HERKULES TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY

IV. évfolyam, 37. szám Budapest, 1887. szeptember 11.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister ő nagyméltósága 47,020. számu rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek.

 

A czirkuszi testgyakorlat.

A legmagasabb          fokán az emberi testi erőt, ügyességet és a bátorságot a czirkuszok porondján látjuk nyilvánulni, és így nagyon érdemes nemcsak sport, de általános emberi szempontból is  az erőművészek mutatványait szemlélni.

Ma már ott vagyunk, hogy igen sok embernek kenyérkeresetévé vált a testgyakorlat, s hogy a közönség kedves szórakozásává az erőmutatványok. Csak azt kellene megállapítani, hogy vajjon társadalmunknak ezen fejlődése egészséges-e, vajjon az erőművészek mutatványai iránt tanusított érdeklődésünk nem azonos-e a rómaiaknak a gladiatorok küzdelme iránt tanusított érdeklődésével. A két kérdésre nem lehet egyszerre felelni, mert nem egyenlő igazságos a vád, mely e kérdésekben rejlik. Igaz ugyanis, hogy társadalmunkban az érdeklődés a czirkuszi mutatványok iránt ezeknek veszélyességével nő, de ez érdeklődésben van emberies érzés is, és a szerencsétlenség és vér közönségünket nem izgatja, sőt rettenti.

Azt keressük a czirkuszban, mi az emberi testben rejlik. Érdeklődünk a tökéletes testű emberek iránt. Igen ám, de a czirkuszban oly embereket is látunk, kik emberietlen mozgásokat végeznek e czélra idomított  testükkel. És társadalmunk ép érzéke az ily kigyóemberektől részben el is fordul, daczára, hogy az ilyenek azért rendesen ép emberek.

 A testgyakorlatok általánosodásával a czirkuszok iránti érdeklődés folyton nő, jeléül annak, hogy maga a czirkuszi mulatság nem valami kárhozatos. Az azonban a baj, hogy maguk az erőművészek az egymásközti nagy versenyben abban igyekeznek tündökölni, hogy a legvakmerőbb mutatványokat végezik. Ámde csak előttünk tünnek fel a gyakorlatok oly veszélyeseknek, míg meg nem próbáltuk hosszú gyakorlat után megcsinálni. A cszirkuszi szerencsétlenségeknek legtöbbjénél a bajt épen a művészeknek türelmetlensége okozza, melynél fogva korán áll ki a közönség elé.

A mostani czirkuszt összehasonlítva a rómaival, épen előnyösen tűnik fel a mi izlésünk, mert tagadhatatlan, hogy igen sok szép és kellemes látványt nyújt egy mai czirkusz. Azt a törekvést is fel kell említenünk, mely a közönséget igyekszik a mutatvány veszélytelenségéről meggyőzni.

Általában a czirkuszok nem tekinthetők másnak, mint a testi erő és ügyesség akadémiáinak, hol a közönség még sok jót is tanulhat. Mert mindenesetre buzdító lehet egy gyönyörűen fejlett test látása, mely az emberi erőt legmagasabb fokán tünteti fel.

Nem akarjuk állítani, hogy a színházi műélvezettel szemben a czirkuszi látványosságok kiállják a versenyt, de viszont az sem helyes, hogy nagyon alacsonyra becsüljük. Nagyon rossz dolog volna, ha azt tapasztalnánk, hogy nálunk a czirkusznak nincs közönsége, mert ez részben azt is jelentené, hogy a testgyakorlatoknak sincs. Ugyanis az már ismert tény, hogy a sportférfiak és a testgyakorlatot űző ifjak a leghívebb czirkuszlátogatók, kiknek száma názunk még nagyon is csekély.

Kolesza János