ezzel a szókapcsolattal fordult a közönséghez a külsős konferanszié 2018 tavaszán az MNC-nek a pesti Pólusnál felállított sátrában. Mikor felróttam neki, mentségül azt hozta fel, hogy őt csak a fővárosi előadások időszakára szerződtették. Nem sokkal később hasonló szöveggel találkoztam az FNC Repülő Cirkusz c. előadásán is, itt azonban a rendező bennfentes volt. Irgum-burgum!

Nagy örömömre szolgált ezek után, hogy az FNC 50. születésnapja alkalmából rendezett online Gálaműsor bohócszámában vagy tucatnyi alkalommal hangzott el az egyedül vállalható és kifogástalan formula: „Hölgyeim és Uraim, kedves Gyerekek!” – a Könyöt-Schneller házaspár volt az előadó. Nem véletlen, hogy ezek a családnevek már az 1891-ben megjelent Artisten-Lexikonban is szerepelnek.

2021.02.04. Mint tudjuk, a netes hivatkozások megbízhatósága esetleges, nem sikerült ellenőriznem a http://nepszava.hu/cikk/260057-felelem-es-reszketes-a-filozofiai-intezetben-linket sem. Innen származik az az idézet, amelyet magam a ’TGM kőkemény tudomány’ fájlnéven mentettem el. „A polgári demokratikus rendszer csekély - és csökkenő - számú hívei már csak abban bízhatnak, hogy a Magyar Állami Cirkusz és Varieté Vállalat (Maciva) több államférfiúi (államnői) és filozófiai bölcsességet tanúsít majd, mint szeretett Akadémiánk”.

Ha valóban Tamás Gáspár Miklós a szerző, ha nem, szükségesnek látok legalább két dolgot megjegyezni. a.) A korábbi intézmény megnevezése így helyes: „az állami Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat”, amely aztán a rendszerváltást követően már nem volt többé vállalat. b.) A honlapjának nyitó oldala szerint a nemrégiben még Nemzeti Cirkuszművészeti Központ ma már ezen a szörnyszülött néven fut: „Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.”, és a bűvészeti ismeretek szakértője, a kulturális államtitkár, valamint miniszteri biztos nem tanúsít több bölcselmet, mint a Magyar Tudományos Akadémia (már amennyiben ez utóbbit még létező entitásnak lehet tekinteni).

2021.02.08. Ruff Borbála rovata az ÉS-nél kolumnista rendszerű, vagyis külsős anyagot évente csupán egy-két alkalommal hoznak le. Maga az a tény tehát, hogy a kivételezettek közé kerülhettünk, tanúskodik a tradicionális cirkusz intézményének társadalmi fontosságáról.

http://www.shp.hu/hpc/userfiles/mcteka/es.jpg

2021. 02. 15. Ha Isten és a Párt is úgy akarja, akkor fogok én még komoly tudományos dolgozatot fabrikálni az FNC Dinasztiák c. online premierjéről, és vélhetőleg a közeljövőben majd utalok is rá gyakran. Egyelőre csak a legkézenfekvőbb kérdéseket, észrevételeket adom közre. 1.) Vajon mit tett a Kulturális Államtitkárság az elmúlt időszakban a 222/2007-es kormányrendelet javunkra történő módosítása érdekében vagy sok más egyéb mellett a garázda állatvédők egyre többször előforduló gyalázatos tablórongálásai megakadályoztatásáért? 2.) Jók voltak a bohócok! 3.) A legerősebb számok többségét (pl. rhönrad) az Állami Artistaképzőből kikerült galléros artisták mutatták be. 4.) A Rendező úrról magáról („bronzszám”) a kedvenc Poszeidón-istenszobrom kockázott hasizmainak hiánya, a kerettörténetéről pedig Korda Györgynek és Máté Péternek a hangkvalitásai jutottak eszembe (Lady Karnevál, Zene nélkül).

