Laczkó Vladimir: Cirkusz és biztonság  II. rész

 

Az alábbiakban összefoglalást adunk a munkabiztonsággal, munkavédelemmel kapcsolatosan, különös tekintettel a cirkuszokban - mint munkahelyeken - általánosan használt gépekre, berendezésekre, eszközökre és a biztonságos munkavégzéshez kapcsolódó kötelezettségekre.

 

A munkahely, munkakörülmények, munkaeszköz, veszélyes munkaeszköz, technológia, egyéni védőeszköz, anyag, készítmény és más kifejezéseket minden esetben a cirkusz világának megfelelően kell értelmezni és aktuálisan helyettesíteni.

 

Munkavédelem

 

A munkabiztonság célja a munkabalesetek megelőzése.

A foglalkozás-egészségügy a hosszabb távon kialakuló foglalkozási megbetegedések megelőzésére törekszik.

A munkavédelemmel kapcsolatos célokat az új munkahelyek munkavédelmi üzembe-helyezésére, a munkavégzés főbb személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó szabályok betartásával érhetjük el. Az ennek ellenére bekövetkező munkabaleset esetén szükséges tennivalókról a munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása címnél adunk útmutatást.

 

Új munkahelyek munkavédelmi üzembehelyezése

 

A munkáltatónak a veszélyes létesítményt, munkahelyet, munkaeszközt, technológiát munkavédelmi szempontból üzembe kell helyeznie. Ez előzetes munkavédelmi vizsgálatból és írásbeli üzembe-helyezésből áll.

Az előzetes munkavédelmi vizsgálatot legalább középfokú munkavédelmi végzettségű szakembernek kell elvégeznie. Ezt a munkát a munkáltató saját munkavállalójával vagy alkalmilag foglalkoztatott szakemberrel egyaránt elvégeztetheti, ha a szakember nyilatkozik a felülvizsgálat pozitív eredményéről, a munkáltató írásban rendeli el a létesítmény üzembehelyezését (nincs előírt formai kötöttség).

A veszélytelen létesítmény minden adminisztratív megkötöttség nélkül üzembe helyezhető.

 

Annak eldöntése, hogy valami veszélyesnek minősül-e, a munkáltató feladata.

 

Különösen veszélyesnek minősülnek az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 1-es számú mellékletében felsorolt munkaeszközök.

Ide tartoznak a cirkuszoknál azok a rendszeresen, sokféle módon alkalmazott eszközök, melyeket a rendelet így határoz meg:

"személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint három méter magasból történő leesés veszélye. A munkaeszközöknek az üzembe helyezés időpontjában érvényes munkavédelmi előírásokat kell kielégíteniük".

 

Az üzembe helyezést próba vagy kísérleti üzem előzheti meg.

A próba- vagy kísérleti üzem azonban nem lehet hosszabb idejű, mint 180 nap. Ez idő alatt a technológiai paraméterek beállításai történnek meg, a munkavédelem területén azonban legfeljebb csak adminisztratív engedmény tehető, a biztonságot ez időre is garantálni kell.

 

A munkavégzés főbb (munkavédelmi szempontú) személyi feltételei

 

- A munkavállalónak a munkája megkezdése előtt előzetes orvosi alkalmassági vizsgán kell részt vennie, amelyen vizsgálják a betöltendő munkakörre vonatkozó alkalmasságát.

- Egyes munkakörökben a 33/1998 (VI.24.) NM rendeletben előírtak alapján az egészségügyi alkalmasságról időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton kell megbizonyosodni.

- A munkáltató csak olyan munka elvégzésével bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (ez orvosi alkalmassági vizsgálattal bizonyított) és rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkáltató a munkavállalói részére köteles olyan foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani, mely garantálja az egészség veszélyeztetésének hiányát és a biztonságos munkakörülményeket. Ugyancsak köteles az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, illetve munkavállalói létszámhoz igazodóan munkavédelmi szakképzettségű személyt foglalkoztatni. Ez egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó alkalmazását jelenti - a cirkusznál foglalkoztatottak létszámától függően - napi egy órában, illetve napi négy órában. (A szakember igénybevétele eseti megbízással is történhet)

A munkáltató az alább részletezett esetekben az előírt feladatok ellátására - alkalomszerűen - legalább középfokú munkavédelmi végzettségű személyt kell, hogy alkalmazzon:

1. az üzembehelyezés, újraindítás előtti vizsgálat elvégzése;

2. akkor, ha a rendeltetésszerűen használt munkahely, egyéni védőeszköz, technológia közvetlen veszélyeztetést vagy munkabalesetet okozott (az okok felderítésére előírt vizsgálat elvégzése céljából);

3. az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározására;

4. a súlyos, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset vizsgálatára, amely kettőnél több személynek egyszerre (egy időben), azonos helyen sérülést, vagy egészségkárosodást okozott.

A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell biztosítania a munkavállalók részére munkába állásukkor, illetve amikor valamilyen változás áll be munkájukkal kapcsolatban.

Ilyenek:

1. a munkahely, illetve a munkakör megváltozása;

2. munkakörülmények megváltozása;

3. a munkaeszköz átalakítása; új munkaeszköz üzembe helyezése, új technológia bevezetése;

Az oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa (és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást - szükség szerint - időszakonként meg kell ismételni.

