H. Orlóci Edit: ’Akrobata’ – ’artista’ II. rész

Az alábbiakban a hat európai világnyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) szótárainak számbavételével[1] szeretném demonstrálni azt, hogy a cirkusszal kapcsolatos szavak összehasonlító elemzése hasznos tanulságokkal járhat nem kizárólagosan a szemantikai hozadékot illetően. Igyekszem elkerülni a naiv etimologizálás buktatóit, mindenekelőtt kiindulási pontokat és bíztatást kívánok nyújtani a meghatározó cirkuszi kifejezések további minél alaposabb, szakszerű nyelvi-szemantikai elemző vizsgálatához.

Tudom természetesen, hogy nem lehet törvényszerű következtetéseket levonni a szótárak magyarázatai alapján sem a köznapi nyelvhasználatra vonatkozóan (a szakmai kritériumok mellett a szótárak szerkesztőinek beállítottsága, értékrendje is befolyásolja a magyarázatok fogalmazásmódját, súlyozását), sem pedig a "néplélek" valamiféle értékítélet-alkotására vonatkozóan.

Abban viszont bizonyos vagyok, hogy ismereteink bővítésével (ha időben és térben minél nagyobb körből gyűjtjük be a vonatkozó információkat), vagyis a tanulmányok háttéranyagának kiszélesítésével kell megteremteni a fegyelmezett, rendszerező és elméletalkotó munka feltételeit.

A címben választott kifejezések konnotációs mezőjének alakulásáról egy nagyobb minta tartalomelemzéses vizsgálata adhatna megfelelően cizellált képet, a jellemző módosulásokban rejlő fő tendenciákat értékelve. Feltűnő például az ismeretterjesztő könyvekben és filmekben megmutatkozó gyakori antropomorfizációs hajlam, melynek szembeötlő megnyilvánulása az "akrobatikus ügyesség" szófordulatban szereplő epiteton ornans, vagy egészen más vonatkozásban lenne vizsgálandó a "lepedő-akrobata" szóösszetétel megjelenése nyelvünkben.

Az 'artista' kifejezésről pedig megemlítendő, hogy az utóbbi években mintha valamelyest intellektuális felhangokkal itatódott volna át olyan, az értelmiségi körökben számontartott könyvek révén, mint Gergely Mihály: Az artista balladája[2], Luzsicza István: Az artista estére hazamegy[3], különösképpen pedig a kulturális berkekben viszonylag nagy sikert aratott Bódis Kriszta regénye, az Artista[4] megjelenése nyomán.

A cirkuszszakma promóciója szempontjából (a szónak mind az 'előléptetés', mind pedig a 'hírverés' értelmében) különösen fontos lehet az irodalmi és köznyelvi összefüggések vizsgálata, ill. ezeknek a szaknyelvi vonatkozásokkal történő összehasonlító elemzése. E szaknyelv fejlődéstörténete egyedülálló a cirkuszok állandó helyváltoztatással járó életformája, és ezen belül különösen az országhatárokat átlépő kozmopolita vezető rétegének meghatározó szerepe miatt.

Remélhetőleg egy kiterjedt kutatási programot fogunk elindítani a szisztematikus feldolgozások első lépéseivel.

Akrobata

Az idegen szavak  és kifejezések szótára[5] szerint: " akrobata gör cirkuszban fellépő artista (erőművész, légtornász, kötéltáncos)". Az idézet végi zárójel bezárása előtt elmaradt annak jelzése (három ponttal vagy a "stb." kifejezéssel),  hogy a felsorolás folytatható lenne, ami esetleg félrevezető véletlen hiba, esetleg a szöveg írójának szándékolt állítása. Ez utóbbi esetben a cirkuszszámok egész sora kizáratik a fogalomkörből. A szóhasználattal kapcsolatban jó okkal lehet bizonytalanságra következtetni. 

A címszót megelőzően az 'akro-' kifejezést a következőképpen magyarázzák: "előtagként vminek a hegyes, csúcsos voltát, ill. valaminek a végén való elhelyezkedést jelöl: végső, vég-".

Már csak az Akropolisz (fellegvár) sugallatára is, a szó elsődlegesen a magassággal kapcsolatos asszociációkat indikálna, mindazonáltal a korai lexikonok[6] a kötéltáncosnak a tevékenységét nem a magassággal, hanem a lábbujjhegyen történő járásával jellemzik.

