Murainé Szakáts Ildikó: A magyar artistaképzés jogszabályi háttere 6. rész
(Az artistaképzés központi programjainak szerkezeti felépítése)
Az artistaképzésnek jelenleg két használatban lévő központi programja van. Az 1997-ben 2733/50/97. számon kiadott hagyományos rendszerű, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakképesítések központi programjának kiadásáról 2009. május 25-én megjelent közleménye (ügyiratszám: 401-7/2009) 7. sorszám alatt kiadott modul rendszerű központi program.
A hagyományos képzési rendszerben utolsóként a tanulmányaikat 2008-2009-es tanévben megkezdett fiatalok végezhetik, és 2016-ig fejezhetik be legkésőbb. A 2009-2010-es tanévtől kezdődően már csak az új, modulos rendszer szerint indítható iskolarendszerű artistaképzés.
Hagyományos rendszerű központi program szerkezeti felépítése:
Általános irányelvek a szakképzés megszervezéséhez
1. A képzés szabályozásának jogi háttere
- A képzés szervezésének feltételei
- A tanulók felvételének feltételei
2. A képzés célja
3. A képzés szakmai követelményei
4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök
5. A képzés struktúrája
6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások
7. Egyéb feltételek, információk
A központi program további részei a tantárgyak tananyagát tartalmazzák.
Modul rendszerű központi program szerkezeti felépítése:
I. Általános irányelvek
1. A képzés szabályozásának jogi háttere
2. A szakképesítések, elágazások, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő és egyéb adatok
3. A képzés szervezésének feltételei
4. A tanulók felvételének feltételei
5. A szakképesítés munkaterülete
6. A képzés célja
7. A szakképesítés követelménymoduljai
8. A képzés szerkezete
9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok
II. A központi program tananyagegységei
A két központi program első részének összehasonlításakor látható, hogy tartalmi egységeiben és szerkezeti felépítésében nincsenek jelentős változások. Mindkettőben megtalálható a jogi háttér, a szervezési feltételek, a tanulók felvételének feltételei, a képzés célja, a képzés szerkezete (struktúrája), a vizsgáztatásra vonatkozó előírások és az egyéb információk. Tartalmi szempontból hasonló elemeket tartalmaznak a munkakör – munkaterület, szakmai követelmények – követelménymodulok fejezetei. Új elem a modulos központi programban az OKJ-adatok szerepeltetése.
A nappali rendszerű artistaképzésben a 2009-2010-es tanévtől várhatóan 2016-ig párhuzamosan képeznek hagyományos és modulos rendszerben. Az átállás bizonyára nem fog zökkenőmentesen zajlani. Cikksorozatunk további elemzéseiben kívánok kitérni a modulos rendszernek a képzés tartalmát és struktúráját jelentősen módosító hatására.