Murainé Szakáts Ildikó: A magyar artistaképzés jogszabályi háttere 6. rész

(Az artistaképzés központi programjainak szerkezeti felépítése)

Az artistaképzésnek jelenleg két használatban lévő központi programja van. Az 1997-ben 2733/50/97. számon kiadott hagyományos rendszerű, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakképesítések központi programjának kiadásáról 2009. május 25-én megjelent közleménye (ügyiratszám: 401-7/2009) 7. sorszám alatt kiadott modul rendszerű központi program.

A hagyományos képzési rendszerben utolsóként a tanulmányaikat 2008-2009-es tanévben megkezdett fiatalok végezhetik, és 2016-ig fejezhetik be legkésőbb. A 2009-2010-es tanévtől kezdődően már csak az új, modulos rendszer szerint indítható iskolarendszerű artistaképzés.

Hagyományos rendszerű központi program szerkezeti felépítése:

Általános irányelvek a szakképzés megszervezéséhez

1. A képzés szabályozásának jogi háttere

- A képzés szervezésének feltételei

- A tanulók felvételének feltételei

2. A képzés célja

3. A képzés szakmai követelményei

4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök

5. A képzés struktúrája

6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

7. Egyéb feltételek, információk

A központi program további részei a tantárgyak tananyagát tartalmazzák.

Modul rendszerű központi program szerkezeti felépítése:

I. Általános irányelvek

1. A képzés szabályozásának jogi háttere

2. A szakképesítések, elágazások, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő és egyéb adatok

3. A képzés szervezésének feltételei

4. A tanulók felvételének feltételei

5. A szakképesítés munkaterülete

6. A képzés célja

7. A szakképesítés követelménymoduljai

8. A képzés szerkezete

9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok

II. A központi program tananyagegységei

A két központi program első részének összehasonlításakor látható, hogy tartalmi egységeiben és szerkezeti felépítésében nincsenek jelentős változások. Mindkettőben megtalálható a jogi háttér, a szervezési feltételek, a tanulók felvételének feltételei, a képzés célja, a képzés szerkezete (struktúrája), a vizsgáztatásra vonatkozó előírások és az egyéb információk. Tartalmi szempontból hasonló elemeket tartalmaznak a munkakör – munkaterület, szakmai követelmények – követelménymodulok fejezetei. Új elem a modulos központi programban az OKJ-adatok szerepeltetése.

A nappali rendszerű artistaképzésben a 2009-2010-es tanévtől várhatóan 2016-ig párhuzamosan képeznek hagyományos és modulos rendszerben. Az átállás bizonyára nem fog zökkenőmentesen zajlani. Cikksorozatunk további elemzéseiben kívánok kitérni a modulos rendszernek a képzés tartalmát és struktúráját jelentősen módosító hatására.