A TESZ meghatározása is ezt a változatot alkalmazza: "akrobata 1854: "Akrobat, gör. kötéltánczos" (HeckenastId Sz.2); 1867 akrobata (Lidércz-napt. 63: NSz.). J: 1854: 'Akrobat' × (l. fent) Nemzetközi szó; vö.: ang. acrobat; ném. Akrobat; fr. acrobate; ol.acróbata; or.akrobát: 'légtornász, kötéltáncos, akrobata' Végső forrása a gör. ......'akrobata' (tkp.'lábujjhegyen járó). - A magyar alakváltozatok közül az akrobat a németből származik. Az akrobata vagy az olaszból került át, vagy pedig az akrobat latinosításával keletkezett az artista, atléta stb. mintájára. Kursinszky: LatJszIrod. 8. (Schulz: Dt-Fremdwb. l: 20; Storfer: DickSpr. 99; Patridge: Or. 5; Bloch-Wartburg:Dict-ÉtFr.4 7.)"[7]

Nem tudhatjuk, hogy mely forrásokból és milyen úton, mindenesetre nagyon elterjedtté válhatott ez a magyarázat. Hogy csak egy példát említsek, a kivételes jelentőségű és világhíres pszichiáter is így fogalmazott: "görög műveltséggel rendelkező olvasóim tudni fogják, hogy az akrobata szó szerint a biztonságos földtől távol, a lába ujján járó embert jelenti."[8]

Mint már jeleztem, a szakmai - köznapi szóhasználat összefüggéseit külön tanulmányban lenne érdemes tárgyalni, itt csak annyit jegyzek meg, hogy az artistaképző iskolákban az akrobatika-óra keretein belül a növendékek alapvetően parter-akrobatikát, vagyis a talaj szintjén elvégzett gyakorlatokat tanulnak.

A világnyelvek szótárainak a meghatározásait az alábbi táblázat tartalmazza:

acrobat

[ang.]1. akrobata; kötéltáncos; erőművész; légtornász; artista 2. (átv) ügyes köpönyegforgató

acrobate

[fr.] 1. erőművész, akrobata; 2. áll repülő erszényes egér (Acrobates pygmaeus)

Akrobat

[ném] a. ált akrobata b. légtornász c. erőművész

acrobata

[ol.] akrobata, erőművész; kötéltáncos; @ aereo műrepülő; @ di altalena hintaerőművész, trapézművész

akrobát

[or.] erőművész, akrobata

acróbata

[sp.] légtornász, akrobata

 

Az látható, hogy mindegyik nyelvből elsődleges jelentésként adják meg az 'akrobatá'-t, bár csak második helyen a franciából és az oroszból   (ezeknél elsőnek az 'erőművész'-t szerepeltetik), valamint a spanyolból (itt a légtornász került előre). Második jelentéssel csak az angolban (itt pejoratíve: ügyes köpönyegforgató), ill. a franciában találkozhatunk (itt azonos alakú szóként).

A fordításban megadott kifejezések előfordulási gyakorisága a következő:

Kifejezés

Előfordulások száma

akrobata

6

erőművész

5

légtornász

3

kötéltáncos

2

artista

1

 

Az ellenpróbát (magyar®idegennyelv) tekintve azt találjuk, hogy mind a hat nyelven az akrobatának megfeleltethető fonémasor kerül első helyre: a német és az olasz nyelvben egyedüliként, a további négy nyelvben pedig az alábbi táblázatban megadott jelentések kiegészítésével:

angol

tumbler (fam)

francia

équilibriste; trapéziste; fil-de-feriste

orosz

biz cirkács

spanyol

Am pruebista h; <egyensúlyozó> equilibrista

 Artista

A magyar nyelvben a kifejezés kivételes jelentésszűkülésen ment keresztül: a vizsgált nyelvek között egyedülálló, hogy a mi nyelvünkben egyjelentésű szóként mára kizárólag a cirkuszi (varieté-) produkciókat bemutató személyekre vonatkoztatva alkalmazható.

Az idegen szavak  és kifejezések szótára[9] szerint: "artista lat® fr ügyességi mutatványokkal fellépő, a közönséget hivatásszerűen szórakoztató személy (zsonglőr, bűvész, állatszelídítő, tornász, stb.)".

A TESZ[10] meghatározása: „1789 ........; 1806 J: 1. 1789: 'művész; Künstler' 2. 1893: 'a közönséget különféle mutatványokkal szórakoztató személy: 'Artist'. Nemzetközi szó". Ezek szerint a szó csak a XIX. sz. végén vette fel mai jelentését, és cikkünk első részében már utaltunk rá[11], hogy ekkoriban még inkább az orfeumokban fellépő előadókra vonatkoztatva használták. 