Az oktató személyére vonatkozóan a törvény nem állapít meg külön szabályozást, de kívánatos, hogy az oktatást olyan személy tartsa, aki jól ismeri a technológiát, a munkafolyamatokat és azok munkavédelmi vonzatait. Az oktatás írásos dokumentálására sem kötelez a törvény, de a munkáltatónak érdeke, hogy a későbbi esetleges bizonyítás érdekében az oktatás tényét és az oktatásban résztvevők személyét hitelt érdemlően rögzítse.

Egyes munkakörökben, ha a munkáltató szükségét látja, előírhatja munkavédelmi vizsga letételét is.

A munkavédelmi oktatásokat fizetett munkaidőben kell megtartani.

 

A munkahelyek biztonságos üzemeltetésének tárgyi feltételei

 

A munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése és a munkavégzés teljes időtartamára történő fenntartása elsődlegesen a munkáltató kötelezettsége. A munkavállalóknak ebben természetesen együtt kell működniük.

A munkáltató köteles kockázatértékelést végezni vagy végeztetni a tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül.

Az első kockázatértékelést - már működő vállalkozásoknál 2002. december 31-ig kellett elvégezni.

Azóta a kockázatértékelést évente köteles a munkáltató felülvizsgálni, illetve indokolt esetben azt újra elvégezni. Indokolt esetet jelent a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés lényeges megváltozása, újak bevezetése. Soron kívül kell felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés következett be.

A kockázatértékelés keretében fel kell deríteni, értékelni a munkahelyen fellelhető veszélyeket, illetve intézkedni kell megszüntetésükről, minimalizálásukról.

A munkáltató a kockázatértékelést köteles minőségileg (a bizonylatok átvizsgálásával, továbbá szemrevételezéssel) és - szükség esetén - mennyiségileg elvégezni (méréseket végezni, végeztetni).

Elvégzésére 2004. május 1. óta csak szakvizsgával rendelkező egyén alkalmazható.

A munkáltatónak telephelyein biztosítania kell a biztonságos műszaki állapot egyenletes szintjét a tevékenysége teljes idejére. Ennek érdekében a veszélyes technológiákat, veszélyes gépeket meghatározott időszakonként biztonsági felülvizsgálat alá kell vetni. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként el kell végezni, ennél rövidebb időszakot állapíthat meg jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció.

Cirkuszi felszereléseknél öt évnél lényegesen gyakoribb időszakos biztonsági felülvizsgálatot ajánlatos előírni (a használat módjától, a szétszerelés és újraindítás gyakoriságától, valamint más ésszerű szempontoktól függően).

 

 

 

 

A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

 

A munkáltató köteles minden munkabalesetet kivizsgál/tat/ni és nyilvántartásba venni. Vonatkozik ez az olyan balesetre is, amelyek esetében a dolgozó a baleset bekövetkezte után a munkáját tovább tudja folytatni.

A balesetek kivizsgálásának legfontosabb célja a hasonló balesetek elkerülése, a jogilag tiszta helyzet biztosítása, és a feltételek megteremtése a dolgozó szükség szerinti - jogos - kártalanításához.

Ennek érdekében fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és intézkedéseket kell tenni hasonló esetek megelőzésére.

A munkabaleset kivizsgálása a munkáltató feladata.

A munkabaleset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell igénybe venni akkor, ha súlyos munkabaleset történt, valamint olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálásakor, amely kettőnél több személy egy időben, azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását okozta.

A baleset nyilvántartásának és jelentésének technikai megvalósítása a baleset súlyosságától függ. Minden munkabaleset esetében írásban kell rögzíteni a sérült nevét, születési helyét és időpontját, valamint anyja nevét.

 

Ezen túlmenően:

1. a munkabaleset sorszámát (minden évben 1-gyel kezdődően),

2. a sérült munkakörét,

3. a sérülés időpontját, helyszínét, a sérülés jellegét,

4. a sérült ellátására tett intézkedéseket,

5. azt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.

A munkaképtelenséget okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és arról munkabaleseti jegyzőkönyvet kell kiállítani. Amennyiben a munkaképtelenség nem haladja meg a három napot, akkor a jegyzőkönyvet a sérültnek, a munkáltatónak és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek kell eljuttatni.

Ha a munkaképtelenség tovább tart mint három nap, akkor a jegyzőkönyvet legkésőbb a bekövetkezés időpontját követő hónap 8. napjáig a fentieken kívül el kell juttatni a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek is.

Súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a baleset bekövetkezte szerinti területi illetékességű Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek. Ilyen esetben gondoskodni kell a baleseti helyszín lehetőség szerinti megváltoztatás nélküli megőrzéséről, hogy az illetékes hatóság a vizsgálatokat elvégezhesse. Természetesen a sérült mentése az elsődleges, ennek érdekében a helyszín a szükséges mértékig megváltoztatható.

A súlyos munkabaleset kiemelt jelentőségű. Súlyos munkabaleset az, amely

1. a sérült halálát, magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta. Halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – a balesettel összefüggésben – életét vesztette (orvosi szakvélemény szerint);

2. valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;

3. életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott (orvosi szakvélemény szerint);

4. súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését okozta vagy ennél súlyosabb károsodást okozott;

5. a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását okozta, vagy elmezavart okozott.

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete szerint a cirkusz munkavédelmi (munkabiztonsági) szempontból a III. veszélyességi osztályba tartozik a 92-es ágazati számjel szerinti szórakoztatás, kultúra, sport kategóriában. (A rendelet melléklete részletesen és a közreadottakat meghaladó terjedelemben taglalja a veszélyességi osztályok és munkavállalók száma szerinti besorolást.)


* Az összefoglaló a Magyarország elnevezésű honlapon közöltek felhasználásával készült