2021. 02. 19. Az egyetem elvégzése után egy tanéven át (1979/80) iskolatitkár voltam az Állami Artistaképzőben. Ebben az időszakban a két legnagyobb projekt (akkoriban feladatnak mondtuk) egyrészt az Iskola → Intézet átminősítési eljárása, másrészt a felvételi vizsga megszervezése volt. Ez utóbbi előkészítése a sokszáz jelentkező miatt hosszú heteket vett igénybe, maga a vizsga pedig három teremben párhuzamosan folyt, és több napig tartott (testalkati előszűréssel). Az új évezred első éveiben azonban már egy szűk délelőtt alatt és egyetlen helyszínen simán végeztünk az 1-2 tucatnyi jelentkezővel. Vélhetőleg manapság sem lett tömeges az érdeklődés, de a kormány ettől függetlenül nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú programmá tette a cirkuszközponttal párhuzamosan az artistaképzés megtámogatását (sok milliárdból). Az Átkosban csak egyetlen ilyen intézmény létezett, természetes, hogy állami fenntartásban. A rendszerváltást követően alapított magániskolák viszont ugyanezt a feladatot ragyogóan el tudnák látni a most elherdálandó közpénzek töredékének – racionális módon történő – pályáztatása mellett. (https://telex.hu/belfold/2021/02/17/cirkusz-cirkuszkozpont-fekete-peter-emmi-nyugati)

2021. 02. 25. Baross Imre bácsi többször is és sokak előtt is elmesélte ezt a történetet: a Szovjetunióban egy alkalommal ellátogatott az ottani artistaképző felvételi vizsgájára. Jött egy fiú, aki a filcen bemutatott egy rundát-flick-duplát. Nem vették fel. Az öreg döbbent kérdésére, hogy miért nem, azt felelte az ottani igazgató: „mert rövid a nyaka”. Karsai Toncsi bácsi pedig, amikor Párizsba a fesztiválra kísérte a magyar növendékeket, a következőket tapasztalta. Ők, mint levegőszámosok, a szerelés miatt a legelsők között érkeztek a helyszínre, ahol akkor már egy kínai kislány a pisznin handstandozott. Később hátul a befutóban, az ebédszünetben is, és gyakorlatilag folyamatosan ezt tette. Amikor aztán késő este a mi tanárunk a szálloda folyosóján a szobája felé tartott, éppen megnyílt az egyik ajtó, és bepillantva meglátta ugyanazt a kislányt ugyanúgy handstandozni. – Világhatalmak.

2021. 03. 02. Az elmúlt időszakban ugyancsak megnőtt a személyes találkozások luxusának az értéke. Legutóbb, mikor nálunk voltak a barátaink, „definició”-féleségként idéztem egy szépirodalmi alkotásból. „A cirkusz lényege éppen ez: a gagyi” /Horváth (EÖ) Tamás: Ahol a part szakad Magyar Napló Budapest, 2010 p. 166/. Mire Zsuzsa, a nyugalmazott operaházi táncos és balettmester: „de hát minden az, mindennek a lényege az”.

2021. 03. 09. Baross Imre bácsi sokszor emlegette, hogy a sportszaknyelvben elterjedt hibás kifejezés, a ’rundel’ miatt őt terheli a felelősség, mert valamikor réges-régen egy jegyzetében tévedésből ezt a formát adta meg a ’rundát’ helyett. Egy időben több helyen lehetett olvasni a ’partnerakrobatika’ szóösszetételt, amelynek elterjedéséért – attól tartok – nekem kell tartanom a hátamat. Átsiklott ugyanis a szemem azon, hogy az olvasó szerkesztő „belejavított” a szövegembe, mert valószínűleg elírásnak vélte a ’parterakrobatika’ lexémát. (Cirkusznarratívák In: Kritika 1999/1).

2021. 03. 17. Húsz éve jelent meg ez a kiváló, jól átgondolt kis könyv. Az illusztrációk hangulata a gyerekek ízlésvilágához igazodik, a fordítás szinte hibátlan. Persze néhány szaknyelvi furcsaság azért előfordul: Augusztin (21.o.) az Auguszt, Ikarusz-ugrás (50.o.) az ikária, szirén (51.o.) az  „angyalka” helyett; és ugye a cirkuszban nincsenek kulisszák (23.o.), sem edzés (30.o.). Kevés a tárgyi tévedés, ilyen például hogy a magasiskola címszó alá került a szabadidomítás két trükkje (29.o.), a vadállatok veszélyességi sorrendje (jegesmedve gitter nélkül 41.o.), és néhány nagyon privát észjárásra valló fogalmazásmód is előfordul: „[a] légtornász naponta többször is elpróbálja mutatványait” (51.o.). Mindent együttvéve azonban ez a könyv arányaiban, felépítésében, tárgyszerűségében ragyogó ismeretterjesztő munka. Nem hiányozhat egyetlen cirkuszbarát könyvespolcáról sem, örömet szerez újra meg újra fellapozni, és nem csak kisgyerekek részére ajánlható.