A világnyelvek szótárainak a meghatározásait az alábbi táblázat tartalmazza:

artist ['a:tist]

[ang.] 1. a.) művész b.) festő(művész);.... 2. (biz) ügyes szakmunkás

artiste [a:'tist]

[ang.] (szính) a.) színész; zenész, énekes, táncos (férfi, nő) b) artista

artiste

[fr.] 1. művész, művésznő....... 2. @vétérinaire állatorvos

Artist

[ném.] 1. artista, varieté-művész 2. előadóművész

Artistin

[ném.] artistanő

artista

[ol.] 1. szính: művész(nő), színész(nő); ..... @di circo cirkuszi v. varieté artista; 2. átv: vminek a művésze v mestere

artyíszt

[or.] 1. művész, színművész, előadóművész...... 2. cirkovój @ artista; 3. rég képzőművész; 4. átv (gúny is) ügyes ember, nagy művész;

artista

[sp.] (átv is) művész; képzőművész; @ de teatro színművész; @ de circo cirkuszművész, artista; átv es un @ del bisturi mestere/művésze a szikének

Látható, hogy elsődleges jelentésében a képzőművészekre (angol,spanyol), szín-, ill. előadó-művészekre (olasz, orosz)  vonatkozik az elnevezés vagy általánosan minden művészre (angol, francia, orosz, cpanyol), az angolban az írott alakváltozat (s ezzel a hangsúlyeltolódás) jelzi a megfelelő jelentésváltozatot.

Egyedül a németben találkozunk az 'artista' meghatározással első jelentésnek, itt azonban árulkodó módon szinonímaként nem cirkusz-, hanem varieté-művészt említenek. A jelentésszűkülés lehetőségét a németben /és magyarban/ a "Kunst" rokonértelmű szó használata adja. (A magyarban a "kunszt"-szó kifejezetten csak az artistaprodukcióra, a mutatványra vonatkoztatható.)

Valamennyi vizsgált nyelvben[12] -gyakran még a németben is-  általánosan elterjedt eljárás az, hogy az 'artista' kifejezés elé (vagy mögé) odahelyezik a 'cirkuszi' szó megfelelő alakját (a fenti táblázatban: olasz, orosz, spanyol).

Az ellenpróba (magyar®idegennyelv) világosan megmutatja, hogy az 'artista' megfelelőjét elsődlegesen 'akrobata'-ként vagy körülírással adják meg. A német nyelv kivétel ebben a paradigmasorban, és nyilvánvaló, hogy a történelmi folyamatokban és hatásokban kell keresni ennek a kulturális és gondolkozásbeli rokonságnak a mozgatórugóit. 

angol

artiste, acrobat

francia

 1. artiste n de music-hall v de café-concert; acrobate n; artiste forain; 2. középk: artiste; artien, -enne n

német

a) Artist b) Artistin

olasz

acrobata n, artista n di circo v di varietá

orosz

cirkovój artyíszt; pejor cirkács

spanyol

artista h,n de circo/trapecio, malabarista h,n acróbata h,n

Az 'akrobata'-'artista' szópár szaknyelvi használatának további vizsgálata, az esetleges normatív szándékokkal egyetemben, túlmutat a nyelvi aspektusokon, és a tényleges folyamatok, a szakmai gyakorlat alapkutatási és szakmódszertani kutatásait indikálja.



[1] A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasótermében az alábbi kötetekből dolgoztam. Országh László: Angol-magyar nagyszótár Akadémiai Kiadó Budapest 1976; Országh László: Magyar - angol szótár Akadémiai Kiadó Budapest 1977; Eckhardt Sándor: Francia-magyar szótár Akadémiai Kiadó Budapest 1973; Eckhardt Sándor: Magyar-francia szótár Akadémiai Kiadó Budapest 1989; Halász Előd-Földes Csaba-Uzonyi Pál: Német magyar nagyszótár Akadémiai Kiadó 1998; Halász Előd: Magyar-német szótár Akadémiai Kiadó Budapest 1974; Herczeg Gyula (szerk.:) Olasz-magyar szótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1990; Dr. Koltay-Kastner Jenő (szerk.:) Magyar olasz szótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1990; (Hadrovics László - Gáldi László:) Orosz magyar szótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1977; Hadrovics László - Gáldi László (szerk.:) Magyar-orosz  szótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1989; Dorogman György: Spanyol-magyar kéziszótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1992; Gáldi László: Magyar-spanyol kéziszótár Terra, Budapest 1974.

[2] Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2004

[3] Írott Szó Alapítvány Magyar Napló Budapest, 2006

[4] Jelenkor Kiadó Pécs, 2006

[5] Akadémiai Kiadó 2002; 2004

[6] Lásd: e cikk első részét a Cirkuszi akrobatika 2008 őszi számában www.cirkusziakrobatikua.hu

[7] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1967

[8] Bálint Mihály: A borzongások és regressziók világa (Thrills and Regressions) Animula 1997 Ford.: Huller Ervin 19.o.

[9] Akadémiai Kiadó 2002; 2004

[10] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1967

[11] Cirkuszi akrobatika 2008/ősz www.cirkusziakrobatika.hu

[12] Itt a beszélt nyelv szóhasználatára utalok.